Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-04-03 / 14. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési árak: Egész évre 30, félévre 15, negyedévre 7-50 K. Egyes szám ára 60 fillér. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Fő-utca 19. szám alatt. Legújabb telefonjelentések. Budapest, 1919 ápr. 5. Smuts tábornok Budapesten. Smuts tábornok különvonaton tegnap hajnalban megérkezett Budapestre és érintkezésbe lépett a kormánnyal. A Presse Smuts tábornokot igen lojális férfiúnak mondja, aki kipróbált diplomáciai képességeivel képes lessz megegyezést létrehozni a nemzetiségek között. A cseh szociálisták. A prágai szociálista klubb megbízottai megjelentek Massaryk elnöknél és tudomására hozták a szociálista párt ama döntését, hogy bármiféle fegyveres beavatkozást, vagy fellépést Magyarország ellen meghiúsítanak. Kérdést intéztek az. irányban, vájjon igaz-e a hir, hogy Párisban a minisztérium a fegyveres beavatkozás mellett foglalt állást. Kérdésükre azt a választ kapták, hogy fegyveres beavatkozás sem Magyarország, sem Oroszország ellen nem lesz. Németek a bolsevikiek oldalán. Pichon francia külügyminiszter kijelentette, hogy Archangelszknél, valamint a Fekete-tengernél a bolsevikiek ellen küzdő csapatok átpártoltak a bolsevikiekhez. * A Temps a helyzetről. A Temps a helyzetről ezt irja: A magyarországi forradalom új háború kezdetét jelentheti. A budapesti példa a tót vidéken levő cseh, valamint a szerb és román csapatok között hamar társakra találhat, ami lehetővé teheti, hogy a magyar kommunisták kezet nyújthatnak orosz és ukrán elvtársaiknak. Magyarország a békekonferencián. A négyes tanács elhatározta, hogy Smuts tábornok jelentésének megérkezése után Magyarország képviselőit is meghívják Párisba. Forradalom a szerbeknél. Megbízható helyről arról értesül a Magyar Távirati Iroda, hogy a szerb katonák között forradalom ütött ki. Pécsett a köztársaságot éltetik, plakátokat ragasztottak ki, melyek így végződnek: „Halál a Karagyorgyevicsekre!" SZEMLE. Kiegyenlítődés. Az a kiegyenlítődési folyamat, amely szemünk előtt, általunk és rajtunk végbemegy s amelynek eddig minden bántó kisérő jelenség, a brutalizmus legkisebb megnyilvánulása nélkül való kialakulása a jövendő békesség biztos zálogául tekinthető, egész nagyságában most kezd kibontakozni. Akik soha a szociális fejlődés lehetőségeit nem mérlegelték, első pillanatra hihetetlennek fogják találni, hogy a rengeteg latifundiumok valaha egyenlő bérért együtt munkálkodók kezére jussanak s hogy milliomos áruházak, szállodák s a kapitalizmus egyéb fellegvárai máról holnapra összedőljenek. Ha azonban látni fogják azt, amint látniok kell, hogy ez az egyetlen kivételt nem ismerő kiegyenlítődési folyamat nem hogy a megélhetés, de még a valódi érdem és tehetség megfelelő érvényesülésétől sem foszt meg senkit sem, akkor el fogják ismerni, hogy ennek így kellett jönnie, ennek a társadalmi fejlődés termé| szetes rendjén be kellett következnie. A Nyugatra való vágyó tekintgetés sem hozza meg azt a megnyugtatást, amire a kevésszámú nyugtalankodók napról-napra fogyó reménységgel várnak, a vagyoni kiegyenlítődés eszméje olyan természetű, hogy annak csak hódítania lehet. Ez a hódítás nincs időterminushoz kötve. Van ahol máról holnapra megtörténik, van ahol hosszabb időre van szüksége, mig köztudattá válik annak a ténynek égbekiáltó képtelensége: Hogy mig nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jut a földön üdv, — de előbb vagy utóbb, hol békés, hol erőszakos úton, az eszmének győznie kell és minden kétségen kivül feltétlenül győzni is fog! Munkáslakások és kertváros. Néhány évtized óta több hazai és igen sok külföldi város szabályrendeletet alkottak, mely szerint a beépítés alá kerülő területeken és új utcákon kertváros létesítendő. Mi az a kertváros? Már magában a szóban meg van a dolog lényege. A kertvárosban nincsenek a házak úgy egymáshoz építve, mint nálunk; nincsenek oly kicsiny udvarok, mint nálunk, nincsenek oly alacsony, nedves és dohos szobák, mint nálunk, az