Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-10-30 / 44. szám

Színészet. Pénteken ismét az „Ezred apja" mulattatta a gyér számú közönséget. Szombaton Gyárfás Ödön 30 éves színészi jubileuma alkalmából jutalomjátékául a „Sárga csikó"-t adták. Előadást megelőzőieg a színpadon a leeresztett függöny mögött megható „családi ünnepély" folyt le. A társulat tagjai a jubiláns köré gyülekeztek, s a pályatársak nevében id. Szalóky Dezső bensőséges meleg szavakkal üdvözölte Gyárfás Ödönt a küzdelemmel teljes, de sok dicsőséget felmutató 30 év határán, s átnyujtotta^neki a társulat gyönyörű babérkoszorúját. Az ünnepeit könnyek között, meghatva mondott köszönetet kollégáinak kedves figyelméért, igaz ragaszkodásáért. Lelkes éljen-t zúgott reá a társulat, azután felgördült a függöny s kezdetét vette az előadás. Gyárfás, mint Csorba Márton, a II. felvonás első jelenetében lépett a színpadra. A szépszámú közönség percekig tartó, zajos ovációval fogadta és két szép koszorúval tisztelte meg, a zsinórpadlásról pedig babéresőt hullattak őszülő fejére. Az érdemes művészt láthatólag meghatotta az ünneplés, s elfogódottan kezdett bele Márton gazda mondanivalóiba. A szivét, a lelkét vitte bele játékába, a 15 esztendeig ártatlanul rabságot szenvedett egyenesielkü, derék magyar embert olyan közvetlenséggel állította elénk, hogy vele együtt éreztük át a fájdalmat, amely a félreismertetés folytán egész lényét áthatotta, s szinte jól esett, amikor ártatlansága felől megbizonyosodtunk. A többi szereplőkről csak annyit mondhatunk, hogy igyekeztek jubiláns pályatársuk műyészi játékához harmonikus keretet szolgáltatni. Vasárnap a kedvelt „Mágnás Miskát" láttuk viszont. Az est ragyogó sikert hozott a társulat két fiatal művészének, Fenyő Nellinek és Polgár Ferencnek. Előbbi Marcsa, utóbbi a Miska gyerek szerepében nyújtottak feledhetetlenül kedves alakítást. A színházat egészen megtöltő közönség egész estén tüntető tapsaival halmozta el őket. A sikerben osztozott még velük Baracs személyesítője: Papp László, aki igen rok#nszenvesen játszott, s behízelgő lágy tenorján kellemesen énekelt. Tömöry Nusi a második felvonásban szemléltetően akarta bizonyítani, hogy milyen nagy a ruhainség. Ezzel azonban túllépte a jó izlés határát. Hétfőn Farkas Imre népszerű operettje: a „Túi a nagy Krivánon" volt műsoron. A derék Baratye-csaiád (Egyed, Tömöry, Polgár) most is sok derültséget okozott kedvesen szegletes viselkedésével és jóízű humorával. Buday Sándor tőrölmetszett, zamaiosan magyar Kis Pistája és Zsolnay Manci kedves angol missze voltak még a jó előadás erősségei. Kedden a társulat tehetséges tagjának: Szalay Pálnak estélyéül a „Vengerkák" cimü ismert drámát adták fél ház előtt. A jutalmazott nagyobb figyelmet érdemelt volna. Egész sziniszezon alatt a nemes törekvésnek, komoly kötelességtudásnak adta tanújelét, ez esti szereplése pedig azt bizonyította, hogy nagy művészi feladatok megoldására is képes. A szerelmi öntudatra ébredt, nyomorék nagyherceget kabinetalakításban mutatta be, s átérzett játéka mély hatást gyakorolt á közönségre. Ugyancsak elismeréssel szólhatunk Vajda Piroska kitűnő Ránki Annájáról, valamint Gyárfásné Madarassy Berta finoman stilizált nagy hercegnőjéről. Kevés színésznőt ismertünk, aki a felsőbb tízezrek hölgyeit előkelőbb tónusban tudta volna ábrázolni, mint ő. Szerdán a „Három a kis lány" bájos operett került szinre — üres ház előtt. Pedig az előadást id. Szalóky Dezső estélyéül hirdették, aki annyi kellemes órát szerzett a szezon alatt a színházba járó közönségnek. Hálátlanságnak bélyegezhetnők meg ez eljárást, ha nem tudnók, hogy a részvétlenség nem irányult Szalóky tata ellen, akinek sokoldalú, kiforrott művészetét egyként honorálja mindenki. A közönség színházba járó kedve megcsappanásának egészen más okai vannak, amelyekre míft kitérni nem akarunk Csak sajnáljuk Szalóky Dezsőt, amiért vele, a legérdemesebbe! történt meg, hogy Tschöll papa szerepét „jutalomjátékán" üres ház előtt kellett eljátszania. Csütörtökön Rákosinak, jubiláló