Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-09-17 / 38. szám

úgy, hogy a nagy waggontételekben való meg­rendelések mellett az egész vidékről igen sokan keresik fel vásárlás céljából. Minthogy a gyárat a közeljövőben még több irányban is fejleszteni fogják, ez a hirnév mindenesetre az egész országban el fog ter­jedni, gyártmányai még nagyobb kelendőség­nek fognak örvendeni. E cikkemet nem reklám céljából irom, mert arra a gyárnak szüksége már nincs, hisz eddig csendesen, minden reklám nélkül is igen szép eredményt ért el. Közügynek vélek szol­gálatot tenni, hogy itt a vármegyénkben levő új s közgazdaságilag annyira fontos intézményt ismertetem. Ha több magyar ember is vagyonát és tudását hasonlóan gyümölcsöztetné, mint Walla öéza, erős a hitem és szent a meggyőződésem, hogy Magyarország nem sokára a régi nagy­ságában és fényében tündökölne. T. Gy. ÚJDONSÁGOK — A megyéspüspök Pápára jön. Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök jelenleg a pápai és csóti esperesi kerületben bérma­körúton van. Ennek befejeztével e hó 20-án pár napi tartózkodásra Pápára érkezik, ahol ünnepélyes fogadtatásban lesz része. — Egyházkerületi közgyűlés. Mint már említettük, a dunántúli református egyházkerület e hó 24. és következő • napjain városunkban tartja évi rendes közgyűlését. Ennek keretében 25-én, vasárnap 10 órakor a helybeli ref. tem­plomban gyászistentisztelet lesz a kerület hal­hatatlan emlékezetű főgondnoka, Tisza István gróf emlékezetére, mikor is az egyházi beszé­det Kis József pápai esperes-lelkész mondja. Utána papszentelés lesz, mit Németh István püspök fog végezni. — A főszolgabírói hivatal köréből. Bélák Lajos járási főszolgabíró szabadságáról e hó 13-án bevonult s a főszolgabírói hivatal vezetését dr. Jerffy József tb. főbírótól átvette. Dr. Sült Lajos tb. főbíró szabadságát e hó 14-én megkezdette. — Gyermeknap. Az Országos Gyermek­védő Liga veszprémmegyei bizottsága 1921. évi szeptember hó 25-én az egész vármegye terüle­tén gyermeknapot óhajt rendezni, hogy a közön­ség előtt a nagyfontosságú akció eddigi szép eredménye ismeretes legyen, közöljük, hogy a veszprémmegyei ismeretes legyén, közlöm, hogy a veszprém megyei bizottság az 1916/17. évben 16, 1917/18. évben 25, 1818/19. tanévben 43, 1919/20. tanévben 52 és 1920/21. tanévben pedig 72 hadiárvát neveltetett és iskoláztatott, azonkívül hadiárvaház építése is tervbe van véve. A felsorolt adatok minden szónál szebben beszélnek és már csak elég nyomós okot szolgáltatnak arra, hogy a ligát minden egyes a maga tehetsége szerint támogassa. A meg­tartandó gyermeknapon, szeptember 25. vasár­nap a helybeli leányegyesületek fognak gyűjté­seket rendezni. Az utcákon urnák lesznek fel­állítva. Adakozzunk a hadiárvák javára! — Ünnepélyes zárógyakorlat. A pápai önkéntes tűzoltótestület parancsnoksága a nyári tüzoltógyakorlatok befejezéseképen vasárnap dél­előtt a városmajorban ünnepélyes zárógyakor­latot rendezett. A gyakorlaton szépszámú ér­deklődő közönségen kivül a polgármesterrel élén a városi magisztrátus több taggal képvisel­tette magát. Mielőtt a gyakorlatok megkezdődtek volna, Víz Ferenc parancsnok szívélyes szavak­kal üdvözölte a vendégeket, majd elrendelte a gyakorlatok megkezdését. Wolmuth Lajos segéd­tiszt elsőben rendgyakorlatokat vezényelt, majd Víz főparancsnok személyes vezénylésével iskola­szerelés, szergyakorlat és támadás következett. A gyakorlatokat fegyelem, alapos kiképzés, tel­jes hozzáértés jellemezte. Tűzoltóink óramű pontossággal végezték a dolgukat, mindenki ismerte feladatát, zavarnak, kapkodásnak nyoma sem volt, pár perc alatt a rendelkezés végre volt hajtva. Pápa város polgársága nyugodt lehet, az 50 tagból álló derék gárda veszedelem esetén meg fogja tenni a kölelességét. Gyakor­latok után a vendégek megtiszteltetéseképen a tűzoltó-szakasz szép új nyári egyenruhájában katonás diszmenetben vonult el a vendégek előtt. Ezek után dr. Tenzlinger József polgár­mester a város közönsége nevében