Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-07-22 / 29. szám

Tekintsünk szét magunk körűi ide benn, azután pedig vegyük szemügyre, hogy mik történnek és mikre készülnek határainkon túl, s rögtön rájövünk arra a szomorú tényre, hogy Magyarország helyzete kétségbeejtően aggasztó. A horvátok szemérmetlen vakmerőségei, nemzetiségeink aknamunkája, külföldi ellenségeinkkel való összeköttetéseik, a szocializmus mételyező, anarchisztikus törekvései, mind-mind ellenünk, nemzeti létünk ellen irányulnak. Külföldi ellenségeink lesve-lesik az alkalmat, amidőn nemzetiségeinket fellázítva darabokra szakíthatják szét a magyar állam testét. Már a terveket is készítgetik az osztozkodáshoz. Ausztria állami tehetetlensége, népeinek a külellenség törekvéseit szolgáló bomlasztó munkája szent meggyőződéssé érlelték Oroszországban és nemzetiségeinkben azt a hitet, hogy Ausztriának napjai meg vannak számlálva és hogy Törökország földarabolását az osztrák állam bomlása és a magyar állam földarabolása fogja követni. De ami következményeiben mindeneknél nagyobb veszedelem, az, hogy a magyar függetlenségi pártok levakultan belehajszolják a nemzetet a pártoskodásba. Ma már megint — ellenségeink legnagyobb örömébe — „testvért testvér, apát fiú elad". Hova jutunk, ha ez a szerencsétlen nemzet nem ébred annak tudatára, hogy az agyaglábakon roskadozó Ausztriáért immár nem szükséges közjogi vitákat provokálnunk és azokban egymást marva elvérzenünk; mivé leszünk, ha „függetlenségi törekvések" cimén a szél malomszörnyeteg ellen tovább harcolunk s ekközben legfontosabb teendőinkről is megfeledkezve, a céltudatos munkát elhanyagolva, bárgyú képpel magunk segítjük ellenségeink nyaktilója alá nemcsak függetlenségünket, hanem nemzeti létünk többi feltételeit is!? . . . (13. old) A mi függetlenségi politikánknak egy másik végzetes hibája, hogy céljai közt a függetlenség ügyének előmozdításával nem éri be, hanem sokszor — az igazi függetlenségi érdekek feláldozása árán is — a kormányhatalom élén állóknak a fejeire pályázik, ami azt mutatja, hogy törekvéseiben könnyen téved oly térre, amelyen nem az ország érdekei, hanem a személyi érdeket kultusza viszi a főszerepet. Nem csoda tehát, ha minálunk kezdenek az emberek elfordulni attól a függetlenségi politikától, mely eszközeinek megválogatásában nem retten vissza a szociálistákkal való szövetkezéstől sem és megengedi magának, hogy egészen oda sülyedjen le, ahol már nem látszik meg rajta sem az, hogy politika, sem az, hogy függetlenségi; ahol már csupán az irigység és- személyes bosszú harca, a megsértett hiúság, a ki nem elégített egyéni érdekek önző lázadása rí le róia. (17. oldal )* A tetszetős jelszavak hangoztatásával könnyű népszerűvé lenni, a tömegekben a vágyakat és szertelen követeléseket felcsigázni, de nehéz azokat kielégíteni és a felfordított társadalmi rendet ismét helyreállítani. Mi nem vagyunk fajilag egységes nemzet, nálunk tehát a népforradalmak nem hoznák meg a kivánt eredményeket. Ellenkezőleg, a legnagyobb veszélybe sodornák az országot, mert a szociálizmus révén a fékevesztett demagógiát juttatnák uralomra és anarchiát teremtve nemzetiségeinknek módot adnának arra, hogy kivonják magukat az állam kötelékéből, külső ellenségeinknek pedig megkönnyitenék