Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-04-01 / 13. szám

got Felszeghy János ügyész képviselte. A vádlottak védelmét részben önként választott, részben kirendelt védők látták el és pedig a következőleg : Bognár Sándort, Csiszár Szabó Istvánt, Budai Józsefet, Korpáczi Ferencet, Limperger Antalt, Popovics Pált és Bognár Mihályt, ifj. Varga Gyulát, Somogyi Istvánt, Török Józsefet dr. Gergely István budapesti ügyvéd helyettese dr. Mandorf Emil, ifj. Kerekes Jánost dr. Kiss Aurél győri ügyvéd helyettese dr. Mészáros Vilmos, Krikker Gyulát és Krikkel Istvánt dr. Guth Emil pápai ügyvéd, Ihász Istvánt, Szeibert Józsefet dr, Hirsch Jenő , pápai ügyvéd, Kokas Józsefet dr. Fehér Jenő pápai ügyvéd, Stark Györgyöt, Bognár Ferencet dr. Gottlieb Sándor pápai ügyvéd, Varga Lajost, Gombás Imrét dr. Györké Sándor pápai ügyvéd, Hockinger Józsefet, Nagy Józsefet, Sas Ferencet dr. Vathy Gábor pápai ügyvéd védte. Az első napon a nacionálék felvétele után a vádirat került felolvasásra. A vádirat — Felszeghy János ügyész alapos munkája — egybefüggőleg adja elő az eseményeket március hó 12-től kezdve. E napon tudvalevőleg a Keresztény Munkásegyesület helyiségét rohanta meg a szociáldemokrata Munkás-Otthonból kiindult tömeg s ott rombolást végzett, majd azon ürüggyel, hogy a plébánián fegyvert, mi több: gépfegyvert (!) rejtegetnek, ide akart Betörni s ettől csak akkor állottak el, mikor kiderült, hogy az egészből persze egy szó se igaz. Majd részletesen ismerteti a március 15-iki eseményeket és részben izgatás, részben hatóság elleni erőszak, főkép azonban lázadás, három esetben gyilkosság és meg nem határozható számú gyilkosság kísérletének büntette miatt emelt vádat. Következett a vádlottak kihallgatása. Ezek közül a március 12-iki zavargás vezetőjeként vádolt ifj. Kerekes János arra kivánt tanukat állítani, hogy ő 12-én nem izgatott, de csillapított, 15-én pedig másnap reggelig az Erzsébetvárosban lakásán volt. A többi vádlott is mind alibi-tanukat jelentett be. Közülök számosan a nyomozó hatóság, sőt utóbb a vizsgálóbíró előtt is annyiban beismerő vallomást tettek, hogy a felsővárosi Kath. Olvasókör elleni támadásnál fegyveresen részt vettek, e vallomásukat azonban arra való hivatkozással, hogy erős testi, illetve utóbb lelki kényszer hatása alatt csikarták ki belőlük, visszavonták és mindnyájan egész sereg tanúval kívánták bizonyítani, hogy a szomorúan emlékezetes március 15-iki estét hol és hogyan töltötték el. Két teljes napot vett igénybe a vád és védelem tanúinak kihallgatása. Ezek közül csak a legfontosabbakat ismertetjük. Ifj. Kerekes János március 12-iki szerepét Tóth István rendőrkapitány vallomása teljesen tisztázta s az is beigazolást nyert, hogy neki a március 15-ik esethez semmi köze nincs. Hasonlókép szavahihető módon igazoltatott Dudás József, Hockinger József, Popovics Pál, Stark György, Csordós Géza, Knapp Imre, Gombás Imre, Kokas József, Sass Ferenc, Varga Lajos, Bognár Sándor, Witmann József, Somogyi István és Pohlinger Ferenc bűntelensége, akik ellen az államügyész utóbb a vádat el is ejtette. Ellenben súlyosan terhelő vallomást tettek Nyárs István, Varga György, Bálint Imre, Mórocz Antal, Dekovics István és még mások is, akik a jelenlevő vádlottak közül Szeibert Józsefet, Varga Gyulát, Krikker Istvánt, Krikker Gyulát és Bognár Mihályt felismerik azok közül, kik a Kör helyiségébe behatoltak. Mórocz Antal megnevezte vallomásában testvérbátyja gyilkosát is, az azóta elhalt Keszei József személyében, aki az udvarra betörve, néhány lépés távolságról adta le lövését. Ezen tanukkal szemben viszont egész sereget vonultat fel a védelem, akik közül Klucsarics Lajos, Tömördi Anna, Horváth Teréz és mások igazolják, hogy Szeibert József és Varga Gyula 1—9-ig tánciskolában voltak, utóbbi úgy került a tett színhelyére, hogy oda a tánciskolából a meggyilkolt Thury leányát lekísérte, a