Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-11-17 / 46. szám

GYÁRI ES E ;EB LESI [ED ELM I B.1 f. Kérjük kirakataink állandó figyelemmel kisérését / — Tüz Dákán. Folyó hó 11-én késő este Dákán tűzvész pusztított. Elégett Piri János utódai per alatt levő pajtája, Horváth Antal pajtája és takarmánya és Császár M. György pajtája és szalmája mintegy 8,000.000 korona értékben. Az esetről a veszprémi kir. ügyész­ségnek is jelentést tettek. x Dr. Káliay Zoltán jogi szemináriuma — Budapest, Andrássy-út 8. és Szeged, Palla­vicini-u. 3. — felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzetbérlet! Rekapitulációi Minden felvilágo­sítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. — Fizessük az adót! A városi adó­hivatal felszólítja mindazokat, akik a községi adófőkönyvben előirt és az 1923. évi VII. t.-c. 19. §-a értelmében esedékes adótartozásaikat e hó 15-ig be nem fizették, hogy ezt, járulé­kaival együtt, a jelen felszólítás közhirrétételé­től számított 8 napon belül, vagyis november hó 24-ig a városi adóhivatalnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Lakáscsere. Két szoba-konyhás köz­ponti fekvésű, tiszta, száraz lakásomat hasonlóra (nem egészen központi fekvéssel is) elcserélném keresztyén úri emberrel. Cim a kiadóhivatalban. — Találtatott egy karkötő; igazolt tulaj­donosa a rendőrkapitányságon átveheti. Egy férfi-télikabát (vékonyabb ter­metre való) eladó. — Cim a kiadóhivatalban. Két szép képráma üveggel, eladó. — Hol? Megmondja a kiadóhivatal. Fegyverfábla szép faragással és szarvasaganccsal díszítve, eladó. — Hol? Megmondja a kiadóhivatal. x Hidas és nyulház eladó. Cim a kiadóhivatalban. Odisszeám az Erzsébetligetben. Regényes hajlamú ember vagyok, hát a napokban elkövettem azt a meggondolatlanságot, hogy késő este a vonatról jövet a város felé tartván, az Erzsébet-ligeten jöttem keresztül. Helyesebben mondva: jöttünk keresztül, mert eléggé lelkiismeretlen voltam, hogy a merész kirándulásra egy jó barátomat is magammal vigyem. Amint az Ésterházy-útról letértünk s be­fordultunk a ligeti útra, azonnal feltűnt előttünk, hogy lámpa nem világítja meg útunkat. „For­duljunk vissza — mondá rosszat sejtve bará­tom —, mert én sötétben nem látok, s attól tartok, hogy valami kalamitás érhet bennünket." Megnyugtattam, hogy mitől se féljen, az én szemeim jók, azután meg beljebb föltétlenül égni fognak a lámpák, hisz a népes Erzsébet­város lakói is a ligeten keresztül szoktak a városba közlekedni. Érvelésemet pajtásom is elfogadta s belémkarolva nekivágott velem a bizonytalan útnak. Csakhamar tapasztaltuk azonban, hogy lámpa nem ég sehol, s a Sport-pavillon falá­hoz ütődve azt is konstatáltuk, hogy alighanem eltévesztettük az utat. Fokozott vigyázatra van tehát szükségünk, hogy kijuthassunk a labirin­tusból. Kezünket előre tartva, lassan, óvatosan lépkedtünk a lehullott falevelektől puha avaron és nagy örömünkre szolgált, ha az utunkba kerülő fákat kezeinkkel kitapintva, megment­hettük egyelőre orrunk épségét. Egyelőre, mondom, mert később ez az igyekezetünk csődöt mondott, s egy merészen szembehelyez­kedő szúrós bokor eme kiálló testrészünket alaposan végigkarcolta. Ha párbaj-orvos lett volna jelen, egész bizonyosan beszüntette volna a küzdelmet az éji nyugalmában megzavart s tőle telhetően védekező bokorral. Ám a reménnyel nem hagytunk fel. Tovább előre, végül is csak elérjük a Tapolcza­hidat, amely a ligetből kivezet