Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-01-28 / 4. szám

2, PAPAI, HÍRLAP, 1922 január 28, iparággá fejlődött méhészetük, mely egyesek­nek ezreket, összesen pedig milliókat jövedel­mez ! Pl. Amerikának méztermelése már 1883­ban hatvanmillió dollár értéket képviselt. A viasz értéke pedig egy millió dollárra rúgott. De a német tartományokban is oly gaz­dag forrása a keresetnek a méhészet, amelyből igen sokan nemcsak megélnek és viselik a miéknéi sokkal súlyosabb állami terheket, hanem társadalmi állás és vagyoni jólét magasabb fokán ta-rtják magukat, pedig ide tartoznak azok is, akik csupán a kezeléshez szükséges eszközök előállításával és a méhészeti termékek feldolgozásával keresik meg kenyerüket. Mindezek pedig azonkívül, hogy önmagu­kat tartják fenn a méhészetből — átengedvén másoknak a teret, amelyet különben e társa­dalomban foglaltak volna el —, egyszersmind sok kezet is foglalkoztatnak. Hazánkban ugyan nem sokan élnek a méhészetből, de vannak többen azpk, akiknek jövödelmező mellékes keresetét képezi az ; mint ilyen pedig sokkal nagyobb fontosságú is a méhészet, mert úgyszólván senki sincs tőle el­zárva ; nemzetgazdászati szempontból nem azok a keresetforrások jelentékenyek, melyekből egye­seknek százezrekre rugó jövedelme van, hanem azok, amelyek százezrek, milliók előtt állanak nyitva, mert ha egyesek haszna nem is volna kápráztató, a részesülők roppant számára való tekintettel, mégis nagy befolyással vannak a közjólét előmozdítására. Különben annak, hogy hazánkban leg­inkább csak mellékesen foglalkoznak a méhé­szettel, természetes okai is vannak, az alsó néposztály többnyire földmivelésből él, amivel kicsinyben megfér ugyan, de nagyban már összeférhetetlen a méhészet és ugyanez áll a kézművesekre, iparosokra és kereskedőkre is. Nem nehéz a méhészet. A középosztály vagy hivatalt keres, vagy saját birtoka kezelésével van elfoglalva, tehát szintén csak mellékesen űzheti a méhészetet, de mondjuk nem rendelkezik annyi pénzzel, amennyi nagyobb szabású méhészet berendezé­sére és üzemben tartásához szükséges. Akik pedig győznék a költséget, nagybirtokosok, tőkepénzesek meg vannak elégedve sorsukkal és akár ezért, akár kicsinylésből, vagy mert nem tudják, hogy mily érteket képviselnek azok, a kínálkozó mézforrásokat kimeríttetlenül hagy­ják elapadni. Évente hány millió vész így kárba, az kiszámíthatatlan, pedig ez csak kisebb vesz­teség, sokkal nagyobb az, ami a méhek hiá­nyában, a virágok meddőn maradása által vagy rokoni termékenyüléssel következik be. Bizonyára tudják ezt a vagyonosabbak is, de kénytelenek a veszteséget viselni, mert saját személyükben nem vállalkozhatnak a méhek kezelésére, betanult embereink — méhészmes­tereink — pedig, kikre bizhatnánk azt, mind­eddig kevesen vannak. Pedig hát csak az űzheti a méhészetet haszonnal, ki nem csak természetüket és kis világukat ismeri alaposan, hanem elsajátította kezelésük módját, vagyis azokat a gyakorlati fogásokat, amelynek alkalmazásával könnyeb­ben vagy bizonyosabban célt lehet érni. „Elmegyek és megmutatom . . A Pápai Hírlapot amióta olvasom látom, hogy a szegények és a hadirokkantak iránt telve van szeretettel. De különben én magam is, ki mint a Veszprémvidéki Méhészeti Egye­sület volt titkára, két álló éven át, ahogy a katonaságtól mint rokkantat felmentettek, a vesz­prémi 3l-ik honvéd gyalogezred lábadozó kato­náit méhészeti oktatásban részesítettem, rájöt­tem arra, hogy egyedül a méhészet az, mely olcsó kaptárokkal, kevés befektetéssel tisztessé­ges megélhetést nyújt rokkantjainknak s min­denkinek, aki azzal szeretettel foglalkozik. — Nem kell hozzá más, mint egy kis házhely, kis családi házzal, melyet most már a házhely­törvény biztosít, a föld birtokreform pedig egy­két hold földecskéhez juttatja hőseinket és arra igénylőket. Mindent azonban ettől az ezer seb­ből vérző szegény hazától kívánni nem szabad. Szemünk előtt lebegjen az írás ezen szava: „Segíts magadon, az Isten is megsegítA