Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-04-09 / 15. szám

PAPAI HÍRLAP M E G J E LENI RC MINDEN H Z O M H A,T O IV . 2? ftcí JEU| \ * Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 2 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." Sok viszásságnak, sok olyan jellegű zaklatásnak, ami egészében és részleteiben a kommunizmus rendszerére emlékeztetett, vet véget a most megjelent lakásrendelet. Amikor az ember a magáéban nem biztos, amikor kényelmét, nyugalmát hivatalos intézkedésekkel megzavarhatják, az éppenséggel nem mondható amabilis állapotnak. Hát hiszen nem is szerette senki és soha elkeseredettebb pereskedések nem voltak, . mint aminők egy-egy rekvirálásra kiszemelt lakás vagy lakásrészleí körül a járásbíróságok előtt lezajlottak. A birónak, aki ezekben az ügyekben Ítélkezésre volt hivatott, vasidegekkel kellett bírnia s még . így is babérkoszorút érdemelt türelméért és kitartásáért, amivel egy-egy ilyen tárgyalást végigvezetett. Ezentúl kevesebb ilesz a dolga s könnyebben is fogja elentézni. Ámde ez persze az éremnek csak ugyik oldala. Az érem másik oldalára *zok vannak felrajzolva, akik viszont laásra voltak, vannak és lesznek rászorulva. Hogy ezeken viszont segíteni kell, az kétségen kívül áll. A lakásrendelettel párhuzamosan tehát rövid időn belül meg kell jelennie egy másiknak, amely lehetővé teszi, hogy azok az emberek, akik ma kényelmetlen, szük, egészségtelen lakásokba összezsúfolva szoronganak, megtalálják a módot, amelynek segítségével ők is emberibb elhelyezéshez juthassanak. Sok más teendő mellett, amely a közbékét van hivatva szolgálni, amely az elégedettség atmoszféráját teremtheti meg, ez egyike a legfontosabbaknak, a halaszthatatlanoknak. A tavalyi tavasz, nyár és ősz eltellett anélkül, hogy például ebben a mi városunkban csak egy téglát is raktak volna a másik fölébe. Az idei építési időszakot már nem szabad hasonló tétlenségben eltöltenünk. Az építtetni akaróknak hóna alá kell nyúlni, minden lehető kedvezményt, elsősorban kedvezményes árú, részletekben törleszthető építési anyagot kell juttatni azoknak, kik a lakásrendeletet nem saját hibájukból eredő nehéz helyzetük miatt nem fQgadhatják olyan közörömmel, mint azok, akiket ez a rendelet a normális életmódhoz való visszajutás kedvező kilátásával biztat és kielégít. Megvételre aőőlg. gomborka vetőmagot. - Intézőség Lovászpatona. . Április. — Pápa város történelmi naptára. — 21-én, 1919. Húsvét napján jött a hire, hogy a román hadak útban vannak Budapest felé. Nagy mozgalmat idézett elő a hir, méginkább fokozták ezt az egymást követő falragaszok : „Be a vörös hadseregbe", de csak igen gyéren volt sikere a felhívásnak. Ekkor nagy fizetéssel történt azután a toborzás, úgy hogy havi 2000 _ K, sőt különböző címeken ennél többre is emelkedhetett egy-egy közember fizetése, és ezzel a drágaság ismét nagy lépéssel haladt előre, hiszen rövid idő múlva volt katona, aki 100 koronát is adott egy liter cseresznyéért, a visszaadni készülő árusnak azt mondván, sohase vesződjék vele, tartsa meg magának az egészet 23-án, 1881. Városunk képviselőtestülete^ állandó színház építését határozta el és helyéül a Széchenyi-téri sétatért ajánlotta fel. Közönségünk régi óhaja teljesült ezzel. Az év elején alakult meg az „Állandó Szinházi Részvénytársaság" 240 drb. 50 forintos részvénnyel és a részvények osztalékáról az alapítók mindenkorra lemondtak. A színházépítés legbuzgóbb előkészítői voltak Fenyvessy Ferenc, Horváth Lajos, Kiss László, Koritschoner Lipót, Mészáros Károly, Mikovinyi Ödön, Tóth Lajos és Woyta József. 24-én, 1624. Bedegi báró Nyáry Krisztina félénken tudatja boldogult férje anyjával, gróf Thurzó Györgynével, hogy férjhez megy gróf Esterházy Miklóshoz, ezen soraiban: „ Mivelhogy az Úristen három dolgot magának választott, azok közt az egyiket, a szent házasságot; mivelhogy azért az Úristen rendelésének, akaratjának semmi ellen nem állhat; azért, hogy mivel szerelmes asszonyom anyámnak, kedves atyámfiainak tetszett az az én szerencsém, kit az én Istenem az én gyámoltalan árvaállapotomban mutatott: köteleztem azért magamat a szent házasságra az tekintetes és nagyságos gróf Esterházy Miklós úrnak, mely szerencsémet, hogy Nagyságod is megértse, nem mások, hanem az én levelem által, akartam Nagyságodnak mentül hamarább lehet, értésére adni". 