Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.
1920-04-03 / 14. szám
ahelyett, hogy néhány 100 forintért megvette volna ezen két kis házhelyet*, ezen két ház akadékoskodik most ott és elcsúfítja az egész környéket. Ezen két kis házat okvetlenül le kell bontani. Továbbá fognak vezettetni a Sugárútra az Árok-utca, a Rozmaring-utca, a Lakiutca, Czuczor Gergely utca és Térjmeg-utca. Ebből látszik, hogy a jövő munkásházakban lakók könnyen fognak a várossal közlekedni, miáltal sok fáradságot és időt fognak megkímélni. Ezen munkáslakások építését okvetlenül fel kell használni egy kertváros létesítésére, melyre Pápán oly igen nagy szükség van; mert nem igen van város az országban, melyben oly kevés egészséges lakás van, mint nálunk. Ezen célból csak nagy házhelyeket kell csinálni, legalább 4—500 négyszögölni területet. Az egyes házak az utcafronttól 10 vagy 15 méterre építtessenek, de mindenütt egyformán. Ezáltal minden háznak lesz előkertje és egy nagy kertje. Okvetlen szükséges, hogy ezen telkekre kimondassék az, hogy nem eloszthatók. Az alapszabály meg fogja követelni, hogy a lakók élelmiszert és gyümölcsöt termeljenek ezen házi kertekhen. Ennek az lesz a következménye, hogy az ott lakó munkás családok nemcsak egészséges lakást kapnak, hanem olcsóbban fognak élni és a fölösleget a piacon fogják elárusítani, miáltal az összes városi lakosság nyerni fog. De természetes, hogy ezen kertek megmívelése sok idő és fáradságba fog kerülni, mert tudjuk, hogy most, ezen válságos, szerencsétlen időben csak a hosszú ideig folytatott és megfeszített munka tud csak rajtunk segíteni. Dr. Lőwy László. A forradalmi kormányzótanács rendeletei, XV. Központi lakásbizottság felállításáról intézkedik. Minden felnőttet elvileg egy szoba illet meg. E korlátozás nem terjed ki az előszobára, mellékhelyiségekre, s a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekre, valamint a hivatás gyakorlására szükséges helyiségekre (műhely, műterem, dolgozószoba). XVI. Átvétetnek az ékszerészüzletekből mindazon aranytárgyak, aranybefoglalt ékszerek és drága kövek, melyek jelenlegi értéke 500 K-t meghalad. XVII. Azon lakások után, melyek lakbére 2000 K-t nem halad meg, 20°/ 0-aI kisebb lakbért kell fizetni. XVIII. Munkásegyetemek és a szociálizmus propagálására szolgáló tanfolyamok felállításáról intézkedik. XIX. Az idegen állampolgárok részére az eddigi szabályokban biztosított jogokat mindenki feltétlenül tiszteletben tartani köteles. XX. Azon idegen állampolgárokat, akik a Magyar Tanácsköztársaság területén hivatalos megbízatásban tartózkodnak, a Forradalmi Kormányzótanács különös védelemben részesíti. Személyük sérthetetlen. XXI. A munkásbiztosítás kiépítéséről intézkedik. Betegségi segélyre való igényjogosultság egy évig tart. Táppénz 60%-tól 100°/ 0-ig a terjed. Gyermekágyi segély 100%- Vállalati és dohánygyári betegsegélyző pénztárak megszűnnek. , XXII. Az összes nem állami nevelési és oktatási intézetek a Tanácsköztársaság kezelésébe vétetnek át. Minden ingatlan és ingóvagyonuk köztulajdonná válik. Az alkalmazottak a Tanácsköztársaság szolgálatába vétetnek át. Egyházi személyek (papok, szerzetesek, apácák) csak akkor, ha világi személyekké lesznek. Az eddigi iskolafenntartók mindazokat a járulékokat, melyekből intézeteiket eddig fenntartották, a végleges rendezésig kötelesek továbbra is beszolgáltatni. Az oktatásügyi igazgatás új szervezetét külön rendelet fogja megállapítani. XXIII. A „Népbiztos" elnevezést csak a Forradalmi Kormányzótanács tagjai használhatják. XXIV. Az összes biztosító intézetek szocializálásáról intézkedik. Ez intézetek a Pénzintézeti központ pénzügyi és gazdasági irányítása és felügyelete alá