Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-07-29 / 30. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 200, félévre 100, negyedévre 50 K. dr. KÖRÖS ENDRE. m Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Egyes szám ára 5 korona. dr. KÖRÖS ENDRE. m könyv- és papirkereskedésében. A földadójavaslat, ez egyetlenegy nagy reform nyélbeütése, százszor többet használna az országnak, mint az a rengeteg szószátyárság, amit részben önképzőköri beszédgyakorlatokként, részben tisztára marakodó célzatból nap-nap után közreadnak az ország házában. Sőt, míg az, ami most történik, csak ront a helyzetünkön s a koronát a csak pár hó előtti értékének felére sülyesztette le, addig az említett egyetlen javaslat, ha közmegelégedésre megoldatnék, meghozná koronánk stabilitását s egyaránt javára válnék munkásnak, földmivelőnek, tisztviselőnek. A tolvajokat, ha elcsípik, becsukják, vájjon a nemzet drága idejének tolvajai minő büntetést - érdemelnének? Két városi közgyűlés. Az 1922. évi költségvetés. — A városi törvényhatóság ügye. — A vízvezeték bővítése. Pápa város képviselőtestülete f. hó 22-én és 27-én közgyűlést -tartott. Az első gyűlés egyetlen tárgya az 1922. évi költségvetés letárgyalása volt, mig a másik közgyűlés 20 pontból álló tárgysorából a város törvényhatósággá átalakulásának ügye, a vizvezeték kibővítése s a közvágóhíd tetőzetének faszerkezetre átalakítása s a tűzoltóság fejlesztése bírtak kiválóbb jelentőséggel. Örvendetes eseményként feljegyzendőnek tartjuk, hogy a város önjoguságát célzó határozatot dr. Uzonyi Kálmán tanácsosnak az ügyet minden részében megvilágító hatalmas és értékes memorandumának elfogadása mellett egyhangúlag emelte határozattá. Mindegyik közgyűlésen úgy 40 városatya volt jelen, ami kánikulai dologidőben elég tisztességes számnak mondható. A gyűlések lefolyásáról itt következik beszámolónk: A 22-iki gyűlés. A 22-én tartott közgyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnöki bejelentései után Freund Ferenc főszámvevő terjesztette be az 1922. évi költségvetési előirányzatot. Az előkészítő bizottságok csak lényegtelen változtatásokat tettek az egyes tételeken, melyen végeredményekép 1,794.258 K hiány mutatkozott, ami 57%-os pótadóval lett volna fedezendő. A költségvetés általános vitájában elsőnek dr. Fehér Dezső szólalt fel, aki majd egy órás beszédben részletesen bírálta a költségvetést. Kifogásolta, hogy a város iparművei nem jövedelmezők s hogy értékcsökkenési alapról nem gondoskodnak; csekélynek találta az ingatlanok után beállított haszonbérjövedelmet, lényegesen (háromszorosára) felemelendőnek tartotta az ingatlanok átruházása után szedett pótilleték összegét s végül a szemétkihordásból, illetve a kihordott szemét eladásából vár a városnak jövedelmet. Mindezek figyelembevételével a pótadót 40%-ra véli leszállíthatónak. Dr. Kende Ádám a felvetett eszmék néhányát helyesli, de azt irreálisnak tartaná, ha a törvényszék döntése előtt az ingatlanok haszonbérét nagyobb összegben vennők fel. Dr. Kőrös Endre nem találja helyesnek, hogy a színház a maga kiadásaival s a mozi nagy jövedelmével együtt nem szerepel a költségvetésben, még akkor is, ha ez utóbbit a szinházalap javára rakjuk félre. A polgármester és a főszámvevő válaszai után s miután elhatározták, hogy az üzemek ellenőrzése és jövedelmezőbbé tétele végett 5 tagu bizottságot delegálnak (n. b. sokkal helyesebb lenne pl. a villanytelepre nézve speciális szakértőt meghallgatni 1), áttértek