bennünket. A kakas csipje meg, nagysokára kijutottunk ugyan a ligetből, de amennyire a sürü sötétségben tájékozódni tudtunk, megállapítottuk, hogy a liget nyugati szélén kötöttünk ki, ahonnét bajosan közelíthetjük meg a város közepét, amelyet célul tűztünk ki magunk elé. Közben rémképek is gyötörtek : hátha most útonállók tá­madnának meg. Vissza tehát kelet felé, ahonnét „jő a fény". Végre úgy éreztük, hogy a liget közepén vagyunk. Most már aztán könnyű volt a feladatunk. Irányul — mint a tengeren hányódó hajós a sarki csillagot — kitűztük magunk elé a Tirol sarkán időközben ki­gyulladt lámpát, s rendületlenül törtettünk a felé. Mit nekünk az utunkba kerülő bokor, avagy fa, ezek nem tántoríthatnak el célunktól. Hosszas bandukolás után aztán felcsillant előttünk a csendben folydogáló Tapolcza tüköré, s lábaink előtt állott a rajta keresztül vezető hid. Ráléptünk, s felsóhajtottunk: „Hála Istennek!" (Így lett számunkra a kis Tapolcza hidja a „sóhajok hidjává".) A Tirol alatti lámpa fényénél azután szemlét tartottunk egymáson. Szomorúan fes­tettünk. Orrunk, arcunk és főkép kéz-csápjaink egész térképet mutattak, tele szakadékokkal. Ruházatunk szintén a viszontagságos út nyomait viselte magán. Mondanom sem kell, hogy re­gényes hajlamaimból egyszer s mindenkorra kiábrándultam, s örökre letettem róla, hogy éjjel a ligeten menjek keresztül. Az én kedves jó barátom pedig, aki bizo­nyára sokáig nem bocsátja meg nekem, hogy a kalandos útra elcsábítottam, búcsúzóul csak ennyit jegyzett meg: „Ugy látszik, a villamos­telep anyagi zavarait a kőz77£/7zvilágítással akarják helyrehozni". Talán nem is járt olyan messze az igazságtól. Nikpál. Hazánkból s a nagyvilágból. Szombattól — szombatig. A nemzetgyűlést előreláthatólag csak a népszövetségi delegáció munkájának befejezése után hívják össze. E delegáció most sorjában meghallgatja a magyar politikusok véleményét a kölcsönügyben. Á nemzetgyűlés ülésezését megelőzőleg a miniszterelnök e hó 18-án Kapos­várott Hoyos Miksa gróf beszámolója alkalmá­ból részletesen nyilatkozni fog a kül- és bel­politikai helyzetről. A földbirtokreform novella bizottsági tárgyalása befejeződött. Egyik legkényesebb pontjára, az egyházi birtokok megválthatására vonatkozólag megnyugtató megoldás jött létre, mely mig egyrészt nem vonja el ezeket eddigi ősi egyházi és kulturális céljaiktól, másrészt az állami váltságbirtokok felhasználásával a jogos nem katholikus igényeket is kielégíti. Az Ulain-puccs részleteit a rendőrség immár kiderítette. Ulain és társai a bajor horog­keresztesekkel akartak szövetkezni, hogy a jelenlegi kormányt helyéről erőszakkal eltávo­lítsák. A lapokban közzétett szerződés-tervezet szerint a bajorok hadianyagot és csapatokat szállítottak volna Magyarországba, Magyar­ország pedig élelemmel rekompenzálta volna Bajorországot szolgálataiért. A letartóztatott Ulain Ferenc képviselő és Szemere Béla be­ismerő vallomást tettek, Bobula Titusz, ki a terv szerint jelentékeny dollár-adománnyal tá­mogatta volna a mozgalmat, a vallomást eddig azon a cimen megtagadta, hogy ő amerikai állampolgár. A nemzetgyűlés mentelmi bizott­sága legközelebb foglalkozik Ulain kiadatási ügyével. Az ügy bizottsági előadója dr. Miko­vényijenő lesz. A Chrepka-féle kommunista-pörben a héten hozta meg ítéletét a budapesti büntető törvényszék. A vádlottakat kisebb-nagyobb fegyházbüntetéssel sújtották. Stromfeld Aurél volt ezredest, a vörös