helyeztetnek. XXV. Azokat az aranytárgyakat, ékszereket és drágaköveket, melyek jelenlegi értéke darabonként 2000 K-t meghalad, be kell szolgáltatni. A beszolgáltatott értéktárgyakért kártérítés nem jár. XXVI. Munkás-, Katona- és Földmivestanácsok választásáról. Falusi és városi tanácsok április 7-ig, járási tanácsok április 10-ig, megyei tanácsok április 12-ig, a tanácsok országos gyűlésének választásai légkésőbb április 14-ig ejtendők meg. Választók és választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18-ik életévüket betöltötték és mint munkások, vagy alkalmazottak a társadalomra hasznos munkából élnek. XXVII. A vidéki Munkás-, Katona- és Paraszttanácsok hatáskörét szabályozza. Legsürgősebb tennivalóik: karhatalom fölötti rendelkezés, a közigazgatás vezetése, tisztviselők ideiglenes megbízatása, élelmiszerkészletek leltározása, kastélyok lefoglalása, ellenforradalmi jelenségek megfigyelése, meggátlása, a termelés zavartalanságának biztosítása, fosztogatások meggátlása. A rendelet óva int minden hatalmi túlkapástól. XXVIII. Községi, járási, vármegyei és országos birtokrendező és termelést biztosító bizottságok alakításáról szól. XXIX. A munkaügyi bíróságok ezentúl kizárólag két munkavállaló-ülnök közreműködésével járhatnak el. XXX. Hatóságoknak magánfelekkel szemben érvényes utalványozási jogáról intézkedik. XXXI. A fogházőrök is a Vörös Őrséghez tartoznak. XXXII. Az összes üzletek, melyek nagyban árusítanak, továbbá azok is, melyek kicsinyben és nagyban is árusítanak, végül azok, melyek bár közvetlenül a fogyasztóknak árusítanak, de legalább 10 munkást foglalkoztatnak, állami köztulajdonná válnak. Az üzleteket üzleti biztosok vezetik a volt tulajdonosok bevonásával. XXXIII. 100 K-nál olcsóbban elzálogosított tárgyakat április 15-ig az elzálogosítók visszakapnak. XXXIV. Az összes szállodák és penziók minden berendezésükkel, felszerelésükkel és készletükkel együtt köztulajdonba mennek' át. XXXV. A szocializált üzemek összes tisztviselői kötelesek helyükön maradni. XXXVI. Az 1918 december 3l-e után bezárólag 1919 julius 15-ig lejárt váltókat 1919 julius 15-ig lehet fizetés végett bemutatni és megóvatoltatni. XXXVII. Az eladott, de át nem vett szeszesitalokról intézkedik. XXXVIII. A volt koronajavakat, udvari és kincstári birtokokat a földmivelésügyi népbiztosság által kinevezett háromtagú bizottság kezeli. XXXIX. Minden közép- és nagybirtok minden tartozékával, élő és holt felszerelésével, valamint mezőgazdasági ipari üzemeivel együtt minden megváltás nélkül a proletár állam tulajdonába megy át. A kis- és törpebirtok a hozzátartozó házzal és melléképületekkel együtt továbbra is az eddigi magántulajdonban marad. Hogy mely birtoktestek minősítendők kis- és törpebirtoknak, azt a helyi viszonyok figyelembevételével a földmivelésügyi népbiztosság állapítja meg. A pénzintézetek közzététele. A pápai összes pénzintézetek aláírásával a következő „Hirdetményit kaptuk : Alulírott pénzintézetek a Forradalmi Kormányzótanács XII. számú utasítása értelmében a. következőket tesszük közhírré: 1. Mindenki, akinek folyószámlája vagy más betétje van, a pénzintézetnél 14 nap alatt személyazonosságát igazolni tartozik. Ötezer koronánál kisebb összegeknél a jelentkezési határidő harminc nap. A rendelkezés az illetőnek saját nevére vagy más, akár létező, akár költött néven vagy bármely megjelöléssel vagy jelszóval elhelyezett betétre kiterjed. A magyar postatakarékpénztárnál fennálló csekkszámlák tulajdonosai, amenyiben követelésük a kétezer koronát meg nem haladja, felmentetnek a személyazonosság igazolásának kötelezettsége alól. A személyazonosság igazolása arcképes igazolvánnyal, okiratokkal, tanukkal vagy bármely hitelt