Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-08-14 / 33. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 50, félévre 25, negyedévre 12-50 K. Egyes szám ára 1 korona. Laptulajdonoi főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kit Ttvadar könyv- és papirkereskedésében. Apponyi szavát mindig tisztelettel és bizalommal hallgatta az ország. Lehel kürtje gyanánt zúgott végig az országon, mikor valamikor ifjúsága tüzesebb éveiben s férfikora nemes harcaiban sikra szállt az ország függetlenségéért és alkotmányáért. Ébresztő harsona zengése volt, mikor nemzetiségi kérdés veszedelmét zengte s beszélhetnek ma bármit, hogy a mai nemzetiségi berendezkedés opportunusabb és bölcsebb, mi máig is azt valljuk: ha az-Apponyi nemzetiségi politikája érvényesült volna csak egy emberöltő előtt, akkor nem lett volna kísérlet kantonrendszerre s ma fölösleges volna a nemzetiségi miniszter! Gyászunkat ki tolmácsolta ünnepélyesebben, igazabban, mint Apponyi, multunk dicsőcégére való hivatkozással ki mutatta ki fényesebben nálánál a jövőhöz való jogunkat? S ha most vészsípként szólal meg Apponyi intő szózata, ha arra a veszedelemre hivja fel figyelmünket, mely az egymással való kiméietlen tülekedésből mindnyájunkra rázudulhat, ha azt mondja, hogy élete egyetlen, szent és fő feladatának a társadalmi béke megteremtését tűzte ki, v ,n-e jó magyar, aki ne a prófétát látná benne, aki hivatva van népét az igéret földjére bevezetni. Vajha az ideális lelkű, soha egyéni célokért, soha, de soha nemtelen fegyverekkel nem küzdött nagy embernek szava megértő visszhangra lelne körünkben, vajha megadatna neki a sors, ami az igéret földére népét bevezetett magyarok Mózesének, adatott, ki állván a Kárpát hegytetőjén, Hosszú fehér fürtével szellők enyelgenek, Lelkében egy leendő hon ál mi rezgenek. A gyomor a legnagyobb ür, ezt a régen ismert axiómát fényesen bebizonyította annak a bojkottnak kudarca, mely hat héten át el akarta volna zárni hazánkat a világforgalomtól. Hogy nem tudta egészen elzárni, az már jele volt a kudarcnak mindjárt a bojkott legkezdetén. Azonban ezen rossz ómen ellenére próbáiták, erőltették, jói ismert kezek szorították a hurkot, mely hivatva lett volna bennünket gazdaságilag megfojtani. Nem sikerült. Hiába, az embereknek nagyobb szükségük van élelemre, mint ruhára. Pláne nyáron az utóbbit igazán szükségtelen szaporítani. Meglehet az ember a régivel is. Mi pedig a bojkottáló kedves szomszédoktól legfőkép ruhaneműt szoktunk kapni, e szerint eme dicső harcukat inkább kezdhették votna az ősz, mintsem a nyár derekán. Nem mondom, kapunk normális időkben mi egyebei is ruhán kivül a közvetlen nyugati és északnyugati szomszédoktól, de egyet, az bizonyos, nem kapunk: eleséget, ezt ők kapnak tőlünk s mivel nem kaptak hat héten át, tehát a játszmát elvesztették s immár tegnap óta szabad a forgalom, járnak a vasutak, mi küldjük az elemózsiát s ők is adják, amijük van. Tanulságként pedig ez esetből megmarad ennyi: földünk gazdagsága olyan őserő, melyben mindig megbízhatunk. Ezt a külföldtől elzárhatjuk s ha úgy fordulna megint a dolog, el is kellene bármiker zárnunk, de önmagunktól viszont ne zárjuk el, mert künn és benn is csupán akkor, lehetünk erősek, ha azok, kik e haza határain belül vannak, megkapják •a szükségeset földünk terményeiből, ha a gyomor itt nem lázong úgy, mint lázongott odaát, mikor szégyenszemre kénytelenek voltak azt mondani: „elég, béküljünk össze megint!" Pápa város 1920. éíi költségvetése. f reund Ferenc főszámvevő, városunk hűségei sáfára, elkészítette a város 1920. évi költségvetését, amelyet a hét derekán nyomtatásban is kézhez kaptak a városatyák, hogy a ma, szombaton délelőtt összeülő városi közgyűlésen a tárgy teljes ismeretében szólhassanak hozzá az előterjesztett költségvetéshez. A költségvetés annyira érdekli városunk minden egyes polgárát, hogy a főszámvevőnek a városi tanács elé terjesztett, ide vonatkozó jelentését helyén valónak tartottuk olvasóinkkal is megismertetni a következőkben: Háztartási alap. Szükséglet összege . 