a részletes tárgyalásra. Ennek során az utcatisztítás tételénél a városi kocsisoknak havi fizetésüket (lakás, fűtés, világításon kivül) 4000 K-ban állapították meg, az irgalmas nővérek ovodasegélyét Hajnóczky Béla indítványára 5000 K-ról 10000 K-ra emelték fel. Nagyobb vita volt az iparostanonciskola tételénél, amikor is Sarudy György javaslatára leszavazták a pénzügyi bizottság azon javaslatát, hogy a tantermekbe aszfaltpadlót létesítsenek. E helyett fapadlót tesznek. Ellenben javaslatával ellentétben többek felszólalására törölték a vizsgaelnökök díjazásának tételét. Az óraadók díjazását az eddiginek kétszeresében állapították meg. A testnevelés céljaira 15.000 K-t állítottak be. A sétaterek, utak, stb. fenntartásánál Hajnóczky Béla a Széchenyi-sétatér rendbehozatását, Blau Henrik a Bakonyere mélyítését sürgette. Ez utóbbi miatt a parttulajdonos uradalmat megkeresik. A tenyészbikák tartására adott tételt Kovács Sándor és Nagy Sándor felszólalására amiatt, mert az összeg a tagosításnál elvett legelő pótlásául állíttatott be, segélyként tovább is fenntartották. A bevételi részre térve át, az ingatlanok haszonbérjövedelmét egyelőre a régi összegben 690.955 K-ban tartották meg. A ingatlan utáni pótilleték felemelését a főszámvevő ellenezte ugyan, de a közgyűlés a dr. Fehér Dezső által a telekkönyvből kiirt adatok alapján, (melyek egy félév alatt 37 millió K forgalmat mutatnak) valamint azon alapon is, hogy e címen már tavaly majd fél millió befolyt, a tételt egy millió K-ra emelte fel. Ezen s egyéb apró változtatások figyelembevételével a költségvetés végöszszegei így alakultak: Szükséglet 5,563.901 K Fedezet 3,956.647 „ Hiány 1,607.254 K, ami 51 % pótadónak felel meg. A 27-iki gyűlés. A csütörtöki közgyűlés első pontjaként a városi tanács javaslatát tárgyalták Pápa r. t. városnak törvényhatósági jogú várossá való átalakítása tárgyában. Tudvalevő, hogy a város e tárgyban már 1909-ben beadvánnyal fordult az országgyűléshez, mely elintézést nem nyert. Most a városok kongresszusa indított mozgalmat az arra érdemes városok önjoguságának. kivívása érdekében s ezek sorába (összesen 8-ról van szó) félvette városunkat is. Dr. Uzonyi Kálmán nagy munkával a város történeti múltját, jelen gazdasági, ipari, kereskedelmi, kulturális fejlettségét felölelö becses memorandumban (melynek egy-egy részletét alkalmilag közölni fogjuk) meggyőzően és nagy lendülettel fejtegeti az átalakulásnak nemcsak városunk, de országos szempontból való jelentőségét is. A memorandumot, mely a belügyminiszter útján a nemzetgyűléstől kéri az átalakulás megengedését, vita nélkül egyhangúlag elfogadták, Hajnóczky Béla javaslatára dr. Uzonyi tanácsosnak a memorandum megszerkesztéséért köszönetet szavaztak. Elhatározták azt is, hogy a memorandumot a maga idején deputáció adja át a belügyminiszternek. Vita nélkül szavazták meg a v. tisztviselők új lakbérét az idevágó miniszteri rendeletnek megfelelőleg. Ellenben nagy vita támadt a tanács azon indítványa körül, hogy a volt rendőrfogalmazói (büntetőbirói) állás rendészeti tanácsosi állássá szerveztessék át. Dr. Fehér Dezső a munkakört jelentéktelennek tartja ahhoz, hogy tanácsosra bizassék, majd annak idején inkább gazdasági tanácsosi állást kell szervezni. Böhm Samu, dr. Domonkos Géza, Blau Henrik, s még mások szóltak az Ügyhöz, több izben védte a tanács álláspontját az előadó s a polgármester, azonban végül is az ellenindítványt fogadták el s a rendészeti tanácsosi állás