Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-04-07 / 14. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár : Egy negyed évre 300 korona. Egyes szám ára 30 korona. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Negyed évre 300 korona a Pápai Hírlap előfizetési ára f. évi április í-től kezdve. Vidéki t. előfizetőinket felkérjük, hogy előfizetési dijaikat a II. évnegyedre ily összegben szíveskedjenek mielőbb beküldeni a kiadóhivatal címére. Bázelben megtörtént az az eset, hogy egyszer végre nekünk adtak igazat. Berzeviczy Albert tárta a Népszövetség egyik albizottsága elé, hogy addig, amig nekünk alig van annyi fegyveres erőnk, ami belső rendünk biztosítására elégséges, addig az u. n. győztes, u. n. utódállamok talpig felfegyverkezve, bennünket a szabad élet és fejlődés legelemibb feltételeitől fosztanak meg. Berzeviczynek igazat adtak és a bizottság a Bécsben tartandó konferenciája elé a fegyveres erőknek aránylagos és általános leszállításáról, azonos elveknek az összes államokra való alkalmazásáról terjeszt elő javaslatot. Hogy aztán lesz-e ennek valami eredménye, azt ki tudná megmondani? Mert ugyanakkor, mikor a Népszövetség felől ilyen kedves szelek fújdogálnak, másrészt viszont azt olvassuk, hogy a franciák és a szerbek új paktumot^ kötöttek, vagy kötnek. Vájjon ez is előkészület-e a bécsi konferenciára? Áltatták magukat az emberek, hogy a muszka szovjet már bizonyos átalakuláson ment és megy át s hogy rövidesen, miután az őrületek kellőképen kitombolták magukat, ismét valamiféle polgári rend fog kialakulni az orosz birodalomban. Mi volt a reménykedés alapja? Gyárüzemekbe a régi szakértők visszahelyezése, a szellemi munka kezdődő megbecsülése, kétségtelenül a javulásnak, a gyógyulásnak biztos jelei. Hogy azonban ez csak efemer jelenség volt s hogy a vad erőszak, a buta tömegterror, helyesebben a buta tömegeket markába szorító egyéni terror még ma is virágjában van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a magas egyházi személyek ellen hozott véres és vérlázító Ítéletek, amelyek által Szovjet-Oroszországnak sikerült végre ismét az összes kultúrnemzetek mélységes megvetését kiérdemelnie. Már Angolország is, mely pedig (hiába, az arany hatalma!) kereskedelmi szerződést kötött vele, felbontani készül ezt s rövidesen mint bélpoklost fogja mindenki az emberi társadalomból kiközösíteni. De ha egyedül lesz, nem árthat-e akkor is? Avagy csak a becsületes erős magában, a becstelenséghez társak is kellenek? Társak nélkül összeroppan, összedől ? Vajha így lenne valóban! Városi közgyűlés. — 1923 április 4. — Pápa város képviseiütestülete f. hó 4-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya a vízvezetéki szabályzat módosítása, illetve a vízhasználat díjainak megállapítása volt. A tanácsnak e tárgyban beterjesztett javaslatát, melyet az összes előkészítő bizottságok is pártoltak, a képviselőtestület nem szavazta meg, amit vízvezetékünk jókarban tartása s főkép fejlesztése szempontjából éppen nem mondhatunk örvendetesnek. Másik fontos ügy volt a városunkban létesítendő, illetve kifejlesztendő második szövőgyár dolga, melynek támogatását egyhangúlag kimondották. A közgyűlés egyébként a következőleg folyt le: Dr. Tenzlinger polgármester napirend előtt megemlékezett Stein Vilmos képviselőtestületi tag elhunytáról, beszámolt a város önállósításának jelenlegi stádiumáról, a közigazgatás reformja tárgyában tartandó minisztériumi értekezletről, melyen a várost ő és Uzonyi tanácsos fogja képviselni, végre a vármegye által jóváhagyott ügyekről. A napirend során a túlórák díjazását az idevágó újabb miniszteri rendelet értelmében módosították. Elfogadták a Czelli-úti u. n. állami kislakások végleges leszámolását, valamint a tanácsnak Marschall Béla építési vállalkozó végkielégítésére vonatkozó javaslatát. Bemutatták a lakásépítési kormánybiztosságnak az u. n. állami kislakások elidegenítésére vonatkozó leiratát. A kormánybiztosság jóváhagyta a képviselőtestület idevonatkozó döntését, de — mint azt már helyeslőleg megemlítettük is — azzal a föltétellel, hogy az ottani lakók 5 éven át lakásuk birtokában meghagyandók, kivéve, ha számukra megfelelő lakásról a város gondoskodni fog. Másik föltétele a kormánybiztosságnak, hogy az elérendő haszonból a város új kislakásokat köteles építeni. Mivel ez utóbbi rendelkezésnek semmi törvényes alapja nincs, ezt a képviselőtestület nem fogadta el, a változott viszonyok között egyébként csak annyi épület eladását vették tervbe, hogy az állami kölcsön visszafizethető és a forgalmi adó felszabadítható legyen. A tanácsnak a vadászati jog bérbeadása iránti javaslatát dr. Baranyay Ferenc azon pótlásával fogadták el, hogy a kikiáltási ár nem készpénzben, hanem a kisebb területre nézve 1 q, a nagyobbra 2 q búzában állapíttassák meg. Három számtisztnek az államszámviteli vizsga letételére annak kimondása mellett adtak fél évi haladékot, hogy ha a kitűzött időre le nem vizsgáznak, állásukat vesztik. Elfogadiák a tanács abbeli javaslatát, hogy Tapolczafő közelében levő kavicsbányájának egy kisebb részét feleakkora területü kőbányára cserélje be. Leipnik Ármin és társai szövőgyári cég kérésére a következő támogatást szavazták meg: Átadnak a Czelli-út jobb oldalán lévő állami kislakások mögött 4000 O-öl területet és pedig ennek felét forgalmi áron, másik felét a forgalmi ár 50

