Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-03-17 / 11. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy negyed, évre ÍT'B korona. "Egyes szám ára 20 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 12-én s folytatólag másnap tartotta meg évnegyedes rendes közgyűlését dr. Magyar Károly főispán elnöklésével. A közgyűlésen mintegy 140 megyebizottsági tag vett részt, mostanában szokatlan nagy szám ! Miután a közgyűlést a főispán a Nemzeti Hiszekeggyel megnyitotta, azonnal a napirendre tértek át. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban Holitscher Károly kérte, hogy az útügyekkel kapcsolatban vegyék elő az útmenti fák kivágására vonatkozó alispáni határozatot. Ugyanezt kérte Mohácsy Lajos is, aki egyúttal kérdést intézett az alispánhoz a kereseti adóknak a cselédadóra vonatkozó része módosítása, továbbá a háború idején elrekvirált harangok és lovak árának megtérítése tárgyában. Az alispán tudatta, hogy a sérelmes cselédadó ügyben az illetékes tényezők már megtették előterjesztéseiket, a két rekvirálási ügy nem a vármegyei hatóság ügye, de az elhangzott panasz következtében illetékes helyen érdeklődni fog. Ezután a két újonnan szervezett szolgabírói és aljegyzői állás betöltésére tértek át. Összesen öt pályázó jelentkezett, közülök háromnak volt nagyobb pártja s a harc inkább akörül forgott, hogy ki ne legyen aljegyző, holott a szolgabírói állás is egyenlő rangú ezzel. Miután a kijelölő választmány, mely a főispán elnöklésével a következő tagokból állott: Kránitz Kálmán, Purgly Pál, dr. Jókay-Ihász Miklós, Mihályi István, Reé Jenő, Gubicza Ferencz, elvégezvén munkáját, elrendelték a szavazást. A szavazatszedő bizottság tagjai voltak Hunkár Dénes elnöklésével Koncz Rezső és Molnár Miklós. Előbb a két szolgabírói állásra egyszerre szavaztak. A szavazatok így oszlottak meg: Csorba Géza közig, gyakornok 106, Molnár Sándor menekült szolgabíró 84, Halász Lajos ugyancsak menekült szolgabíró 63, Reuz István közig, gyakornok 14. így szolgabiróknak Csorba Géza és Molnár Sándor választattak meg. Az aljegyzői állásra, miután Reuz István pályázatát visszavonta, dr. Vadnay Lászlóval szemben közfelkiáltással egyhangúlag Halász Lajost választották meg. Ezután áttértek a birtokosokra nézve igen sérelmes azon intézkedésre, hogy a vármegye a törvényhatóságivá tett községi utak mentén a tulajdonosok által ültetett fákat a saját tulajdonának deklarálta és azokat, kik egyes fákat mégis kivágtak, súlyosan megbüntette. Holitscher Károly az állandó választmány javaslatával szemben indítványozta, hogy Nitzky gróf fellebbezésének helytadva mondja ki a közgyűlés, hogy a fák kivágathatók. Dr. Mohácsy Lajos is ezt pártolta s egyúttal indítványt terjesztett elő az idevonatkozó szabályrendelet megváltoztatására, mert a fásítás érdekében'országosan fontosnak tartja, hogy a fák a tulajdonosok kezén hagyassanak. Dr. Csete Antal az áll. vál., illetve az alispán álláspontját védte. Az ügyhöz az alispán kérésére még többen hozzászóltak, s végül úgy határoztak, hogy a fellebbezést érdemileg nem intézték el, hanem a juniusi ülésre hagyták, amikor az alispán javaslatot fog beterjeszteni az idevágó szabályrendelet módosítása tárgyában. A napirend többi pontja másnapra maradt. Ezek során elutasították Kovács Sándor és társainak a pápai alszámvevői állás betöltése tárgyában beadott fellebbezését és pedig azon