szervezését elejtették. A többi tárgy közül fontosságra az a tanácsindítvány emelkedett ki, mely új vízvezetéki medence s második főcső létesítésére 16 milliós munka megszavazását ajánlta. A kérdés körül beható vita fejlődött, melynek során a vízpazarlás ellenőrzését is fontosnak mondták s végül elhatározták, hogy Kajlinger Mihály fővárosi vízvezetéki igazgatót szakértőül meghívják s az ügy egész komplexumát az ő meghallgatása után döntik el. A tűzoltóság fejlesztése, a jelenlegi felszerelés megvizsgálása, a szükséges pótlásnak előkészítésére bizottságot küldtek ki. f Még a közvágóhíd tetőszerkezete körül volt nagyobb eszmecsere. Az aszfalttető folytonos javítása minden esztendőben százezreket emészt fel, 1,600.000 K-ba kerülne új fatetőszerkezet. Ha a földmivelésügyi miniszter segélyt nyújt hozzá, akkor meg is készíttetik. Még tisztviselői drágasági és családi pótlékokat utaltak ki s több kisebb ügyet intéztek el s a közgyűlés este 7 után ért véget. Magyarország katasztrófája. Irta: Deme Károly. III. „A társadalmi bajok nem kapcsolódnak külön valamely nemzet életéhez, hanem a műveltségi" viszonyokkal karöltve általánosságban, úgyszólván mint nemzetközi bajok, jelennek meg. Romboló hatásuk azonban nem mindenütt egyforma, mert a politikailag rendezett viszonyok között élő népeknél kevesebb kárt okozhatnak, mint azoknál, amelyeknél politikai természetű bajokra találnak és azokkal egyesülve éreztethetik hatásukat. Ilyen e tekintetben Magyarország is, ahol a vallástalanság, a szociálisták kozmopolitizmusának és kommunizmusának elvei segítőtársakra találnak a nemzetiségi izgatásokban, gazdasági bajainkban és pártoskodó természetünkben. Ebből kifolyólag azoknak a módoknak és eszközöknek, melyekkel a társadalmi bajok ellen védekezünk, okozati összefüggésben kell lenniök politikai ténykedéseinkkel és egymást áthatva, egymást támogatva kell érvényesülniük. Ha szemügyre vesszük a magyar társadalom életműködéseit, bizony sok oly jelenség tárul fel előttünk, mely elszomorít s aggódva kérdezzük önmagunktól, hogy hova jutunk, ha ez az állapot tovább' is így marad, ha politikai életünk villongásai közepette társadalmi bajok is sorvasztják a magyar állam életerőit. Mi nem birjuk el a nagyobb rázkódtatásokat, nekünk tehát nem lenne szabad elbizakodottaknak lennünk és könnyelműen Ítélnünk meg helyzetünket. Nekünk ügyeink intézésénél egy pillanatra sem lenne szabad megfeledkeznünk arról, hogy Európában minden népnek van valakije, akire szorult helyzetében számíthat, csak nekünk nincs senkink, — jóbarátunk, van azonban ezer ellenségünk. (23. old.) Kétségtelen, hogy az európai koncertet a fajszereteten felépülő nemzeti nagyság érzésétől, tehát a pánszlávizmustól és a pángermánizmustól fanatizált orosz és német nemzet fogja megzavarni. AusztriaMagyarország zilált állapota ebben a kavarodásban csak mint másodrendű indító ok fog szerepelni; mert a főok a világuralom felé rohanó nyugtalan orosz akciója és az érdekeiben provokált, a nemzeti önérzettől és erőtől szintéti duzzadó német reakciója lesz. (42. o.) Valószínű, hogy a nagy felfordulásban a lengyelek és finnek szabadságuk kivívása céljából elszakadnak Oroszországtól, nálunk pedig az oláhok, horvátok és tótok próbálják meg a fajrokonaikkal való egyesülést íme, így fest a jövő képe! Damokles kardja a fejünk fölött függ. Az orosz hatalom Európában máris túlsúlyra emelkedett. A bonyodalom közeledik a magaslathoz, tehát ahhoz a fokhoz, amelynél a katasztrófa