az ország feldarabolását. Se Ausztria, se az udvar nincs már abban a helyzetben, hogy Magyarországot elnyomhassa ; ennélfogva velük szemben a függetlenségi küzdelem ma már nem indokolt. Magyarország függetlenségét ez idő szerint már csak a nemzetiségektől, a szociálizmustól és a függetlenségi politika cimén dühöngő pártoskodástól kell féltenünk. Azért csak hálát adhat minden igaz hazafi az isteni Gondviselésnek, hogy ezekben a válságos időkben megajándékozta a magyart egy Tisza Istvánnal, aki éles előrelátásával felismervén a fenyegető veszedelmeket, visszatartja a nemzetet a züllés végpusztulással fenyegető lejtőjétől, melyre minden áron rá akarják vezetni. Mindaz, amit Tisza tett és tesz, még ha rossznak látszik is, jó és céltudatos; mert az ő újításai nélkül lehetetlen volna ebben az országban oly rendet tartani fenn, mely lehetővé teszi, hogy a nemzet józan előrelátással, a körülmények gondos számbavételével intézze a maga bel- és külügyeit, hogy alkotó munkával mozdítsa elő a vagyonosodást, biztosítsa az ország függetlenségét és emelje hatalmát. Épen azért meg vagyok róla győződve, hogy a függetlenségi párt mindazon tagjai, akiket nem a hiú szereplési vágy, nem az önző érdekek hajhászása, hanem az igaz hazafiság vezérelnek, meg fogják bocsátani Tiszának, hogy ő más, bár tövisekkel rakott, de igaz és ennélfogva célhozvezető utakon komolyan meg akarja valósítani a szent ideált, mely leikökben él és érvényesülni akar. Ehhez azonban nem Bécs legyőzésére, nem az udvar iránti gyűlöletre meg köztársasági pártra, hanem a sorainkban rakoncátlankodó és konkolyhintő elemek megfékezésére van első sorban szükség. Mert mindenféle abszolutizmus, mely eddig a nemzetre nehezedett, lekiismeretesebb, igazságosabb, tisztességtudásban gálánsabb volt, mint az az embertelen abszolutizmus, amely ezeknek az elemeknek a terrorjában nyilatkozik meg. (19. old.)" * L. „Cikkek, értekezések" (1913.) 43. oldal. Seuzinmotorokhoz kezelő felvétetik. Cséplést elfogadok. Mindenféle varró* gép, gazdasági gépek gyári ár

ban kaphatót. ÚJDONSÁGOK. T. előfizetőinkhez! A Pápai Hirlap előfizetési díját a nyomdai bérek s a papirárak újabb emelkedése miatt, a folyó év III. harmadára 30 koronáról 50 koronára voltunk kénytelenek felemelni. Egyes példány ára 5 K. — A nuncius vármegyénkben. Schioppa Lőrinc pápai nuncius, aki a múlt héten a veszprémi megyéspüspök vendége volt, e héten néhány napi pihenőn a zirczi apátságon tartózkodik. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 22-én (ma) délután rendes közgyűlést tart, melynek egyetlen tárgya a város 1922. évi költségvetésének tárgyalása. A közgyűlésről jövő számunkban közlünk tudósítást. — Új hitoktató. A veszprémi megyéspüspök Scháffer Péter hitoktatót Pápára helyezte át. — A sportegylet segítsége. A közoktatásügyi miniszter a helybeli sportegyletnek részben atlétikai szerek beszerzésére, részben az egyesület klubházának tatarozására 50.000 K adományt juttatott. — Kamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara e héten szerdán közgyűlést tartott, melyből bucsuiratot küldtek Hegyeshalmi Lajos, volt kereskedelmi miniszternek s üdvözölték utódját, Valkó Lajost. A napirend során állást foglaltak az éjjeli ipari munkát eltiltó törvénytervezet ellen. Az ipartörvény