hadsereg volt vezérkari főnökét azonban, ki az ügybe szintén bele volt keveredve, a bíróság felmentette. Kállay pénzügyminiszter tegnap kül­földre utazott, ahol a kölcsön ügyében folytat majd igen fontos tárgyalásokat. A kölcsön ki­látásai kedvezőek és külföldi illetékes körökben a hangulat alkalmasnak ígérkezik, hogy valami előleget kérhessünk a később folyósítandó köl­csönre. Minthogy a hitelműveletnek teljes le­bonyolítása legfeljebb tavaszra várható, nagyon fontos érdekeink fűződnek ahhoz, hogy — mint annak idején Ausztriával is tették — elő­leg cimén már a közeljövőben folyósítsák ré­szünkre a kölcsönnek egy kisebb részletét. Ez esetben az államkincstár nem lenne kénytelen minden héten igénybe venni a Jegyintézet függő kölcsönét, amely erősen fokozza az inflá­ciót és egyik oka pénzünk értékcsökkenésének. GiessweiM Sándor, győri prelátus-kano­nok, a magyaróvári kerület nemzetgyűlési kép­viselője, e hó 15-én Budapesten szivszélhüdés­ben elhunyt. Mint tudósnak Európaszerte ismert volt neve, mint politikus főkép a békevilág béke-tanácskozásain sokszor hallatta szavát. Előbb a keresztényszociálista párthoz tartozott, utóbb pártonkívüli lett, legutóbb pedig a csak néhány tagból álló reformpárt elnöki tisztét vi­selte. Temetéséről még nem tőrtént intézkedés. Münchenben a múlt hét végétől a most folyó hét közepéig a nagy német tragédia újabb izgalmas eseményei játszódtak le. November 8-ról 9-re virradó éjjel a háború müncheni hő­seinek emlékünnepén a nemzeti nacionalisták az osztrák származású Hittler Adolf és Lud^n­dorff tábornok vezetésével magukhoz ragadták az államhatalmat illetve annak átvételét Kahr főállambiztostól és Lossow katonai parancsnok­tól kikényszerítették. Minthogy ezek szinleg melléjük álltak, szabadon bocsátották őket. Más­nap Kahr a birodalomhoz hű csapatokat alar­mírozta és müncheni, valamint regensburgi csapatokkal a lázadást leverte, még mielőtt annak a tervüknek megvalósításához fogtak volna, hogy Berlin ellen masíroznak az ottani biro­dalmi kormány letételére. Hittler ma el van fogva, Ludendorff becsületszóra szabadlábon. A rend Münchenben már helyreállt. A naciona­listák, kiknek vezetését Erhardt kapitány vette át, bár utólag helytelenítik a kudarcba fúlt puccsot, melynek megtorlásául a franciák már újabb német terület megszállását helyezték ki­látásba, azonban mégis a legteljesebb gyűlöl­séggel fordulnak a szintén nacionalista és egyút­tal monarchikus érzésű Kahr ellen, ki kísérle­tüket meghiúsította. Rupprecht, a volt bajor trónörökös táviratot intézett a birodalmi kor­mányhoz, melyben Hittler merényletét elitéli. Öt évi száműzetés után visszatért ha­zájába Frigyes Vilmos, a volt német trónörökös. Bár a versaillesi békeszerződés nem tiltja az ő visszajövetelét, francia kezdeményezésre az ösz­szes antant-hatalmak tiltakoztak ellene. A német birodalmi kormány válaszjegyzékében teljes ha­tározottsággal kijelentette: nincs módjában meg­akadályozni, hogy német állampolgár német földön saját birtokán mint magánember ne gazdálkodhassék. Frigyes Vilmos ugyanis Bo­roszló melletti birtokán minden politikától távol kizárólag gazdaságának kiván élni. Görögországban, mint londoni táviratok közlik, a vesztett török háború következtében a köztársasági mozgalom folyton erősödik. En­nek következtében a király valószínűleg kény­telen lesz az országot otthagyni és maga helyett regensre bizni a kormányzást.

Next

/
Thumbnails
Contents