lelkes sza­vakban köszönte meg a tisztikar és a tűzoltók buzgó fáradozását, majd kilépett a sorból az újonnan felfogadott kilenc városi tűzoltó és Szokoly Viktor v. tanácsos előolvasása után letette a működési esküt. Ám a parancsnokság előzékenysége a hasznosat a kellemessel is összekötötte. A zárógyakorlatok befejezése után a csinosan dekorált szertárban fehér asztalok várták a vendégeket és bajtársakat, ahol a tár­saság fesztelen, bajtársias hangulatban déli harangszóig elpoharazgatott. — Tompa nyelvén. Az oláh. cenzúra bilincse alatt a magyar költő kénytelen ismét a Tompa nyelvéhez, az ő allegorikus formájá­hoz fordulni. Szerencsére, a cenzor mindig egy­forma maradt, t. i. buta s így történhetett, hogy az itt következő mély értelmű vers is minden baj nélkül napvilágot láthatott az egyik kolozs­vári magyar napilapban : CSIPKEBOKOR. Oly közönséges, árva kis bokor, Körülte gaz nő, állat rátipor, Ember véresre sebzi magát rajta. A szitkot, gúnyszót özönével hallja. Ő mégis rendíthetetlen hittel várja, Hogy egyszer égi tüzet fog az ága — S akkor, mint irva vagyon : a hegyen, A lángjában az Isten megjelen. Reményik Sándor. — Megnyitó közgyűlés. A Ref. Leány­egyesület 1921 szept. 25-én délután 3 órakor tartja rendes megnyitó közgyűlését a ref. elemi iskola nagyoszíályában. A tagokat ez úton is tisztelettel meghívja a vezetőség. — A kegyelet és a csehek.. Hogy mi­csoda szellemben kormányoznak odaát a cse­hek s hogyan bánnak azokkal a magyarokkal, kiket sorsuk a Felvidékhez- köt, arra ime egy kiáltó péida: A most elhunyt, méltán meg­siratott Sült József kir. közjegyző két fia sürgöny­értesítést kapott apjuk elhunytáról. Határátlépési igazolványt kellett szerezniök, de ennek érvényét 36 óránál hosszabb időtartamra legnagyobb erőfeszítés mellett sem tudták kieszközölni. így aztán, bár átjöttek, de mivel a temetés péntek­nél előbb nem. lehetett, már a temetés előtt vissza kellett utazniok fájó szívvel, hogy apjuk iránt az utolsó fiúi kötelességet nem róhatták ie, Maradniok azonban nem lehetett, mert ha ezt teszik, soha többé átkelési igazolványt vagy útlevelet nem kaphatnak. Kell ehhez kommentár ? — Zsiruzsoráért két évi börtön. A veszprémi árvizsgálóbizottság ez év áprilisában nyolcvannyolc koronában állapította meg a zsir tájékoztató árát. Frank József veszprémi hentes és öt társa, akik nem tudtak belenyugodni a szerény polgári nyereségbe, amelyet ez az ár nekik biztosított, minden követ megmozgattak e határozat megváltoztatása erdekében. Midőn látták, hogy a felettes hatóságok sem hajlan­dók az általuk követelt uzsoraárat elfogadni, értekezletet tartottak és itt elhatározták, hogy az árvizsgálóbizottság által megállapított áron nem adják a zsirt, inkább visszatartják meglevő készleteiket, bezárják üzleteiket és a további zsirelőállítást megszüntetik mindaddig, mig a rájuk nézve kedvezőbb árat elérni nem tudják. Ily módon akarták egyrészt az árvizsgálóbizott­ságot nagyobb ár megállapítására, a közönsé­get pedig arra kényszeríteni, hogy a zsirt a lánckereskedelem útján horribilis áron szerezze be. Határozatuk megtartására kölcsönösen öt ezer korona büntetéspénz kikötése mellett kö­telezték egymást. Tervük azonban kiderült és az uzsoraszövetség ellen eljárás indult meg. Legfelsőbb fokon a Kúria a minap Ítélkezett felettük és Frank Józsefet két évi börtönre, 50.000 korona pénzbüntetésre és 10.000 ko­rona vagyoni elégtétel megfizetésére Ítélte; Kiss Vince, Noszlopi Antal, Szentes Gábor, Radovits István, Tuba József 18—10 hónapi börtönt kaptak. í — Koszorumegváltás. A Pápa Takarék­pénztár Sült József felügyelő-bizottsági elnök elhalálozása atkalmából koszorúmegváltás cimeri 500 koronát küldött hivatalomnak. A pénz­összeg átvételét nyugtázom azzal, hogy azt a városi szegényalapba beutalom. Pápa, 1921. évi szeptember hó 10.. Tenzlinger polgármester. — Új adónem. Hegedűs Lóránt pénzügy­miniszter bizonyára az összes adónemeket végig­tanulmányozta. Az az adónem azonban, amely­ről most