2,037.884 K Fedezet összege 854.671 K Hiány: 1,183.213 K Ezen hiány fedezésére az 550.338 K-át tevő állami ádó alapul vétele mellett 215%-os községi pótadó vetendő ki. Minthogy a folyó évre csupán a föld- és házadó kivetése történt meg, a pótadó-alap kimutatásánál a többi adónemek az előző évekről rendelkezésre álló kivetések alapján lettek számításba véve. A költségvetés készítésénél bevárandó volt az első félév számadási eredménye, mert az ipari készítmények árának és a munkabéreknek folytonos emelkedése mellett az előirányzat valószínű Összege csakis a lejárt félévben felmerült kiadások és a tényleges bevételek alapul vétele mellett volt megállapítható. A rendőrség államosítása folytán ennek kiadásai folyó évi julius 1-től fogva a városi pénztárt már nem terhelik, miért is ennek csupán az első félévi szükséglete vétetett fe? az előirányzatba, mely a térltmény figyelembe vétele mellett 227,296 koronát tesz ki. Az alkalmazottak részére az állampénztárból folyóvá tett háborús és'drágasági segélyek az előirányzatban nem szerepelnek. Ktxségi közmunka-alap. A közmunkából fenntartandó községi közlekedési utak szükséglete 190.000 K-ban és fedezete ugyanily összeggel irányoztatok elő. Az Acsád—görzsönyi és vaszari utak szükséglete az uti bizottság megállapítása alapján, a többi utak fenntartási költsége pedig csupán az elkerülhetlen javítási munkálatok figyelembe vételével lettek a költségvetésbe felvéve. Gslzmazia Jstván fánjjképész A szükséglet fedezésére a kézi napszám váltsága 15 koronában, az igás napszám értéke pedig 200 koronában állapítandó meg; az igás napszám természetben szolgálandó le. Vízvezetéki alap. A fedezet összege . . A szükséglet összege. 166.000 K 135.359 K Felesleg a tartalék-alap javára: 30.641 K A fedezet megállapításánál a szabályrendeletileg megállapított vízdíjak 100%-kal emeltettek, mert az eddigi vízdíjak mellett 37.359 K szükségleti összeg fedezetlen maradt volna és a tartalék-alap sem lett volna növelhető. A tartalék-alap tőkéje takarékpénztári betétben 84.548 K és hadi kölcsönkötvényben . . . 49.400 K. Tekintve, hogy a vizvezetéki csövek, tűzcsapok, kutak és egyéb kellékek árt rendkívül emelkedett és a vízvezeték egyes helyein szükségessé válható felújítások és a vezetéknek több utcára tervbe vett kiterjesztése nagy kiadással fog járni: a tartalék-alap tőkéjének fokozottabb gyarapítása nagyon kívánatos. # A pénzügyi és gazdasági bizottság kedden tartott ülésén foglalkozott a város költségvetésével, s a következő javaslatot terjeszti e tárgyban a közgyűlés elé: * Az előterjesztett költségvetéseket a pénzügyi bizottság a képviselőtestületnek elfogadásra ajánlja. A szükséglet 40. rovata alatt a Tapolczameder tisztogatási költségében jelentkező magas kiadásra való tekintettel utasítandónak találja a bizottság a városi tanácsot, miszerint tegye vizsgálat tárgyává, hogy ezen kiadás joggal terheli-e a város közönségét? és jövőre ennek megfelelőleg járjon el. Minthogy a szükséglet 47. rovata, alatt feltüntetett faiskolai kiadásból 14.300 K a községi pótadó terhére esik, kívánatosnak tartja a bizottság, hogy a faiskolában oly irányú gazdálkodás folytattassék, amellyel a termények értékesítéséből az összes kiadás fedezetet találjon. A községi pótadónak 215%-kal való megállapítását a rendelkezésre álló pótadóalap mellett a bizottság helyesnek találja, amennyiben azonban időközben az állami adó újabb törvény életbeléptetésével a folyó évre felemeltetnék, a pótadó százaléka ennek megfelelőleg leszállítandó lesz. A Somlyóvidéki Takarékpénztár devecseri cég tulajdonát képező melyek közül az egyik 4 helyiségből áll és jelenleg az intézet hivatalos helyiségéül szolgál, — a másik pedig 9 helyiségből áll és a devecseri járási szolgabiróság bérli, Devecserben, 1920 szeptember 8-án délután 2 órakor az intézet hliatalos helyiségében tartandó nyMnes árverésen, de esetleg siabad kézből ii eladatnak. Közelebbi feltételekre felvilágosítást a Somlyóvidéki Takarékpénztár ad és az árverési feltételek ugyanott betekinthetők.