Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-10-30 / 44. szám

PAPAI HÍRLAP ÍM I: G J i; J, E N I LÍ M I TV 1 > K IV SZÓMBA tON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 50, félévre 25, negyedévre 12*50 K. Egyes szám ára 1 korona. Lapíuiajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések tel vétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkertskedésében. „Hiszek egj Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." A békeszerződés becikkelyezését sokan mint a világ legtermészetesebb eseményét fogják fel. Ha már úgyis aláirtuk azt a szégyenletes okmányt, örökítse meg egész történelmünknek azt a legszomorúbb eseményét a mi törvénytárunk is. Ellenségeink így kívánják, még sürgetik is, meg kell ienni, tovább nem várhatunk vele. Akik így mondják, azok azonban egyről megfeledkeznek. Meg arról, hogy ami Trianonban történt, az nem a nemzet megbízásából történt. Akik azonban Budapesten vannak, azoknak megbízatását a nemzet adta. Adta pedig azzal az érzéssel

} hogy megbizoítainak legszentebb törekvése lesz közelebb juttatni bennünket a területi integritáshoz. Vájjon a ratifikálás valóban egy lépés volna az integritáshoz vezető úton, azt nagyon is kétségbe vonhatjuk. Ellenkezőleg, reszketve gondolunk arra, hogy a becikkelyezés után elszakíthatják tőlünk azt az egyetlen részt, amit leveretésünk ellenére eddig megtarthattunk, el Sopront s a derék, a hűséges nyugati németséget. A jóvátételi bizottság, mely a béke becikkelyezése után kezd működni, az hoz majd reparációt? Ahol, mint a mi szerződésünkben, népszavazás egy elszakítandó részre sincs engedélyezve, ott a jóvátétel — költsége havi 30 millió! — legfeljebb némi gazdasági engedményt hozhat. Ilyen körülmények között becsülni tudom, aki a merev tagadás álláspontjára helyezkedik, mondván: „Én ezt nem csinálom! Csinálja más, akinek nem az integritás védelmére adatott megbízatás!" Az ellenség nemcsak Magyarország határán kivül, a megszállott területekről vigyorog reánk, hanem itt van közöttünk. Itt van bent az országban. Az ország szivében ólálkodik és rombol ravasz, gaz fondorlattal. Itt van közöttünk és figyel mindenre. Gyilkos kezét ütőerünkön tartja és figyeli a pulzusunkat, hogy van-e bennünk élet és még meddig bírjuk? Mennyi hasznot hajthat még belőlünk? Igen, itt van közöttünk az ellenség: a drágaság! Fürge, alattomos, élesszemü katonái az árdrágítók, uzsorások és láncosok. Figyelnek jól és tudnak mindent. És mi félünk tőle, nem tudjuk, hogy melyik pillanatban rohan ránk, hogy ki, szívja vérünket, mint a vampir, mert tehetetlenek vagyunk vele szemben. A drágaság ellen is kell harcolnunk mindnyájunknak, de bátran. Úgy a kormánynak, mint egyeseknek, össze kell fognunk, nekünk is fürgéknek kell lenni és ügyeseknek, hogy az árdrágító uzsorás ellenségünket ártalmatlanná tegyük. Ezek most a mi legnagyobb ellenségeink! Ezek teszik tönkre Magyarországot. Minden baj kútforrása a nagy drágaság. Emiatt i van most mindig békétlenség és harc az | emberek között. Ez táplálkozik a szegény, | de becsületes középosztály vérén. Ez akarja kidönteni az ország hatalmas oszlopát, mint az ördögi kis féreg, az őrlő szú a terebélyes fát. Tegyen meg minden megtehető intézkedést a kormány, hogy ezt a Galíciából szakadt gaz férget megöljük, eltiporjuk, radikálisan megtisztítva tőle az országot, amelynek testén hizlalja magát. Ez a fontos teendőnk. Ha ez megtörtént, akkor mehetünk egy lépéssel előbbre, az ország megújításában, hogy sorban legyőzzük a többi ellenségeinket is. Ha ez már megtörtént, a többi már könnyebben megy. Össze kell tehát fogni minden becsületes, igaz magyarnak, hogy végre megtisztíthassuk Magyarországot a gaztól. A városi kertészet. Ősz vége felé járunk. A határ kezd elcsendesedni, a föld munkás népe betakarult, csűrbe hordta a földnek termését. Ilyenkor a jó gazda számot szokott vetni, hogy munkáját milyen eredmény kisérte. Végig gondol verejtékes munkáján, egy kicsit összead, egy kicsit kivon, s örömmel állapítja meg, hogy nem fáradt hiába, a leghűségesebb édes anya, a jó természet kamatostul fizette meg fiának fáradozását, A város kertészetének a város egyeteme a gazdája. Ezen az alapon mindnyájunknak jussa van hozzája. S most, hogy a termésesztendő véget ért, helyénvalónak tartjuk, hogy a nyilvánosság előtt foglalkozzunk egy kissé munkásságával. Foglalkozzunk azzal a