Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-04-01 / 13. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 120, félévre 60, negyedévre 30 K. Egyes szám ára 3 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MEGJELENIK SZOMBATON. Az emberi jog újabb arculcsapása az a merénylet, amit jóvátételi követelés cimen ellenünk elkövettek. Nem kevesebbet, csupán azt kívánják, hogy a megfeszített magyar munka gyümölcseiből mi pótoljuk, mi tegyük jóvá a szerb-cseholáh minden kultúrát elpusztító gazdálkodás mulasztásait és hiányait. Az u. n. „utódállamok" ugyanis nem tudtak bánni az elszakított területek gazdasági kincseivel, rövid néhány éves uralmuk alatt az ottani viszonyok balkáni nívóra sűlyedtek. Nagymagyarország legdúsabb gabonatermő kincses kamrája, a Bácska és Bánát mocsaras posványokká romlanak. A horvátországi, délmagyarországi és erdélyi viruló állattenyészetek -lassanként megsemmisülnek. Ha semmiféle nemzetközi szerződés nem szabályozná az államok egymásközti viszonyát, már akkor is be kell látnia mindenkinek, hogy micsoda igazságtalanság velünk, a kifosztottakká! pótoltatni helyre a kifosztok mulasztásait. Mintha bíróilag lehetne kötelezni a gazdát, akinek lovait lókötők elhajtották, hogy a lopott állatok közül elhullottakért kárpótlásul, büntetés terhe mellett más állatokat adjon a tolvajoknak. Csakis ilyen okoskodással követelhet tőlünk az ántánt az utódállamok számára 28.750 drb. élőállatot és 4000 vagon búzát meg rozsot. Hát tehetünk mi arról, hogy kapzsi szomszédaink nem tudnak gazdálkodni a bitorolt javakkal? És ezután valahányszor megpróbáljuk a megmaradt csonkaország szűkös viszonyai között gazdasági helyzetünket javítani, a legcsekélyebb javulás láttán megint joguk legyen az utódállamoknak, kik velünk lépést tartani e tekintetben sem tudnak, jóvátételt követelni ?!. .. Városunk történeti emlékei közül, A Csuzy-rét és a Rohonczy-kertek. A mult századokban a Csuzy-rét a város védelmére, a Rohonczy-kertek pedig a város ostromlására szolgáltak. Városunk északi részén a Tapolczát elfogták és kieresztették a főkertekre, hol azután ha nem is feneketlen mélységű, de az ostromlást ez oldalról lehetetlenné tevő tó származott belőle; de a Rohonczy-kertek felől a várost így védeni nem lehetett, védelmül ez irányból csak a Cinca-árka és az után a bástya szolgált. Éppen ez okból az ostromló hadak elhelyezkedésére a Rohonczy-kertek szolgáltak. Legvilágosabban láthatjuk ezt Aldobrandini Ferencnek 1697. évi jelentéseiből, miket mint a római pápa 10.000 főnyi segédhadának vezére küldözött haza a pápai udvarba. Augusztus 14-én érkeztek a királyi hadak Pápa alá, Miksa főherceg vezérlete alatt. Éjfél lett, mire az őrszeren 25.000 főnyi felmentő sereg a város alatt elhelyezkedett. Maga a főherceg Borsosgyőrnél állott meg, az ostromágyukat a város déli oldala ellen rendelte és a közbeeső térségen, a Rohonczy-kertek helyén terült el a tábor, amelyben a zsoldos vallon, olasz, német és francia katonaságon kivül 7000 főnyi dunántúli nemes volt és Nádasdy, Zrínyi, Batthyány, Török és Dersffy dunántúli főurak is seregeikkel. * Ötöd napon, aug. 19-én két órai küzdelem után sikerült városunkat a töröktől visszafoglalniok, keresztül gázoltak hadaink a Cincán, s mikor is, mint az egykorú leirás mondja: „a lábaknak kijutott a gázolásból". Több száz főnyi volt a veszteség, de a város felszabadult és nem is jutott többé török uralom alá. Mikor azután a török hódoltság kora véget ért, a Tapolcza vizét ismét útjára bocsátották és a tó helyén támadt rét kapta a Csuzy-rét nevet, birtokosáról: a Csuzy-családról, amely úri családnak a város ezen részén állott a lakóháza, a mai ref. elemi iskola helyén és malma is, amely még ma is őrzi a család nevét, valamint az alatta elterülő rét is, amely azonban a régi időben a Kisbéri úttól egészen a Grófútig terjedt. A város nyugati oldalán felszabadult táborhelyen pedig támadtak a Rohonczy-kertek, szintén városunk egyik úri családjáról lettek elnevezve. A Rohonczy-kertek pedig a Somlói-úttól a Czelli-útig terültek el. Ez a terület azután nemsokára beépítés alá került és a bástyától nyugatra eső utcák alakultak ezen a területen, a Kertsor-utca és a Rohonczy-utca mai napig őrzik nevükben ezen idők emlékét. • A Csuzy-rétnek hosszú idő kellett a kiszáradásához és csak korunkban épült fel ott az első utca: a Liget-utca, de