okból, mert a megválasztott tisztviselő a fellebbezés beadása óta eltelt időben az előírt minősítést megszerezte. Pápa város 1922. évi költségvetését Sarudy György fellebbezésének elutasítása mellett jóváhagyták. A főiskola Petőfi-ünnepe. Kozma Andor Petőfi-előadása. Az országszerte tartott Petőfi-ünnepek sorából messze kimagaslik az az ünnep, mellyel stílszerűen Petőfi napján, március 15-én a helybeli kollégium adózott Petőfi halhatatlan emlékének. Emelte ez ünnepség fényét, hogy a kollégiumot fenntartó egyházkerület püspöke, maga is még azoknak a nagyoknak tanítványa, kik Petőfit tanították, jött el méltó megnyitót mondani s irodalmi értékűvé, országos jelentőségűvé tette az az előadás, mit a mi korunk, költészetünk büszkesége, Kozma Andor tartott itt Petőfi pápai verseiről. Az ünnepély két részből állt. Magának a főiskolának és a főiskolai ifjúsági képzőtársulatnak ünnepéből. A főiskolai ünnep. Délelőtt 9 órakor az egész ifjúság tanárok vezetésével templomba vonult. Itt dr. Vass Vince theol. tanár mondott megkapó szép imát. Hazánk sorsát, a márciusi nap emlékét és Petőfi centennáriumát, az áhítat szárnyán minden lelket magasságba emelve, mesterien szőtte egybe. Az istenitiszteletet a Himnusz zárta be. A hatalmas kollégiumi tornaterem 10 órára zsúfolásig megtelt közönséggel. Nemzeti imánk elhangzása után ennek a lelkes áhítattal figyelő közönségnek tartotta megnyitóját Németh István püspök. Mélységes kegyelet, Isten iránti alázatos hála szólt minden szavából. Isten gondviselő jóságát áldotta gyönyörű beszédében, mely egy Petőfivel ajándékozta meg a nemzetet. A büszke önérzet szárnyaló hangján állapította meg, hogy nincs még az országnak még egy oly helye s nincs még egy oly intézmény, melynek több jogcime lenne Petőfit ünnepelni, mint a pápai kollégiumnak. Még egy pár, eddig nem ismert vonással egészítette ki Petőfi itteni életének képét és aztán ékes szavakban üdvözölve a megjelenteket, az ünnepélyt megnyitotta. Miután az énekkar ismert jelességgel Petőfi-dalokat adott elő, Pethő Antal szavalta el Fekete Károly pályanyertes ódáját. A sok Petőfit dicsőítő vers sorában, melyek most keletkeztek, ennek a fiatal poétának verse — mint arról olvasóink mai számunkban meggyőződhetnek — igazán tiszteletreméltó helyet foglal el. Költői szépségei Pethő Antal erővel teljes szavalatában teljes hatással érvényesültek. Kozma Andor következett most. A „Túrán" költőjét, a „vén pápai diákot", ahogy magát nevezni szokta, kitörő tapssal fogadta a közönség, hogy aztán elnémulván, egészen átadja magát annak a lelki élvezetnek, amit neki Kozma Andor előadása nyújtott. Bevezetőül a költő a főiskola számára tolmácsolta az Akadémia, a Kisfaludy- és Petőfi-társaságok üdvözletét. Majd megkezdte hatalmas, szép előadását, mely tulajdonképen Petőfi Pápán irt verseiről szóló eszthetikai méltatás volt. Sorba vette ezeket a verseket és szépségeik mesteri megcsillogtatásával meggyőző módon állapította meg, hogy ezek nem kísérletek többé, hanem ezek műbecsü alkotások. Kereste azután az okokat, amelyek ennek a foknak elérését a " géniusz fejlődésének természetes útjától függetlenül, sőt ennél gyorsabban ezt lehetségessé tették. Ez okokat a pápai kollégiumban, annak szellemében, annak tanári karában találta meg. Kimondta a nagy szót, hogy Petőfi e kollégium nélkül tüneményes nagyságának méreteit Istentől adott rövid életében Pápa nélkül nem