jóakarattal, amelyet a váresnak ez a közhasznú intézménye megérdemel. A mintegy hat katasztrális holdat kitevő kertészetben, Kiss József főkertész szakavatott vezetése mellett, igen intenzív gazdálkodás folyt. Amit csak konyhakertészetben termelni szoktak, azt mind termelték. Főzeléknemüek, salátafélék, fűszer- és takarmánynövények külön-külön nagy táblákban miveltettek, amodább színpompás virágágyak gyönyörködtették a szemet, a melegházakban a korai palántákat s kényes virágfajtákat gondozták s nagy területen gyümölcsfa-csemetéket tenyésztettek, nemesitettek, hogy a város és környéke mindinkább fokozódó gyümölcsfa-keresletét akadálytalanul kielégíthessék. Lássuk most már az eredmény anyagi részét, mert hisz a kertészet a városnak üzleti vállalkozása is. Látszólag ez az eredmény nem mondható kielégítőnek, de ha jobban megvilágítjuk a dolgot, az agyagi eredményt is szépnek kell mondanunk. Október l-ig, mondjuk, a termés-esztendő lezártáig, a kertészet bevétele volt konyhakerti vetemények, virágok és gyümölcsfák árából 18.056 korona 50 fillér, kiadása a kertész fizetésében, napszámbérekben, az épületek fenntartásában stb. 29.713 korona 99 fillér, tehát e két főösszeget szembeállítva, 11.657 korona 48 fillér hiány mutatkoznék. Ez a hiány azonban, mint fentebb is mondottuk, csak látszólagos, mert valójában a városi kertészet anyagilag is elismeiésreméltó eredményt produkált. A számadásokba nincs felvéve ugyanis az a szoigálmány, mit a kertészet a város parkjainak, tereinek csinosítása érdekében tett. A város parkjait, tereit, utcáit ugyanis a városi kertészet látja el virágokkal, dísznövényekkel, fákkal (hogy többet ne említsünk, ez év nyarán parkírozták a tizesmalom telkét is), s a napszámbérekben bennfoglaltatnak azok az összegek is, amelyeket a parkoknak stb.-eknek gondozása felemészt. Eltekintve a munkabérektől, maguknak a városi kertészetitől közcélra kiszolgáltatott virágoknak és dísznövényeknek értéket a főkertész a városi tanácshoz intézett beadványában csakúgy testvériesen 56.000 koronára becsüli, s ha ezt az összeget egybevetjük a 1 i .657 korona látszólagos deficittel, akkor kitűnik, hogy a városi kertészet számadása ebben az esztendőben valójában 44.343 korona többletet mutat fel. A magunk részéről helyesnek tartanók, ha a város csinosítására kiszolgáltatott virágok, dísznövények stb. értékét jövőben a számadásba felvennék, mert enélkül a számadás mindenkor hiányos lesz, s bizonyos az is, hogy ha a városnak kertészete nem volna, akkor e dolgokat máshonnét pénzért kellene beszereznie. De az általánosságot illetőleg nagy szociális haszna is van a kertészetnek. Jótékonyan hat közre ugyanis a piaci árak kialakulására. A városi kertészet az ő produktumait rendszerint a maximális árakon alul bocsátja a közönség rendelkezésére, így megakadályozza azt, hogy a „kertes asszonyok" piacra vitt élelmiszereik árainak megszabásánál túlzásba ne menjenek. Fel nem értékelhető az a haszon, ami ily módon a város fogyasztó közönségére háramlik. A városi kertészet különben munkaprogrammjába most újabb gazdasági ágat óhajt felvenni. A főkertész javaslatot tett a tanácsnak, hogy vezettesse be a szöllömivelést is, s e célból 6000 darab direkt termő és 1000 darab Riparia poita lis szőllővessző beszerzését kéri. A szőllőmivelésnek nem talán gyümölcs és bor produkálása volna a célja, hanem az, hogy elősegítse a pápai és környéki hegyekben kipusztult szőllők rekonstruálását megbízható oltványok kiszolgáltatásával. Az eszmét életrevalónak találjuk ; ennek találta a városi tanács is, amely a városi közgyűlésnek javaslatot tesz az új gazdasági ág bevezetésére. A faiskola jövedelmezőségének emelésére pedig a városi tanács elfogadta a főkertész javaslatát, hogy az I. osztályú gyümölcsfa ára helybelieknek 20 K, vidékieknek 30 K; a másodosztályúé helybelieknek 15 K, vidékieknek 25 K legyen. Ezekben ismertettük a városi kertészet működését. Összegezve az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a városnak ez a gazdasága évről-évre fejlődik s mindjobban megfelel a hozzá fűzött várakozásoknak. N. P. VISZKETEG rüh, sömör gyógykezelésére jó hatású szer a színtelen és kellemes illatú G e r ö -féle BORÓKA-KENŐCS Ára 15, 25, 40 kor. Hozzávaló Borókaszappan 22 korona. — Kapható minden gyógyszertárban. — Készíti: Hunnia gyógyszerészi laboratórium Budapest, IX., Ráday-utca 12.