más ügyért fogságban levő Bognár Mihályról Stankovics Géza detektivfelügyelő és Selinko Lipót főpincér vallották, hogy a lövöldözés alatt a kávéházban volt, csak azután rohant le a Körbe, ahol aztán — mint „hősM — mások fegyveresen, kézigránátosan látták. A többi felismert is alibi-tanukat állított részben annak bizonyítására, hogy a lövöldözés alatt vagy a Főtéren voltak őrjáratban, vagy lakásukon tartózkodtak. A vád tanúi közül Szalay István és Varga József arról szóltak, hogy az udvarhelyiség sötétes volt, a behatoltak közül nem emlékeznek egyre sem, de Varga Szeibertről azt állítja, hogy a lövöldözés előtt a kapuba menve az utcán settenkedők között látta. Szeibert ezzel szemben tagad s tanukat állít annak bizonyítására, hogy akik ellene vallottak, vele és családjával ellenséges viszonyban vannak. Két nap alatt majd 30-nál több tanút hallgatott ki a bíróság, mikor is szerdán délben .a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Ekkor tartotta meg-Felszeghy János kir. ügyész szépen felépített vádbeszédét. A vesztett háború utáni eseményeket vázolja, majd azt a félrevezetett pártoskodást, mely 1919. márciusában e városban tombolt. A március 15-ik gyilkosságot szervezett lázadásnak minősíti, tervszerűen történt, szinte ostrom jelleggel. Különös véletlen, hogy a gaztett csak három áldozatot kivánt. 12 vádlott ellen fenntartja a vádat részben a vizsgálóbíró előtt tett vallomásuk, részben a terhelő bizonyítékok alapján. Az alibitanuk három év után arra pontosan nem emlékeznek, hogy 2 órai idő alatt 1/

4 órát nem töltött-e valaki távol a tánciskolából vagy lakásáról. Nem kér szigorú büntetést, de az ártatlan áldozatok vére mégis megtorlást, igazságos büntetést kiván. * Csütörtökön, amikor eltérőleg az előző napoktól, melyeken a tárgyalás aránylag kis közönség előtt folyt le, nagyon nagy számú érdeklődő jelent meg a városháza nagytermében, tartották meg a védők védőbeszédeiket. Elsőnek dr. Gottlieb Sándor szólott röviden védence, Bognár Ferenc érdekében. Dr. Mandorf Emil egész sereg vádlott ügyét vette védelmébe. Hivatkozott arra, hogy a főbünösök már elvették büntetésüket, s hogy ezeket az embereket már maga az ügyész visszaadta a polgári munkának, mikor szabadiábra helyezte őket. Bűnösségük nincs bizonyítva, ha volna is, mentené fiatalságuk s az izgalmas idők. Dr. Hirsch Jenő Ihász és Szeibert védője a két ellentétes vallomás-csoport értékét bírálja és fejtegeti a Szeibert elleni gyűlölködést. Ezt és minden ellenségeskedést a béke és kiengesztelődés szellemének kell felváltania. Dr. Guth Emil a nyomozási jegyzőkönyveket teszi bírálat tárgyává és a lázadás meghatározására vonatkozólag azt fejtegeti, hogy a tervszerű megbeszélést a vád nem tudta bizonyítani. Dr. Vathy Gábor Nagy József beigazolt büntelenségére hivatkozik s arra, hogy a hosszú vizsgálati fogság s négy évi vád megmérgezte ifjú életét, még ha vétett volna is, súlyosan bűnhődött, következzék níost a megbocsátás. Dr. Mészáros Vilmos Bognár Mihály beigazolt alibije után csak azt hangsúlyozza, hogy a vádlott korlátolt beszámíthatóságu s a Körben utólagos megjelenése s fegyverrel hadonászása legfeljebb csendháborításnak volna minősíthető. Az összes védők, bár kevés kivétellel csak röviden, egy-egy 1/

i óráig beszéltek, tömören és szabatosan formulázták mondanivalóikat. Felszeghy János ügyész reflektálva a védőbeszédekre, hangsúlyozza, hogy aki fegyveresen részt vett a lövöldözésben, az legalább is bűnsegéd, mire még a védők mindegyike replikáz Utolsó szó a vádlottaké volt, akik mind ártatlanSherlock Holmes nyomoz. — Annyit máris megállapíthatok, hogy a cipő tulajdonosának esze volt; rugékony járású, elegáns külsejü, takarékos ember lehetett, aki cipőjét kímélte : minderre kétséget kizáró módon abból következtetek, hogy Berson" gummisarkot viselt. ságukat hangoztatták. Ezután visszavonult a bíróság. 1V