kor­mány és a nemzetgyűlés minden egyes tagja telve van szeretettel a rokkantak és szegénység iránt, de magunknak is kell magunkon segíteni 1 A társadalomnak pedig minden egyes tagja, úgy ahogy tudja, rójja le a hadviseltek és nyo­morgók iránt háláját s az ezer bajban hozzáfor­dulókat ne a hazához küldje, hogy az majd segít rajtuk. Nekem, mint szegény tisztviselőnek sok száz koronámba került a kisgazda-kaptárral való kísérletezés és dacára annak, hogy nyolc kiskorú gyermek neveltetéséről, eltartásáról kell gondoskodnom, mégis, amit tudok adni, azt jó szívvel és Isten nevében adom. Minden gondo­latom az, hogy szegény emberi társadalom javáért dolgozzam. Éjjelt nappallá téve fáradoz­tam azon, hogy a méhészet terén oly találmányt adjak nemzetemnek,-melyet nem szabadalmaz­tatok, hanem nemzeti közkinccsé akarok tenni, — csinálja azt boldog, boldogtalan, kinek kedve van a méhészethez. Egv ily kaptárhoz nem kell egyéb, mint egy-két zsupp, fél kiló drót, egy szál léc és egy darab deszka, ez csak nem sok! De ha a magas minisztérium — mit nem két­lek — módot ad rá, ha egy-egy községben többen összeálltok, hivástokra készségesen el is megyek, hogy megmutassam, hogy mint kell azt készíteni, vagy költségtekre egy mintát kül­dök és arról tovább csinálhatjátok. Itt a tél, más dolog úgy sincs, csináljunk kaptárokat s mire a kikelet eljő, kész egy-két kaptár a raj béfogadására. Egy-két zsuppot pedig akárme­lyik kisgazda is készségesen ad. Bármint fogadja is azonban a méhészet iránt érdeklődő közönség kaptáromat, az figyel­met érdemel mindaddig, mig valaki jobbat nem fog alkotni. Őszintén kívánom, hogy ez minél előbb bekövetkezzék, mert a haladás a nemzetek hivatása s akj, megelégszik azzal, ami van, hátra marad, megsemmisül. Kránitz József Veszprém, Pázmándy-utca 16. ÚJDONSÁGOK. IV. Benede^ A keresztény katholikus egyház feje: XV. Benedek pápa folyó hó 22-én reggel 6 órakor meghalt életének 68., áidozópapságának 40. évében. A legfőbb egyh'ázfejedelem halála nem­csak az örök város, nemcsak a keresztény egy­házat borította mélységes gyászba, de gyásszal töltötte el a kerek nagy világ egész civilizált lakosságát mindazon helyeken, hol Krisztus tanításai gyökeret vertek. Az elhunyt pápa della Chiessa olasz grófi családból származott, jogot végzett és családja diplomáciai pályára szánta, de lelke sugallatát követve, pap lett s mint ilyen, gazdag készült­sége következtében gyorsan emelkedett. 1914 nyarán választották meg pápává és sokat fára­dozott a lángba borúit Európa békéjének helyreállítása, a háború által felszaggatott sebek gyógyítása érdekében. Az általános egyházi gyászra való tekin­tettel 9 napon át negyedóráig minden délben és minden templomban szólnak a harangok, a gyászlobogókat az egyházakra kitűzték, 29-én és 30-án pedig legnagyobb gyászpompával gyászmiséket fognak tartani és egyházi szónok­latokban áldoznak kegyelettel emlékének. — Személyi hirek. Dr. Rott Nándor megyéspüspök múlt szombaton, f. hó 21-én városunkba érkezett s másnap délben a bencés­templomban megtartott szent-mise keretében avatta fel az úri kongregáció tagjait. Aznap je­len volt a kongregáción s este, a Dante-ünne­pen s másnap, hétfőn elutazott városunkból. — Németh István dunántúli református püspök e hó 25-én Pápára érkezett, ahol két napon át a theologusok párbeszédes vizsgálatain elnökölt s a kerület pénzügyeiben intézkedett. Németh püspök ma utazik vissza püspöki székhelyére, Balatonkenesére. — Városi közgyűlés. Pápa város kép­viselőtestülete február hó 1-én délután 3 óra­kor közgyűlést tart, melynek napirendjére a kislakások kölcsönének megszerzésére vonat­kozó miniszteri rendelet és a tisztviselők fákbér, nyugdíj és temetési járulékainak ügye s még néhány ügy van kitűzve. — A nikolsburgi béke 300-ados év­fordulója alkalmából az evangélikus templom­ban ünnepi istenitisztelet lesz holnap, vasárnap. Este a gyülekezet tanácstermében nagyszabású emlékünnepélyt tartanak. — Hitnen. Örömmel vettük a kedves hirt, hogy Hodik Imre rendőrfogaima^ó, rendőrtiszt­viselői karunk jeles képzettségű tagja, folyó hó 31-én délután 5 órakor tartja esküvőjét a hely­beli evangélikus templomban Csernussák Ilonka úrhöíggyel, Csernussák* Andrásné leányával. — Elhalasztott ünnepély. Az állami tanítóképző-intézet febr. 18-ára tervezett jubileumi ünnepélyét és hangversenyét, a növendékek között kiütött spanyoi-nátha miatt, bizonytalan időre elhalasztotta. — Dante-ünnep. A Katholikus Nővédő Egyesület már a múltkor rendezett asszisi Szt.