$/

0-áért, a területet joga van megfelelőbbel elcserélni, adnak 1000 m' terméskövet, ingyen, 1000 m

8-t féláron, az építkezéshez szükséges kavicsot és agyagot ingyen, de a kibányászást és beszállítást maga a gyáros végzi saját költségén. Megszavaztak még 15 évi községi pótadómentességet is. Ezzel szemben a gyár köteles eddig üzemben levő 53 mechanikai szövőszékét még 100-zal kiegészíteni, állandóan 150 ipari munkást foglalkoztatni, 1200 • m területet beépíteni, az új gyár üzemét egy éven belül megkezdeni. Kötelezi magát arra, hogy a gyár központi vezetése Pápán lesz és a forgalmi adót Pápán fizeti. Míg ezt a pontot vita nélkül fogadták el, nagyobb vita volt a vízvezetéki szabályrendelet tervezett módosítása körül. A tanács tervezete szerint egy modern teljesen felszerelt lakás havonta 120 K vízdíjat fizetett volna, az ilyen arányban megállapított díjakból 13V

2 millió jövedelem állt volna elő. Ezzel szemben 2 szótöbbséggel a közgyűlés Hajnóczky Bélának azt az indítványát fogadta el, hogy a mai vízdíj 3-szorosára emeltessék, ami viszont e címen évente csak P/a K jövedelmet jelent. Elfogadták a városi tanács abbeli javaslatát, hogy az iparostanonciskolai óraadók leadott órákért 200 K-t kapjanak, vagyis évi 8000 K óradíjat. Hasonlóképen elfogadták az iparostanonciskolai igazgató-rajztanári állás betöltésére vonatkozó javaslatot, illetve jóváhagyták a beterjesztett pályázati felhívást. A város középiskolai rajztanári oklevéllel biró pályázónak a IV. fiz. osztályig terjedő előmenetelt biztosít. Végül ingatlanszerzési bizonyítványokról referáltak és illetőségi, honossági ügyeket intéztek el. Selyemtenyésztők figyelmébe I A szekszárdi m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség kérésére készséggel közöljük a következőket: A selyemtenyésztési költségek növekedésére való tekintettel a m. kir. földmivelésügyi minisztérium az 1923. évi selyemgubóbeváltási árak jelentős felemelését határozta el úgy, hogy idén az I-ső osztályú gubók• kilogrammonként 800 koronával, a Il-od osztályú gubók kilogrammonként 500 koronával és a lll-ad osztályú gubók kilogrammonként 20 koronával váltatnak be. A selyemtenyésztők az idén is különös kedvezménykép a tenyésztő- és lyukgatott papirost ingyenesen kapják, tehát a papiros árát nem fogjuk levonni a gubóvételárból. A közölt beváltási árak a mult évi beváltási árakhoz képest lényegesen magasabban állapíttattak meg, mint azt az azóta bekövetkezett általános drágulás egyébként indokolná. Ennek dacára biztosítjuk a tenyésztőket, hogy amennyiben az általános drágulás tovább tartana, úgy a buza jelenlegi árának arányában megállapított beváltási árakat, még a gubóbeváltás megkezdése előtt, legkésőbb azonban junius hó l-ig az akkori, esetleg magasabb búzaárnak megfelelően emelni fogjuk. Szekszárd, 1923. évi március hő 26-án. M. kir. orsz. selyomtenyésztési felügyelőség. * Tavaszi öltöny-, kosztüm- és köpeny-kelme ujdonsáyaink ^rasJuKba^; meyérkeztek! KRAUSZ és KORÉIN divatáruháza.