módosítására vonatkozólag 22 pontban tették meg észrevételeiket. Felírtak a miniszterhez, hogy az építő-ügy érdekében a cementexportot szüntesse meg. Elfogadták azt a javaslatot, mely a munkásságnak az ellátatlanok közé felvételét kéri s e tárgyban országos mozgalmat indítanak. Az elnökség bejelentéséből örömmel vették tudomásul, hogy a jövedelemadó kivetése tárgyában indított akció sikerrel járt. — A gyűlésen városunkból Böhm Samu, Hajnóczky Béla és Kis Tivadar voltak jelen. — Főiskolás nap. A Dunántúli Block pápai csoportja tagjainak anyagi támogatásban leendő részesítése végett 1922 augusztus 5-én és 7-én este a Városi Színházban Farkas Imre „Iglói diákok" cimü színművét adja elő elsőrangú szereposztásban. Augusztus b-án pedig karneválszerii felvonulással — melyben az összes társadalmi egyesületek résztvesznek — kezdődő népünnepélyt rendez a pápai Sporttelepen. A népünnepély keretébe vannak beillesztve: cabarészerü előadások, szépségverseny, táncverseny, zsákbafutás, gyermekkocsizás, lepényevés, világposta, házasságközvetítő-hivatal és tombolatárgyak kisorsolása. Az egész népünnepélyt fényesnek Ígérkező táncmulatság zárja be. Tekintve az ünnepély nagyszabású voltát, az elnökség felkéri a társadalmi egyesületeket és Pápa város hazafias közönségét, hogy abban tevékeny részt vegyenek közreműködésükkel, tombolatárgyak, más természetbeni és pénzbeli adományok gyűjtésével. A gyűjtött adományok a Magyar Általános Biztosító-Társaság Fö-utca 5. szám alatti helyiségébe szolgáltatandók be. A részletes és kimerítő műsort rövid időn belül falragaszokon és a helyilapokban közölni fogjuk. — Eljegyzés. Krausz Móric, a Krausz és Koréin cég beltagja, eljegyezte Deutsch Ilonkát Csornáról. — Jegyzőválasztás. E hó 19-én töltötték be Bélák Lajos főbíró elnöklésével a pápateszéri rendszeresített segédjegyzői állást, melyre Radics József eddigi h. segédjegyzőt választották meg. — Felsődunántúl mezőgazdasági kamarája. Ez a nagy^ jövőre hivatott uj gazdasági szerv folyó hó'17-én alakult meg Győrött. A megalakulásnál a földmivelési kormányt Koosch Mihály h. államtitkár képviselte, aki megnyitójában ismertette a kamarák célját, különösen fontosnak tartja a győri kamarát, mely 12 törvényhatóság területére terjed ki s a legkulturáltabb vidékre. Majd a kamara kinevezett igazgatója Ormándy János mondta el székfoglaló beszédét. A magyar mezőgazdaság e hírneves munkásának bemutatkozása a legjobb hatást keltette. Végül megejtették a tisztikar megalakítását. Elnök lett Khuen-Héderváry Károly gróf, győrmegyei nagybirtokos, első alelnök Csikvándy Ernő veszprémmegyei birtokos, második elelnök Horváth Sándor vasmegyei "birtokos, kisgazda. Az igazgató-választmány tagjai lettek megyénkből: Csomay Imre, Nikodém Mihály. Kamarai kültagok: Elekes Gyula jószágigazgató Réde, Stróbl Zoltán birtokos Bakonybán k, Darány Ágost józságfelügyelő Pápa, Szóld Manó nagybérlő Mezőlak, Gubicza Ferenc kisbirtokos, nemzetgyűlési képviselő, Bakonyszentlászló. — Felhívás. Akik a jövő 1922—23. tanévben a pápai ref. főgimnáziumban járó tanulóknak szállást, illetőleg lakást óhajtanak adni, lakásukat 1922 augusztus l-ig -jelentsék be a ref. főgimn. igazgatóságánál. (Kollégium I. emelet.) — Be nem tartott terminusok. Az állami és városi szükséglakások