4 órai tanácskozás után hirdette ki Csákány Sándor elnök a törvényszék ítéletét, mely az összes vádlottakra nézve felmentő volt. Az ítélet részletes megokolását az elnök élő szóval adta elő. Lényege a megokolásnak az, hogy megnyugtató bizonyítékot nem szolgáltatott az egyedül irányadónak vett főtárgyalás anyaga arra nézve, hogy a vádlottak akár a lövöldözésben, akár a csoportosulásban részt vettek volna. Többjükről az sem nyert teljesen hitelt érdemlő bizonyítást, hogy a tett színhelyén voltak, másokról pedig csupán az, hogy a lövöldözés után jártak ott. Az Ítéletet a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltő nagyközönség csendesen végighallgatta s aztán rendben szétoszolt. ÚJDONSÁGOK. — Kapi Béla előadásai városunkban. Kapi Béla, a dunántúli evangélikusok ékesen szóló, tudós püspöke, e hó 8-án, 9-én és 10-én sorozatos világnézeti előadást tart Pápán az ev. templomban. A püspök jövő szombaton reggel érkezik székhelyéről, Szombathelyről Pápára s aznap már megtartja első előadását. Az előadások, melyekre e helyen felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, mindenkor esti 6 órakor kezdődnek. — Választási hirek. A helybeli ker. egyesülés pártja f. hó 30-án küldöttségileg ajánlotta fel Fábián Károly ker. szoc. pártelnök vezetétésével Budapesten dr. Paupera Ferencnek, a Földhitel Bank alelnökének a pápai jelöltséget. Paupera a jelöltséget pártonkívüli programmal elvállalta. A küldöttség tagjai tiszteletére ebédet adott, melyen Haller István is részt vett. — Az ugodi kerület jelöltségét viszont a múlt hét végén egy 130 tagu küldöttség ajánlotta fel Jankovich-Bésán Endre grófnak, aki őket giczi kastélyában fogadta. Kiss Sándor csóti tanító intézett beszédet a grófhoz, aki a jelöltséget pártonkívüli legitimista programmal elvállalta s aztán a küldöttség összes tagjait magánál vendégül látta. — A devecseri kerületben az egységes párt hivatalos jelöltje dr. Jókay-Ihász Miklós. Dr. Rupert Rezső ellenzéki, Barcza Dezső egységespárti programmal léptek fel. Negyediknek csatlakozott hozzájuk a héten jelöltként dr. Tauffer Gábor, Andrássy-párti. — A veszprémi kerület egységespárti jelöltjéül dr. Bernolák Nándor népjóléti minisztert léptették fel, a pártonkívüli ellenzéki dr. Rainprecht Antallal szemben. — A vázsonyi kerület hivatalos egységespárti jelöltje dr. Iklódy-Szabó János ellen Rózsás László fővárosi mérnököt léptették fel szintén egységespárti programmal. — A zirczi és enyingi kerületekről nincs újabb hirünk. — A vármegyei testnevelő bizottság dr. Bibó Károly alispán elnöklete alatt a múlt vasárnap, március 26-án délelőtt 11 órakor tartotta alakuló gyűlését, a vármegyeház kistermében, amelyen a vármegye, az iskolák, sportegyletek és egyéb társadalmi egyesületek meghívott vezető emberei közül számosan résztvettek. A gyűlés első és legfontosabb tárgya a tisztikarnak és a 32 tagú választmánynak öszszeállítása volt. A választmányba városunkból Faragó János e. tanker. főigazgatót, Blázovics Jákó főgimn. igazgatót, Sarudy Ottó tanítóképző int. igazgatót, dr. Fürst Sándor sportegyleti elnököt, dr. Tenczlinger József polgármestert és Kovács Lajos Jenő főgimn. tornatanárt választották be. A megalakulás után Sütő László százados, a testnevelési ügyek ideiglenes vezetője ismertette az iskolán kivüli ifjúság sportjának megszervezésére, testnevelési alap gyűjtésére és az Orsz. Testnevelési Tanács által küldött segélyek kiosztására vonatkozó javaslatait, amelyekhez a jelenlévők számos tartalmas hozzászólás után egyhangúlag hozzájárultak.^ — Táncvizsga. A pápai ref. kollégiumban Laky J. József fővárosi tánctanár vezetésével rendezett tánctanfolyam kezdő és haladó csoportjai ma, szombaton együttes t'áncvizsgát tartanak a ref. kollégium tornatermében. Belépődíj személyenként 40 K. Kezdete este 8 órakor, vége hajnali 4 órakor. A tiszta jövedelmet a ref. kollégium testnevelési szertárának javára fordítják.