árnyékszék és pecegödrök nincsenek oly közel a 'lakáshoz, mint nálunk, nincsenek oly szűk és görbe és zsákutcák, mint nálunk, hanem vannak egyenes és széles utcákban meglehetős egyforma nagyságú és egyforma stilü házak, egyforma szélességű előkertek; a házhelyek négyszögletesek és mindegyiknek van kellő nagyságú kertje. Ezen lakások igen egészségesek, mert van bennük levegő, világosság és napfény, melyek nélkülözhetetlen kellékei minden lakásnak. Városunkban ezelőtt 20 esztendővel sokkal kedvezőbb halálozási arány volt, mint most. De nem csak az utolsó háborús esztendőben, hanem már 10—12 évvel előbb is sokkaltöbb ember halt meg Pápán, mint a mult század vége felé. Én az okot főkép a rossz lakásviszonyokban találom, mert amióta a város lakossága nagyon megszaporodott, a különben is nagyon rosz lakások még túlzsufoltabbak lettek, mint azelőtt. A háborús években, természetes, még nagyobb lett a halálozás, mert a kedvezőtlen körülményekhez még hozzájárult az elégtelen táplálkozás és éhínség. Már ezelőtt 8 esztendővel a lakásínség miatt folyamodott a város a minisztériumhoz, hogy építtessen Pápán a munkások számára lakásokat. Az akkori minisztérium utasjtotta a várost, szerezzen 100 munkáslakás számára területet, akkor hajlandó a kormány 300.000 koronával segélyezni a várost. A közgyűlés az építészeti bizottságot bizta meg ezen ügy tanulmányozásával. Ezen bizottság több gyűlésen át foglalkozott behatóan ezen kérdéssel. Már a terület kijelölésénél elöljárók voltak a vélemények. A városi mérnök legalkalmasabbnak tartotta a felső mezőn a kath. és ref. hitközség birtokát. Ezek minden négyszögölért kértek 3 koronát. Én, mint a bizottság elnöke, legalkalmasabbnak tartottam a borsosgyőri és laki út közötti szántóföldet, mely ha nem volna elégséges, ki lehet terjeszkedni a somlai- utig. Azért volna ez célszerűbb és jobb, mert ez közel van a városhoz és mivel már elhatároztuk, hogy ezen területre több utcát nyitunk, a közlekedés a várossal könnyű lesz és az ottani lakosok sok időt nyernek, ami a felső mezőről nem áll. A mérnök ellenem azt hozta fel, hogy a felső mező sincs messze a várostól, a vasúti sínektől csak 750 méterre lehet ott terjeszkedni akár a Porpáczi majorig, az általam jelzett terület más célra fog kelleni. A bizottság többsége a mérnök javaslata mellett döntött. A tapasztalat mutatja, hogy a miniszter csak úgy beszélt, mintha a pápai munkásság lakásnyomorán segíteni akarna, de komolyan nem akarta, mert a polgármester az ő parancsa szerint felszólította mindazokat, kik házat akarnak építtetni, melyben 30 évig mérsékelt bért fizetnek, ezen idő elmultával a ház korlátlan tulajdonává válik, de előbb is kifizethetik. Jelentkezett több mint 140, ezen névsor fel is lett terjesztve, de azóta se hire, se hamva, ezen fontos dolognak. Azóta a lakásínség még sokkal nagyobb lett, ezért igen helyesen járt el az új néptanács, hogy már első ülésében elhatározta a munkáslakások építésének még ebben az évben való megkezdését. Én most is azon véleményben vagyok, hogy a munkás-lakásokat legcélszerűbben a borsosgyőri és somlói út közötti telkeken kellene megépíteni; most annyival inkább, mert azóta 1914-ben a városi közgyűlés letárgyalta és megszavazta az építészeti bizottság által öt vagy hat éven keresztül letárgyalt városi utcarendezést. Ezen területre nézve a kormány által helybenhagyott tervezet a következő: A somlai úttól a borsosgyőri úton át a Fehérmalom tájékáig egy 25 mt. széles út fog keletkezni; akkoriban, mivel áz út a sorompónál kezdődött, Sorompó-útnak neveztük, de sokkal jobb é« szebb a Sugár-út elnevezés. Ezen útra fognak vezettetni a városból a Füstös-utca, a Salétromutca, a Major-utca a Korona-utcán át; itt a két, ezelőtt 11 vagy 12 esztendővel leégett két viskó, melyet elég rosszul, a városi tanács a legbotrányosabb módon, újból felépíttetni lengedett, STERNBERG hangszergyár Xtákóczi-át 60. szám alatti „Zenepalotá"-jának cimbalom-termeiben Olcsó árak. a legmodernebb cimbalmok jótállással vásárolhatók. m Vidékre pontos szállítás