érhette volna el. Remek volt, amint itt Goethe mellé állította. Meddig jutott 26 éves koráig Petőfi, hol volt a 26 éves szintén lángelme Goethe? De lehetett-e volna ott Petőfi Pápa nélkül ? Isten eleve elrendelése nyilvánult meg Petőfi Pápára jövetelében, mint ahogyan élete és halála is ezt dicsőíti meg. Halálai Hogy szólt erről a halálról Kozmái Milyen bűvös nyelven ! Nem halt meg, csak egekbe vivő útján ment feljebb és feljebb, vakító magasságig, honnan Isten keze nyúlt alá, hogy őt magához vigye, magához ölelje 1 . . . Ezzel a fenséges képpel végződött ez az igazán klasszikus és klasszikusan elő is adott értekezés, melynek itt — sajnos — még csak körvonalait is alig rajzolhattuk meg. Kell-e mondanunk, hogy a fellelkesült közönség percekig éljenezte és tapsolta Kozma Andort. Miután a zenekar a János vitézből játszott Tóth Lajos tanár ismert kitűnő vezetésével hangulatos részleteket és Mátyás Lajos Petőfi Élet vagy halál-át sikerülten elszavalta, a főiskola ünnepe a Szózat eléneklésével befejezést nyert. Ez ünnep hangulatos kiegészítője volt az a márciusi lakoma, melyen a konviktuson a püspök, Kozma Andor, dr. Darányi Kálmán és Czeglédy Sándor főisk. gondnokok s az egész tanári kar az ifjúsággal együtt vettek részt. Csizmadia Dániel szenior köszöntötte fel az az illusztris vendégkoszorút, melynek nevében Németh István püspök válaszolt, Petőfi szellemének követésére buzdítva az ifjúságot. Csizmadia Lajos igazgató Kozma Andort köszöntötte fel. Veres László, tatabányai hitoktató rendkívüli hatással szavalta el Kozma Karthagói harangok c. költeményét, mi alkalmat adott a költő zajos és meleg ünneplésére. A képzőtársulat ünnepe. Délelőtt 11 órakor a főiskolai ifjúság, hagyományos szokásához hiven, felvonult a Honvéd-emlékhez, ahol — nagy közönségtől körülvetten — először a Himnuszt énekelték el, azután Pőcz István szavalta el lendülettel Fekete Károly ifjúsági elnök Új március cimü szárnyaló stílusban megirt ódáját, majd Fekete Károly tartotta meg hatásos ünnepi beszédét. Még Elekes Boldizsár szavalta el gyújtó hatással a Talpra magyart, azután a Szózat hangjai mellett elvonultak a Petőfi-utcai Petőfi-emléktáblához, amelyet Ábrahám János szép beszéde közben megkoszorúztak. Mátyás Lajos Endrődi Petőfihez c. költeményét szavalta teljes hatással, azután a Magyar Hiszekeggyel a délelőtti ünnepély véget ért. Este a színházban a képzőtársulat színdarabokkal hódolt Petőfi emlékének. Rengeteg közönség volt jelen ünneplő hangulatban. Pontban 6 órakor felszaladt a függöny, s nyitányképen a főiskola zenekara Petőfinótákat játszott pompás összhangban. Majd Pethő Antal papnövendék, aki a márciusi ünnepélyen a legterhesebb feladatokat vállalta magára, lelkes hévvel elszavalta Fekete Károlynak „Petőfi" cimü pályanyertes ódáját, amely méltán részesült újból általános tetszésben. Most a főiskolai énekkar énekelte el Petőfi „Honfidal "-át és „Nemzeti dal "-át művészi tökéllyel, finom színezéssel. A közönség karnagyukkal, Tóth Lajos tanárral együtt melegen megtapsolta őket. Ezután következett az estély gerince: részletek Szávay Gyula és Géczy István „Petőfi" c. színmüvéből. Elsőnek a „Pápai diákélet"-et mutatták be, amely Hoduska mama vendéglőjében játszódik le, a mostani Hodoskán, ahol Petőfi a gróf Esterházytól képzőtársulati szerepléséért ajándékul kapott egy aranyat folyékony arannyá, borrá váltja be. Itt kapja a mulatozó