24-én, 1848. Húsvét napján az ápr. 11-iki törvényszentesítés örömére hálaadó istentiszteleteket tartottak városunkban. A téglaházak felé vivő réten állott az oltár, amelynél Koroncz László apátplébános végezte az istentiszteletet; Liszkay József pedig református és László János az ág. hitv. evangélikusok részéről tartott ott a szabad ég alatt hálaadó istentiszteletet. Délben közebéd volt, este fényes kivilágítás zárta be a városi ünnepélyt. 26-án, 1849. Mintegy száz podgyásszal megrakott kocsi vonult át e napon városunkon, azonkívül igen sok menekülő, köztük Hám János hercegprímás, továbbá Farkas Ferenc fehérvári nagyprépost, Czigler Ignác lekéri apát, Biró N. szatmári kanonok, Lonovics József, az egri érsek. Az orosz szövetség hatása komor felhővel borította be szabadságharcunk egét. A menekülők közt volt István nádor házanépe is, a kocsistól kérdezték a piacon, hogy merre mennek! nAmerre Isten vezérel" volt a válasz. 30-án, 1919. Mire április hónap is véget ért, mi már a Tanácsköztársaság hetvenedik rendeleténél tartottunk. De városunkban ment minden rendben, mint a karikacsapás. Annál meglepőbb volt, hogy ezen a napon közismert polgáraink közül sokat letartóztattak és az alsó városi róm. kath. iskolán őket fogvatartották Midőn három nap multával kiszabadultak, a városért továbbra is túszokul tekintettek. Letartóztatásuk a központból jött országos parancsra történt és a románok előnyomulásával állott összefüggésben. Kis Ernö

> Városi közgyűlés. — 1921 ápr. 2. — Pápa város képviselőtestülete dr. Tenzlinger József polgármester elnöklésével múlt szombaton délelőtt gazdag tárgysorozatu közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt régóta nem tapasztalt érdeklődés mutatkozott. Napirend előtt a polgármester bejelentette, hogy dr. Tóth István rendőrkapitány a legutóbbi közgyűlés óta állását újból elfoglalta. Hajnóczky Béla indítványára a közgyűlés egyhangúlag és lelkes éljenzés mellett örömének adott kifejezést afölött, hogy a közbecsttlésnek örvendő kiváló tisztviselőt a közönség ismét régi hivatali hatáskörében üdvözölheti. A napirend pontjai közül elsőnek a róm. kath. és az ev. egyházak kérvényeit vették elő, melyben harangok beszerzésére segélyt kértek. A közgyűlés Somogyi József, Hajnóczky Béla, Gyurátz Ferene és Keresztes Gyula felszólalása után teljes egyértelműséggel a nagytemplomnak három harang céljaira összesen 60.000, az ev. egyháznak egy harangra 20.000 K-t szavazott meg. A napirend további során megállapították, hogy a községünk hivatalos nyelve a magyar (a volt nemzetiségi minisztérium áldásos működésének folyománya, hogy ilyennel is foglalkozni kell!) Más fontosabb pontok voltak: Schnobel Ferenc számtisztet, kit a fegyelmi fórum 1000 K pénzbüntetésre itélt, véglegesen nyugdíjazták. A Verbőczi- és Sorompó-utcában házhelyekre nézve a város elővásárlási jogot kiván érvényesíteni. Nagy Zoltán volt közélelmezési vezetőnek költözködési költséget nem ^szavazott meg. Tisztviselők és díjnokok több kisebb kérelmét kedvezőleg intézték el. Nyomozó-altiszti állást szerveztek s tudomásul vették, hogy ez állás Böröcz István volt rendőrőrmesterrel töltetett be. A rendes díjnokok számát 9-ről 1 l-re emelték fel. A tanács utalványozási jogát 25.000, a polgármesterét 5000 K-ban állapították meg. Nagy érdeklődéssel fogadták az irgalmasrendi kórháznak nyilvános jellegű kórházzá leendő átalakítása tárgyában beterjesztett tanácsi javaslatokat. A lapunkban már egyszer részletesen ismertetett javaslatokat dr. Csoknyay János főügyész alapos referádája után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az ügy azonban csak az Esterházy-hitbizományi uradalom hozzájárulása után, amire biztos kilátás van, léphet a megvalósulás stádiumába. Módosították a hirdetési szabályrendelet, a kövezetvám, a helypénzszedés díjtételeit; mindezek eddig a pénz régebbi értékének megfelelőleg voltak megszabva. A felsővárosi csordahajtó út megjavítására 20.000 koronát megszavaztak. Felemelték az ipariskolai tanítók óradíját. Az is-