Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-01-28 / 4. szám

PÁPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 120, félévre 60, negyedévre 30 K. Egyes szám ára 3 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Ausztria sorsa kezd odafejlődni, ahova Petőfi kívánta, mikor két emberöltővel ezelőtt kijelentette, hogy: „Miként elpusztult Jeruzsálem, el fogsz pusztulni Ausztria". A bomlás, a tönkremenés kétségbevonhatatlan szimptomái előtt állunk. Már a nagy összeomlás után, a még meg nem pecsételt szétválások idején képtelen államalakulatnak látszott a megmaradt Ausztria, a Versaillesben megkötött béke aztán rátette a koronát a műre. Azóta teng-leng a nyomorult Ausztria, igazi gaz kalóz módjára a másik koldustól, tőlünk, elrablott prédával akarta sanyarú életét meghosszabbítani. Úgy látszik, ez is hiábavaló volt". Nagy fekete hollók stirtin szálldosnak felette s károgják neki a Petőfi-jósolta régi dalt: „Miként elpusztult Jeruzsálem, el fogsz pusztulni Ausztria". Hogy az a bizonyos feldarabolás, a cseh, szerb és olasz államok közötti szétosztás valóban bekövetkezik-e vagy kínok és jajok között vergődhetik mindaddig, míg a németeknek is lesz szavuk s támogathatják erejükkel is azt a tervet, ami különben a legtermészetesebb megoldás lenne, ha ez az életképtelen NémetAusztria a német birodalomba olvadna bele, azt igazán nehéz volna ma megmondani. Hogy a német egység valóra váljon, ahhoz nagy változásoknak kell bekövetkeznie. A nagy változások pedig még csak bölcsőben ringanak, de olyan bölcsőben, amelyből óriások szoktak nevekedni. Mivel pedig ebbe idő tellik, Ausztria egyelőre valószínűleg jól megérdemlett sorsára jut. Könnyet magyar embernek nem érdemes hullatni érte. Bennünket eredendőleg ő tett tönkre udvarával, kamarillájával, vezéreivel, irigy, kapzsi, telhetetlen gyűlöletével. Ha az az átkos kapocs erőszak, fortély, arany útján köztünk nem létesül, ha négy évszázadon át urai lehettünk volna szabad akaratunknak, akkor nem így állanánk. Részünkre minden rossz Ausztriából jött. Bármi érje őket, nekünk legkevesebb okunk van sajnálni őket — a hullarablókat! ELADÓ URI HÁZ Pápán, a Belvárosban egy modernen épült uri ház, mely 7 szoba, 2 előszoba, 2 fürdőszoba és kényelmes mellékhelyiségekből, továbbá 2 lóra istállóból és kocsiszinbői áll — májusra beköltözhető lakással — szabadkézből eladó. Cím megtudható Stern Ernő könyvnyomdájában. Polgári osztályöntudat. A háború bevégeztével ránkzúdult szerencsétlenségek egyik oka a polgári osztályöntudat hiánya volt. Nem régen mondta valamelyik politikusunk, hogy 1918 novemberében a polgárság között százezer fegyvert akartak szétosztani, de jóformán senki sem jelentkezett. Hogy ez az állítás mennyiben felel meg a tényeknek, nem tudjuk. Valószínű, hogy a szóló Budapestre vonatkozólag tette kijelentését, mert vidéki városokban, vagy legalább városunkban hiába mozgolódott a polgárság, hiába kért fegyvereket, egy darabot sem kapott. Lehet, hogy Budapesten is annyit akartak kiosztani, mint Pápán, vagyis egyet sem. Hogy ez megtörténhetett, mindenesetre a polgári osztály lanyhaságának következménye volt,* amelyért tizenkilenc tavaszán súlyosan kellett lakolnia. „Burzsuj" bélyegzőt nyomtak rá s kirekesztették az emberi jogokból. Jóformán csak a levegőt nem vonták el tőle s azt is csak azért, mert nem tudták. Egypár száz „burzsuj" még így is kötélen végezte be életét. Közben feldarabolták az országot, azután kiraboltak az oláhok s itt hagytak bennünket a pusztaságon s az új „határok" kínai falával vettek körül bennünket. A polgárság tehát nem volt résen tizennyolc novemberében. Annál nagyobb erővel és hatalomvággyal vetette magát az államélet üresen maradt küzdterére a szervezett munkásság. A polgári sajtó, mely nagyrészt rendkívül alkalmazkodó, másrészt nagyon könnyen megvásárolható elemek kezében volt, készséggel állt oda a szervezett munkásság nótáit fújni. Ezeréves történetünk leggyászosabb napjaiban a magyar sajtó — csekély kivétellel — két nagyságot dicsőített: Károlyi Mihályt és a szervezett munkásságot. A polgárság pedig hallgatott, tűrt, vagy — alkalmazkodott. 