-­Ferenc ünnepével is megmutatta, hogy váro­sunkban komoly művészi célú hangversenyt is lehet és tud is rendezni. Vasárnap-esti Dante­ünnepe ismét oly értékes produkció volt, ame­lyért azok, kik városunk kulturális színvonalát szivükön hordják, valóban hálásak lehetnek. Növelte az ünnep fényét, hogy közreműködésével megtisztelte a kongreganista-ünnep alkalmával éppen körünkben időző dr. Rott Nándor megyés­püspök is. Ő mondta az ünnep megnyitóját, pár markáns vonással művésziesen tnegrajzován a leghatalmasabb egyetemes katholikus keresz­tény költő képét. Jól esett hallani intő szavát, hogy nemzeti nagy íróink kultuszát hasonlólag ne hanyagoljuk el. Nemcsicsné Széptóth Mariska Lisztnek Danteről irt zenei költeményét játszotta ezután a rendkívül nehéz zeneműhöz illő elmé­lyedéssel, nagy tudással és fölényes technikai biztossággal. Megérdemlett nagy sikert aratott. A megjelenésben akadályozott dr. Balanyi Qyörgy Danteről irt értekezését Sik Sándor, a lelkes szavú, kitűnő poéta olvasta fel. Balanyi műve merész szárnyalással végigvezetett bennünket Dante birodalmán. Szépen megitf munkája azoknak is mondott újat, akik alaposan foglal­koztak már Dante tanúlmányozásával s ez bi­zonnyal a legnagyobb dicséret, amit mondhatunk róla. Művészi szenzációt hozott a következő szám. Egy győri úri leány, kit rokoni kötelék fűz Pápához," mutatkozott be. Tóth Erzsikének, aki ma a zeneakadémia operaszakának III. é. növendéke, nevét meg kell jegyeznünk. Gyö­nyörű orgánuma van, hajlékony, ezütesengésü hangja, mellyel rrra is már tökéletes biztosság­gal tud bánni. Három egymásután következő száma egyaránt igazi művészi élvezetet nyúj­tott s a közönség főkép a remekül előadott Mayerbeer-dallam után frenetikusán ünnepelte a bájos megjelenésű ifjú művésznőt, ki egy magyar műdal pompás előadásával viszo­nozta a lelkes ünneplést. Kétségtelenül nagy jövő vár reá. Szentgyörgyi Elza Dante­szonetteket és canzonekat szavalt intelligens megértéssel. Befejezte a tartalmas műsort de­rék zenei kvartettünk: dr. Uzonyi Kálmán, dr. Kiss László, Alexay Barna és ifj. Ritter Ottó, kik Hatvani Lajosnak Danteról irt sikerült szer­zeményét Kiss Rózsi szabatos zongorakiséreté­vel szépen és hatásosan adták elő. Még felje­gyezzük, hogy a Dante-ünnepen nagy és díszes közönség volt jelen, melynek sorában a nem pápaiak közül ott láttuk Csóti Géza mura-*' keresztúri apátot, Dsida Ottó főigazgatót és dr. Kocsis Lénárd pannonhalmi főiskolai igazgatót is. — Részleges tisztújítás. A városi tiszt­viselői állásokra meghirdetett pályázat folyó hó 29-én jár le, de már eddig is pagyon sok fo­lyamodvány érkezett be. Feltűnő, hogy a ma­gasabb (iogi) minősítéssel bíró állásokra alig jelentkezett 1 —1 pályázónál több, míg a szám­tiszti-, írnoki- stb. állásokra tömegesen érkez­nek a kérvények. A választás határidejét az alispán tűzi ki, aki személyesen is fog elnö­kölni a tisztújító közgyűlésen február 9-ike körül valamelyik napon. Az egyes tisztviselői állások jelöltjei már megindították az akciót megválasztatásuk érdekében. Részünkről nem kételkedünk benne, hogy a képviselőtestület ismét régi elvét fogja érvényesíteni s a teljesen kvalifikáltak közül elsősorban a már régebben városi szolgálatban állókat s állásukban meg­felelőnek bizonyúltakat fogja előléptetésben ré­szesíteni. Mivel nem kevesebb, mint 12 állás vár betöltésre, még így is több külső erő is számíthat megválasztásra. '

Next

/
Thumbnails
Contents