nagy írónknak tiszteletére a költő megrázé drámáját, a „Magdolná"-t adták színészeink. Az előadás méltó volt az ünnepélyes alkalomhoz. Vajda Piroska és Gyárfás, ez a két ízig-vérig őseredeti szinésztehetség oly játékot produkáltak, amilyen jót e szezonnak még egy drámai előadásában sem láttunk. Vajda Piroska tehetsége, érző, a sziv legbensőbb húrjait megszólaltató játéka csak erősítették bennünk tiszta, mély művészete iránti bámulatunkat. Jók voltak ifj. Szalóky, Trombitás Györgyi és mint mindig, id. Szalóky is. ,Csonka Magyarország: — nem orszá?, Egész Magyarország- — mennyorsság!" ÚJDONSÁGOK. Halottak napján. 1920. Ködbeborult reggel, később verőfény : úgy illik a csendes megemlékezés e mélabús napjához ! De mintha a ködöt áttörni csak délfelé tudó, gyenge őszi napsugár, mintegy utolsó fellobbanása a vége felé siető esztendő életerejének: nem a feltámadás, hanem a halállal küzdő nagybeteg utolsó, csalfa reménységét szimbolizálná. Ezen gondolkozhatunk mi, magyarok, a legszomorúbb halottak napján, amely a most éló nemzedékre virradt. Vájjon a mi reményünk is olyan-e, mint a bágyadt őszi Nap, mely a ködökkel is csak dél felé képes megbirkózni, hogy azután csakhamar ismét a hosszú éj vigasztalan sötétjében hagyjon bennünket?. Nem ! Tudjuk, hogy eljő a tél gonosz fergetege, és beborít mindent havával, jegével; de azt is tudjuk, hogy egyszer megifjultan tavaszi erőben tér vissza a Nap és ekkor diadalt arat: széttöri a tavak, folyamok jégpáncélját, levetteti a mezőkkel fehér halotti köntösüket és szinte halljuk a zsendülő, új élet közepette a kürtök harsogását: .feltámadunk!" Épp így bizzunk a mi reményeink valóra válásában, bizzunk az isteni örök igazságban, mely, mint tavaszi enyhe szél a tél havát megolvasztja: úgy teszi majdan semmivé felfuvalkodott ellenségeink hatalmát. Amint a most letarolt mező egykor újra virul, amint a lehullott lomb helyén új levelek fakadnak, újra virágok illatoznak egykor: épp úgy lesz még egyszer boldog, nagy a mi most megcsonkított hazánk : higyjünk Magyarország feltámadásában ! De hogy egyszer reánk virradhasson a magyar húsvét: hármat ne tévesszünk soha szemünk elől: imádkozzunk, dolgozzunk, és — ne feledjünk! Imádkozzunk Annak kegyelméért és segedelmé- • ért, aki nélkül a mi erőnk gyenge; aki, miként a bün, büntetés: a becsületes munkát jutalom nélkül nem hagyja; dolgozzunk: tanuljuk meg a tettet többre becsülni a szónál, hogy a legszerényebb, de jól végzett munka többit használ a legcsillogóbb frázisnál; ne feledjünk: ne feledjük, hogy az igatság keresése — nem boszuvágy! Sch. L. — Személyi hir. Németh István, dunántúli református püspök, a tegnapi napon hivatalos ügyekben városunkba érkezett s innen ma a Tisza-ünnepre Veszprémbe utazott. — Katonai kinevezés. A kormányzó Kraemer Antal, volt 26. közös gyalogezredbeli alezredest, a csóti leszerelő-tábor kitűnő parancsnokát ezredessé nevezte ki. — Tisza István gróf emléke. Október 31-ike — a reformáció emléknapja — ez idén emléknapja lesz egyszersmind a református egyház és magyar haza nagy fia, Tisza Uíván gróf emlékezetének is A városunkban tartott kerületi közgyűlés határozatából a dunántúli református egyházkerület minden gyülekezetében e napon a harangok kétszeri meghúzása és gyászlobogó kitűzése mellett alkalmi istenitisztelet tartandó. Istenitisztelet után az egyházi elöljáróságok rendkívüli gyűlést tartanak, melyben jegyzőkönyvileg örökítik meg a megemlékezés megtörténtét. — Városi közgyűlés. Csütörtökön, e hó 28-án dr. Tenzlinger József polgármester elnöklésével igen gyér érdeklődés mellett, mindössze 20 városatya jelenlétében igen gazdag tárgysoru közgyűlés volt. A napirend pontjait majdnem mind vita nélkül intézték el. Ezt megelőzőleg a polgármester bejelentette, hogy a csornai vasút menetrendjének megváltoztatására biztató ígéretet kapott. A napirendre áttérve elhatározták, hogy Horthy kormányzó plakettjét megrendelik. A veszprémi Tisza-ünnepre kiküldöttek a polgármestert, a főjegyzőt, Darányi Ágost, Somogyi József, Zakots István