építésének és átadásának idejére nézve már több rendbeli határidőt tűztek ki és nem tartottak be, amiből arra lehet következtetni, hogy a legutolsó határidőt sem fogják betartani, hanem ehelyett, ad calendas graecas, ismét újabbat tűznek ki és nem tartanak be. A sok millióba kerülő építkezés érvágás a vékonypénzü áliam és a város testén; a lakások igénybevételének késedelme pedig erős érvágás azoknak a pápai állampolgároknak vérszegény anyagi egzisztentiáján, akik lakás nélkül uzsorás áru vendéglői koszton tengődnek. Ha tehát senkinek sincs haszna belőle, ahhoz a magasan szárnyaló, áldozatrakész nemes gondolathoz, mely a lakásépítést eredményezte, sehogy sem illik ez az erőtékozló késedelmeskedés. A felmerülő tervek kivitelénél, bizony mondom, nem ártana egy kis egészséges szociális érzék és hozzá egy kis energia sem. — Tisztviselői létszámcsökkentés. A köztisztviselők létszámának csökkentéséről szóló 1922 : L. t.-c. 24. §-a alapján részben nyugdíjazás folytán állásukból felmentettek Gáspár Ármin és Göndör Ferenc vármegyei segédtanfelügyelők, Reisinger Ferenc pápai, Kovács Sándor ajkai és Vajda Béla enyingi m. kir. állatorvosok, Mitsky Aladár, Blázy Imre veszprémi és Filippi Józsa pápai polg. isk. tanárok. — A Polgári Kör táncmulatsága holnap, vasárnap lesz a Kör saját kerti helyiségében. Kezdete esti 9 órakor. — A mulatság iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, a siker már is biztosítottnak látszik. — Tanitói gyűlés a Somlóalján. A vármegyei ált. tanító-egyesület választmánya f. hó 14-én Somlyóvásárhelyen ülést tartott. Jilek Ferenc elnökletével megjelentek: Kisfaludy Mihály alelnök, Szabó Imre, Gulyás Pál, Polónyi György, Győri Isván, Neugebauer Lajos, Barabás Lajos választmányi tagok. Vendégek voltak: az Országos Tanítószövetség elnöke, Rákos István, kir. tanácsos, Szokolszky Rezső kir. tanfelügyelő, akik szeretettel adtak irányt a választmány fontos tárgysorainak felszólalásaikkal, magvas és a tanítói munkát ideális magasságba emelő ' beszédeikkel, felköszöntőikkel. Jelenlétük nem zavarta meg a kartársi közvetlen melegséget, hanem csak emelte. Ülés után, mely az őszi, Pápán tartandó, általános Ülést is előkészítette, a Somlyóra rándult a társaság, hol Szabó Imre kántortanító látta szívesen a vendégeket. — A III. osztályú kereseti adó. Az 1920. évi XXIII. törvénycikk 78. és 79. §-a alapján az 1920—1922. évekre újból kivetendő, úgyszintén a 82. § alapján az említett évekre ezúttal első izben kivetendő III. osztályú kereseti adóra vonatkozó kiszámítási terveket tartalmazó lajstrom 1922. évi julius hó 24-ik napjától 1922. évi augusztus hó 2-ik napjáig bezárólag a városi adóhivatalnál közszemlére kitétetik s azt ott mindenki a hivatalos órák alatt betekintheti s reá észrevételeit 15 napon beiül a m. kir. pénzügyigazgatóságnál benyújthatja. — Tűz Ugodban. Folyó hó 10-én délelőtt V2

7 órakor Kozlovszky Iván ugodi lakos pajtáját, az ott dolgozó és lopva cigarettázó munkás sihederek egyike, gondatlanságbó lmeggyujtotta. Elégett gabona, szalmakazal, gazdasági eszközök stb., értéke 317.500 koronára tehető. A tüz a szomszédoknak is 113.000 K kárt okozott. Az elégett ingóságok és épületek biztosítva voltak ugyan, de nem a mai értékben, így a kárnak csak egy része térül meg.