9 Amikor a szervezett munkásságot Károlyival említjük, mint „nagyság"-ot, nem bántani akarunk, csak visszaidézni bizonyos szomorú tényeket, okulás céljából. A munkásság jogos törekvéseit az emberhez méltó megélhetésért, sőt magasabb szempontokból az emberi méltóságért, senki sem méltányolhatja jobban nálunk. Ha a polgárság tizennyolc őszén nem annyira konjunktúrás, a munkásság is elkerülhette volna a proletárdiktatúrát, ami a munkásságra nézve is nagy előny lett volna. Hogy egyebet ne említsünk, a megélhetés olyan arányban drágult, amilyen sürün hangzottak utcáinkon a szociálista dalok, indulók. Tízennyolc őszén az árak a békebeliek négyg ötszörösei voltak, azután gyors irammal szöktek tízszeresre, húszszorosra s ahol aztán meis maradtak. Közben pedig — anyag- és szénhiány miatt — a munkaalkalmak fele, vagy még nagyobb része elveszett. Németországban a polgárság a munkásság sztrájkjaira ellensztrájkkal felel: ha a spartacusok zavarognak, mindjárt sztrájkba lépnek az orvosok és nem gyógyítanak spartacus beteget. * Ezt bizonyítja az is, hogy 1918 őszén és telén messzebblátó és jószándéku emberek minden erőfeszítése ellenére sem sikerült a „polgárőrséget" megszervezni, mert az „urak" sokalták a szolgálatot! Szerk. Angliában vasutassztrájk esetén a polgárság legjobbjai, legelőkelőbbjei, lordok lépnek sorompóba a kisebbekkel együtt és nem engedik a közlekedést megbénulni. Az olasz fascisták is terrorral felelnek a terrorra. Hol fetrengene ma Németország, a vörös pokol fenekén, ha polgársága nem ellenállóbb ? A múltkoriban olvashattuk, hogy a kormány minálunk is munkavédelmi intézményt akar létesíteni a „közüzemek és a közérdekű üzemek zavartalan működésének biztosítására, illetve a működés veszedelmeztetése esetén a szükséges munka elvégzése, valamint a munkaeszközök ellen irányuló támadások elhárítása céljából". Semmi kifogásunk egy ilyen intézmény ellen, de sokkal jobbnak, egészségesebbnek tartanánk, ha tetterős, cselekedni kész polgári öntudat volna képes szembeszállni minden felforgató törekvéssel. Az osztályharc nem olyan veszedelmes ördög, mint amilyennek némelyek gondolják és festik. Ha polgárság és munkásság egyaránt becsülettel és férfi ereje javának latbavetésével vívja a harcot, az eredmény az erőviszonyoknak megfelelő kiegyenlítődés, egyensúlyba jutás lesz s áldásos lesz mindkét félre nézve. A munkásság nem fog felhagyni a maga törekvéseivel s ha erőteljes polgári osztályöntudat nem fejlődik ki és nem lép a cselekvés mezeiére, az erőviszonyoknak ismét oly egészségtelen és következményeiben végzetes eltolódása következhetik be, mint tizenkilenc tavaszán. Amitől Isten óvjon! Dr. Trócsányi Dezső. A méhészet érdekében. Kereset a kor jelszava. Társadalmi életünk igényei napról-napra szaporodnak. Akik csak pár évvel ezelőtt gond nélkül és dologtalanul megéltek, ma már szükséggel küzdenek, el is pusztulnak, ha tétlenül várják a jobb jövőt, akik pedig dolgoztak azelőtt is, fokozott tevékenységet kell kifejteniük, hogy megélhessenek. Változott a világ — változott az emberek gondolkodása is. A munka nem szégyen és az ipar nemhogy lenézett foglalkozás, hanem első foglalkozás. A föld mivelése, haszonállatok tenyésztése és minden kínálkozó jövödelmi források kihasználása nem megvetendő kapzsiság, hanem kötelesség, amellyel önmagunk, társadalmunk és hazánk iránt tartozunk. Kereset a kor jelszava, sajnos nem mindenki válogat a módokban, holott van a keresetnek még mindig sok kimerítetlen forrása. Jlyen a méhészet, ami iránt újabban tényleg nagyobb érdeklődés nyilvánul, egyesületek, kiállítások és a szakirodalom vállvetve működnek közre terjesztésénél, az államok pedig támogatják a törekvéseket és méltán, mert a méhészet csakugyan egyik jelentékeny tényezője a közvagyonosodásnak. Hatvanmillió dollár értékű méz. Az élelmes amerikaiak régen belátták ezt és ma már oly nemzetgazdászati jelentőségű Valódi francia és svájci farsangi-CÍkkek selymek, etaminok, opál batisztok legnagyobb választékban t®» ®s v divatáruházában.