majd követni fogja idővel több is. Azon két úri család tagjai, kiknek nevét e területek őrzik, elköltöztek városunkból, lakosságunk már nem is emlékezik rájuk, csakis a Csuzy-család egy fiatal tagjának, Csuzy Jóskának maradt fenn a neve, az ő különc volta miatt. Ez az ifjú, igen kalandos diákévei után, — mint Eötvös Károly irja — egy Pápára került lovarda egyik művésznőjét vette felesegül. Hires lovas volt a szép művésznő és tornászati mutatványai, miket a vágtató ló hátán végzett, észbontólag hatottak a szintén merész lovas Csuzyra és nőül vette őt. Az ősi Csuzy-ház fogadta magába az ifjú párt, melynek tágas udvarán egy makrancos paripát együtt tanítgattak engedelmességre. A nő ült a lovon, férje hajtotta körbe a lovat, amely csak nagysokára, mikor már teljesen ki volt fárasztva, futotta be engedelmesen a kört. Ekkor már a nő is pihenni kivánt, de az ostort kezében forgató Csuzy nem engedett és hajtotta ' tovább is a lovat, mire az teljesen kimerülve a főidre rogyott. Ekkor a nő leszállva, kijelentette, hogy ilyen embernek a felesége nem lesz és utánna ment az e közben már tovább vonult lovardának. Csuzy Jóska boszuságában nem sokat törődött vele és újra akarta kezdeni régi legénységét. Azonban ekkor azt kellett tapasztalnia, hogy városunk úri házai bezárultak előtte. Ez megtörte őt és eltűnt városunkból. Történt azonban, hogy éppen ez időben jelent meg Sobri Jóska legényeivel a Veszprém- és Zala megyék határain levő erdőkben és kutatták az emberek, hogy ki lehet Sobri ? Úrias magaviseletét emlegették, hogy a szegény embert nem is engedi bántani és ekkor némelyek az eltűnt Csuzy Jóskára gondoltak. Ma már azonban biztosan tudjuk, hogy nem ő volt az, csak a nevük hangzott kissé össze. Városunkra nézve a Csuzy-rét és a Rohonczy-kertek nemcsak e két család emlékét őrzik, hanem Pápának 1543., 1555., 1594., 1597. és 1600-ik évi ostromairól is beszélnek. Tehát itt a helyük városunk történeti emlékei között. Kis Ernő. Törvényszéki tárgyalás Az 1919 márciusi gyilkosság ügye a bíróság előtt. — 1919 március 27—30. — A veszprémi kir. törvényszék a hét elején, hétfőn kiszálit városunkba, hogy — a beidézett tanuk nagy számára való tekintettel — itt, a helyszínén tárgyalja annak a gálád gyilkosságnak ügyét, mely örök időkre véresen emlékezetessé tette városunkban az 1919. év március 15-ét. E napon a Csáky-utcában levő felsővárosi katholikus olvasókört katonaruhás csoport — köztük leszerelt, és sok még akkor is szolgálatban állt katona — két oldalról körülfogta részben az ablakon lövöldözött be a békésen együtt beszélgető fegyvertelen köri tagokra, részben a kör helyiségébe betörve a szük udvaron adott le gyilkos lövéseket. E lövések következtében Mórocz Antal, Turi Ferenc, Stefanics István meghaltak, ifj. Prém József és Halász Ferenc megsebesültek. Ez közvetlenül a proletárdiktatúra előtt történt. „A vakmerő bűnös merényt", ahogy akkor irtuk — hiába jelent meg a jogrend helyreállítására az akkori kormánybiztos-főispán, hiába követeltük az osztó igazság uralmát még 1919 március 22-ik számunkban is, — a bekövetkezett országos események miatt nem lehetett megtorolni. Csak öt hónappal utóbb, a kommunizmus bukása után fogdosták össze a vezetőket, a tetteseket és tettestársakat, kivéve azokat természetesen, akik ezen és egyéb bünük tudatában idejekorán megszöktek az igazságszolgáltatás sújtó keze elől. Törvényszék elé azonban az itthonmaradt főkolomposok sem kerültek, mert bünhödésük más úton következett be. Akiket a bíróság — az 1919. és 1920. év folyamán kiállott vizsgálati fogság után — maga elé idézett, nyilvánvalólag ha részt is vettek, legfeljebb a megbódított tömeg szerepét játszották a gyalázatos attentátumban. A bíróság azonban a főtárgyaláson produkált bizonyítási anyag alapján róluk jogi biztossággal még ezt sem állapította meg és valamennyi vádlottat a vád- és következményei alól felmentette. A hozzánk kiszállott bíróság elnöke Csájíány Sándor törvényszéki tanácselnök volt, mellette szavazóbirákként működtek Setzler István és Kámen Manó törvényszéki birák, jegyzőként dr. Vaskó Aladár. Az elnök a négy napig tartó tárgyalást elejétől végéig nagy higgadtsággal, szigorú tárgyilagossággal, a büntető perrendtartás fölényes tudásával vezette. A vádhatósá3avaszi női- és leányka-köpeny újdonságok, francia női-kelme különlegességek, JW és Koréin divatáruháza, ?ápa.