érdemlő módon történhetik. Községek lakói személyazonosságukat a betétkönyv hátsó borítéklapjára vezetett rövid szövegű, az elöljáróság aláírásával és a község pecsétjével ellátott bizonyítvánnyal igazolhatják. Ha a betét tulajdonosa nem lakik a pénzintézet székhelyén, illetve fiókjának telephelyén, úgy addig, amig alkalma lesz személyazonosságát a pénzintézetnél igazolni, vagy amig további intézkedés nem történik, a pénzintézettel a folyószámla vagy betétkönyv megjelölése mellett ajánlott levélben közölni tartozik, hogy a betét az ő tulajdona. Aki személyazonosságát a megjelölt határidő alatt nem igazolja, annak betétje a kincstár javára elvész. Aki kimutatja, hogy az igazolásban akadályozva volt, személyazonosságát utólag is igazolhatja. A jogtalan elkobzás ellen a pénzügyi népbiztossághoz lehet panasszal fordulni. Mind a tizennégy napos, mind a harmincnapos határidő a jelen hirdetmény megjelenésének napjától számít, a megjelenés napját is ideértve. Az ezúttal előirt igazolást a személyazonosságnak semmiféle eddig történt megállapítása nem pótolja. Színház. Hétfőn Biró-bemutatóul a „Francia négyes" c. finom pikantériáju legújabb vígjáték került szinre. A szereplők dicséretére kell írnunk, hogy a darab erősebb részeit kivételesen nem igyekeztek kiélezni. Antal Nusi igen bájos volt az egyik fiatal asszony szerepében, mig a Benkő Ilonka helyett beugrott Dalnoky Tessza gyöngébben játszott. Kovácsics Margit igen jól játszotta az „okos" mamát. A darab Biedermayer-kori levegőjébe sikerülten illeszkedett be a két fiatal férj: Császár Máté, valamint Sarkady is. Szerdán a hipnotikus drámát, „Trilby u-\ újították fel. A címszerepet Dalnoky Tessza, Svengálit Pesti Kálmán játszotta. Mindketten •gondosan kidolgozott alakítást nyújtottak a testi és lelki erőt kemény próbára tevő nehéz szerepeikben. Mellettük még Császár és Máté érdemelnek felemlítést. Dalnoky estélye lévén, a közönség a fiatal művésznő iránti elismerésének rengeteg virág- és egyéb adománnyal adott kifejezést. Megismételt előadásokról nem szoktunk újból megemlékezni; hogy ezt most mégis megtesszük, a munkás-előadásul szinrehozott „Boszorkányvár" csütörtöki előadása kényszerít reá. Elsőben is ha már operettet választottak a munkás-előadásul sokkal inkább megfelelő társadalmi színmű helyett, rejtély, hogy miért ép a legnehézkesebb operettek egyikét választották. Másodszor: olyan előadással, mint amilyen ez volt, ne álljanak se a munkások, se másfajta közönség elé. Egyáltalán, ha operettet akarnak játszani, gondoskodjanak főként — énekesnőkről. Pénteken a régi jó „Giil Baba* volt műsoron. Kitett vele magáért a társulat. Olyan gondosan elkészült az előadásra, mintha csak premiérről lett volna szó. Dalnoky Tessza Gábor diákja feledhetetlnnül kedves alakítás volt. Bájos megjelenése, érzéssel teli játéka, szép táncai sürü tapsokra ragadták a közönséget. Benedek Jolán, aki játékban is szépen fejlődik, Leila áriáit elismerésre méltóan énekelte. Az est zajos sikeréből derekasan kivették még részüket Pesti Kálmán, Antal Lajos s főként Heltai direktor, aki Mujkó cigány szerepében természetes humorával gyakran megkacagtatta a hálás publikumot. HETI ÚJDONSÁGOK. — Olvasóinkhoz. A nyomdabérek újabb, 65%-os emelkedése az elé a dilemma elé állított bennünket, hogy vagy mi is ennek megfelelőleg 50%-al emeljük az előfizetési árakat, vagy pedig lapunk megjelenését ideiglenesen megszüntetjük. Tekintettel arra az igazán lelkes érdeklődésre, melyet a közönség lapunkkal szemben tanúsít, mi az előbbi módot választottuk. Amíg tehát a viszonyok kedvezőbbre nem változnak, a Pápai Hirlap előfizetési ára' egész évre 30 K, félévre 15 K, negyedévre 7*50 K, egyes szám ára 60 fillér.