Németországban sok szó esik, még aligha került a szeme elé. Az eszme annyira frappáns, hogy nem lehetetlen, hogy nálunk is szemet vetnek rá, — hiszen úgy sincs még elég adónk. Az új adónem feltalálója egy Reiíer Ernő nevü úr, aki Königsberg mellett, Judith­tenben lakik. Innen küldte el terjedelmes memo­randumát az összes német alkotmányos testü­letekhez. A gondolat lényege az, hogy az or­szág minden polgárának és polgárnőjének a mellbőségét és a hasbőségét állapítsák meg. Akinek a hasbősége nagyobb, mint a mellbő­sége, annak adót kell fizetnie. Az adó a harminc évet meg nem haladolt férfiaknál ezer márka lenne. Külön skála lenne a nők s azon férfiak számára, akik ülőfoglalkozást végeznek. Egyes német városi testületek állítólag komolyan fog­lalkoznak Reiter úr indítványával. — Lopják az „urak" kukoricáját. Az „urak" hülye, alszegi felfogás szerint a köz­tisztviselők, aldk ugyan ma már jó ruhában sem járnak, mert a cifra nyomorúságból már ennek is befellegzett. Tehát az „urak" tudva­levőleg idén tókert-bérlők lettek. Minden erejü­ket befektették, hogy szerény földecskéjüket megmivelhessék, hogy egy kis zöldséghez, ku­koricához, burgonyához juthassanak. Sokra hi­szen nem volt kilátás, de valamicskére mégis. Asztalra, cocának szerényen elegendő. Várták bizakodva a „szüret" idejét, mely — sajnos — hamarabb beköszöntött, mint hitték. Esti szür­kületben, mikor a csősz bácsi odébb ballagott, beállítottak a tisztelt, az „urak"-ra irigy, tolvaj „prolik" s alaposan megdézsmálták s valószí­nűleg ma is dézsmálják még az urak termését. Soknak annyi kukoricát sem hagytak, amennyi vetni valóra elég lenne. Pedig arról határozot­tan gondoskodniok illenék a szegény, Ínségben sínylődő uraknak, hogy a tolvajoknak jövőre is legyen aratni valójuk. x Dr. KáHay Zoltán jogi szemináriuma (Budapest, Andrássy-út 8.), mely a legrégibb és legmegbízhatóbb intézet e téren, felelősség­gel és biztos sikerrel készít elő bármely egye­tem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Mint értesülünk, e kiváló intézet Szegeden, Pallavicini-uíca 3. szám alatt is folytatja most kulturális tevékenységét. Onnan is azonnal kap mindenki mindennemű infor­mációt. — Meghívó. Az „Akarat" szövetkezet pápai helyi csoportja tisztelettel felkéri a tago­kat, hogy a f. évi szeptember hó 18-án d. u. 6 órakor a városháza tanácstermében tartandó közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek, ahol dr. Győrffi István budapesti központi kiküldött fogja ismertetni az „Akarat" helyzetét és ki­bontakozási terveit a kormány szándékai sze­rint. Kérjük a tagtársak minél nagyobb számban való megjelenését. Az elnökség. — Borzalmas gyilkosság. Szombatról vasárnapra virradó éjjel borzalmas gyilkosság történt Ugodon. Schwartz Dezső ottani vendég­lős fiatal feleségét valami elvetemült gonosztevő alvás közben, orvul meggyilkolta. Záróra előtt a gyilkos az asszony ágya alá bujt, s mikor észrevette, hogy az már mély álomba merült, kilopózkodott az ágy alól, egy baltával főbe sújtotta, azután megfojtotta. Borzalmas tettét zavartalanul végrehajthatta, mert a fiatal asszony férje nem volt otthon, az öreg Schwartzék lakosztálya pedig az épület másik szárnyán van. A gyilkos a szekrényben talált 92.000 korona készpénzt elrabolván, megszökött. A csendőr­ség és rendőrség nagy apparátussal nyomoz kiléte után, de mindez ideig nem került az el­vetemült gazember kézre. — A tragikus véget ért fiatal asszony dr. Sugár Jenő helybeli orvos­nak sógornője volt. — Hadirokkantak gyermekeiért. A m. kir. hadigondozó hivatal az 192111922, tanévre hadiárvák és hadirokkantak gyermekeinek ado­mányozandó nevelési ségítségre pályázatot hir­det. Az e tárgyban kibocsátott rendeletet a városi árvaszéki tanácsos irodájában bárki meg­tekintheti. Kérvényürlapok a veszprémi kir. tanfelügyelőségtől szerezh etők be. Csak az elő­irt űrlapon beadott kérelmek fogadhatók el. Benyújtási határidő a városi árvaszékhez: 1921. évi október 30.

Next

/
Thumbnails
Contents