v. képviselőket. A piaci szabályrendeletet oly értelemben módosították, hogy a ksfák nyáron 9, télen 10 után vásárolhatnak csak a termelőktől. A hordárok díjtételeit felemelték, alapdíj 10 kg. után negyedórás útnál 5 K, félórásnál 10 K. Elfogadták a vigalmi adóról szóló szabályrendeletet, megállapították az eddig szabad egyesség tárgyát képezett kéményseprési díjakat. A városi ingatlanak közül a Tarok Bálint utcai bérházra s a Csatorna-utcai házra együtt 1,000.000 K-t ajánlottak. Kevésnek találták, nem fogadták el. A Korona-vendéglőre pedig kimondották, hogy egyáltalán nem adják el. A városi tisztviselőknek szolgálati pótlékra és a háborús évek kétszeres számítására vonatkozó kérését teljesítették. Hajnóczky Béla javaslatát, hogy a közéle!mező bizottság a^ jövőben jutalékok kiadásánál csak mint véleményező testület szerepeljen, elfogadták. A Hadigondozó Népirodának a közélelmezési üzem jövedelméből 3000 K-t megszavaztak. Azután még több városi tisztviselő, rendőr és más alkalmazott kérelmét majdnem kivétel nélkül mind kedvezően intézték el. — Az irgalmasok kórházában serényen folynak a kórház-bővítési munkálatok. A női osztályt immár átadták rendeltetésének, szép, világos, egészséges nagy teremben, tiszta ágyakban feküsznek a betegek; a szülészeti osztály is elkészült, itt két egymásba nyíló <terem várja a szülő nőket; a műtőterem berendezése is folyamatban van. Mindenütt rend, tisztaság tárul a szemlélő elé. A kórház rendelkezik mindama feltételekkel, amelyek nagyobbszámu betegek befogadására is képessé teszik akár a kórház-épület kitoldásával, akár a szomszédos bérház helyiségeinek felhasználásával. Az irgalmasrewd készséggel alakítja át kórházát nyilvános jellegű kórházzá, égető szükség is volna reá, hogy városunkban jól felszerelt, a modern gyógyászatnak megfelelő kórház legyen, de az illetékes körök vajmi lassan és kedvetlenül segítik elő az ügyet. Pedig elég régen kisért a kórház-kérdés, egyszer már meg kell valamiképen oldani. — A lakásínség még mindig nyomasztó és segítség még sehonnan ncm jelentkezik. A polgármester a múlt héten járt Budapesten az illetékes fórumoknál, de esik annyi biztatást kapott, hogy barakkszükségiakások építésére helyeztek kilátásba néhány százezer K-t. Megjön-e t mikor jön meg ez az összeg, nem tudjuk, de hogy a város maga is kiléphetne a tettek mezejére, az a nézetünk máig is megvan. Avagy az új törvény alipján összehívandó új képviselőtestületre vár a hivatás, hogy e téren valami történjék? — Halálozás. Bors Jánoi Máv. szemaforfelvigyázó e hó 28-án 42 évei korában hoszszas szenvedés után elhunyt, mély gyászba borítva feleségét, Gyurátz Zsuzsánnát, Gyurátz püspök unokahugát és három kiskor* árváját. A kötelességtudásban, józan, becsületes életben példaképül szolgálható derék embert ma, szombaton délután 3 órakor temetik bakonyér-utcai lakásáról. — Árak a cipésziparban. Az árvizsgáló bizottság a cipésziparra nézve a következő irányító árakat állapította meg: Ha minden anyagot a megrendelő ad, a szeget, fonalat és csirizt kivéve (szegeit lábbeli értendő): 26—30 számú cipő elkészítési díja I. rendű 120 K, II. rendű 100 K, 31—35 «zámu I. rendű 175 K, II. rendű 150 K, 35 számon felüli I. rendű 200 K, II. rendű 180 K. Borítás munkadíja felnőttek cipőjéért 100—130 K, gyermekcipő 60—80 K. Talpalás és sarokigazítás munkadíja 30—40 K, sarkalásért 15—20 K. — Munkaközvetítés. A győri hatósági munkaközvetítő hivatal értesítése szerint, elhelyezést nyerhet Győrött: 2 cipész, 7 gyárimunkás napszámos, 1 kosárfonó, 2 férfi-szabó, 11 szállítómunkás, 6 házicseléd és 6 tanonc ipari szakmunkára. Vidéken : 2 ács, 1 borbély, 3 cipész, 1 kefekötő, 1 kerékgyártó, 1 férfiszabó és 1 kocsis. — Fsglalkozást keres: 4 asztalos, 1 cukrász, 3 gépész, 4 gépkezelő, 4 kovács, 3 kőmives, 6 lakatos, 3 mészáros, 1 molnár, 2 műszerész, 1 szállodai alkalmazott, 1 szíjgyártó, 1 vas- és fémeiztergályos, 4 magántisztviselő, 5 kereskedősegéd, 10 szolga, 8 háztartási kisegítő személyzet. Bővebb felvilágosítást a fahivatal vezetője ad>