Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-09-03 / 25. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő : DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Legújabb telefonjelentések. 1919. szept 3. Meghiúsult kommunista csiny. Prágában a kommunisták azzal a tervvel foglalkoztak, hogy kikiáltják a munkás- és katonatanácsok kormányát. Az összeesküvést felfedezték, a résztvevőket, köztük számos katonát elfogtak és a törvényszéknek átadták. A német=osztrák békeszerződés. A német - osztrák békeszerződést végleges alakjában a mai napon (f. hó 3-án) nyújtják át az osztrák békedelegációnak. Valószínű, hogy a Nérrfet-Déltirol az új szerződésben is elválasztva marad Ausztriától, nem is szólva a Szudeta tartományok német területeiről. Kis előnyt legföljebb Marburg környékén érnek el a németek, itt népszavazást rendelnek el, minthogy azonban a németajkú város együtt szavaz, a szlovén vidékkel, az eredmény kétséges. Attól az alapelvtől, hogy a kis osztrák köztársaság, mint a régi nagy monarchia jogutódja, és ennek megfelelőleg kezelendő, az ántánt nem igen tér el. Bulgária megszállása. Szófiából érkezett jelentés szerint Franchet d' Esperey tábornok elhatározta, hogy a békeszerződés ratifikálásáig Bulgáriát francia csapatokkal szállja meg. Szófiában, Várnában, Schuniában az ostromállapotot kihirdették. Az „Agence des Balkans" jelentése szerint a bolgár csapatok lefegyverzése nem ment egész simán végbe. Keresztény szociálista közgyűlés. - 1919 aug. 31. — A keresztény szociálista párt, melynek működését 5 és fél hónap előtt gyilkos merénylet golyókkal akarta elnémítani, múlt vasárnap, új életre kelve, nagy tetterővel megkezdte működését. A lakosság minden rétege — földmívesek, iparosok, hivatalnokok, munkások — nagy tömegekben voltak képviselve a felsővárosi olvasókör tágas és kellemes kerthelyiségében tartott tisztújító közgyűlésen, melynek hangulata — a párt jövendő működése biztató Ígéretéül — elejétől végig méltóságos, szinte ünnepi volt. Lapunk mostani terjedelméhez mért rövidebb tudósításunk az impozáns gyűlés lefolyásáról a következőkben számol be: A tisztújító közgyűlést Grátzer János, a pártnak a proletárdiktatúra előtti időben volt elnöke nyitotta meg délután 4 órakor. „Munka előtt imádkozzunk 1" — úgymond s a több ezer főnyi tömeg kalaplevéve énekelte el nemzeti imánkat, a Himnuszt. Majd szólott a letűnt szomorú korszakról. Felgyújtott kunyhó újjáépítése vár reánk, akkordmunkában kell dolgoznunk, nemes becsvággyal a haza, az erkölcs és hit épületén. Indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy tisztikarát újjáalakítja s ez közfelkiáltással a következő eredménnyel ment végbe: Elnök: Gyurátz Ferenc, ügyvezetőelnökök : Hajnóczky Béla, Szűcs Dezső, László Mihály, titkárok: Szalay Lajos, Szabó József, pénztárnok: Karner Rezső, ellenőrök: Balla Kálmán, Markó Ferencné, háznagy: Csapó Géza. Ezenkívül megválasztott a közgyűlés egy százas intéző-bizottságot, melynek soraiban a társa-* dalom minden rétege megfelelőleg képviselve van. Ezután küldöttség útján a közgyűlésbe meghívott Gyurátz Ferenc ny. ev. püspök foglalta el az elnöki széket. Az osztatlan tisztelettől környezett kiváló férfiút, midőn jól ismert tisztes alakja az elnöki emelvényen feltűnt, zúgó éljenzés és taps üdvözölte. „Megnehezült az idők viharos járása felettünk" kezdette hatalmas szónoklatát, melyben visszapillantást vetve a proletárdiktatúra szomorú korára — a nagy jégverésre — kimutatta, hogy mindaz, amit a szép eszmék cégére alatt cselekedtek nem volt más önző zsarnokságnál, telhetetlen kincsvágynál. Nagyot akarásnál korlátozni kell magunkat, ők ezt nem tették, féktelenül mentek céljuk után, megakarták semmisíteni a családot, a vallást, a hazát. Gyönyörű volt, amit e három fogalom ismertetése során mondott. Aki Istent nem imád, megteszi önmagát bálvánnyá. Majd visszatérve a letűnt korszak bírálatára, hangsúlyozta, hogy a bűnösök vegyék el méltó büntetésüket, de oktalan boszú ne legyen jelszavunk. Egész működésünket Krisztus lelke, a szeretet hassa át, felekezeti gyűlölség maradjon távol tőlünk. Ily irányelvek mellett készséggel vállalja az elnökséget. A beszédet követő frenetikus tetszésnyilvánítások után több, nagy sikert aratott felszólalás következett. Csapó János szólott elsőnek, így variálva Petőfi felszólítását: „Talpra, keresztény?" Tartsanak össze a keresztények, hagyják abba végre a régi viszálykodást. Szalay Lajos párttitkár a hazafias érzés újjáébredését óhajtja látni a munkásságban, csak a trikolor jegyében fogjuk sokat szenvedett országunkat újjáteremteni. Tokay Károlyrié a dohánygyári munkásnők terrorizáltatásáról és azokról az üldöztetésekről szólott, melyeket meggyőződ és éért szenvedett. Bejelentette végül a dohánygyári munkásnők csatlakozását. László Mihály ugyanezt a szövőgyáriak részéről tolmácsolta és a annak elengedhetlen szükségét hangsúlyozta, hogy a magyar ipar érzésben, nyelvben magyar vezetők és tulajdonosok kezébe kerüljön. — Blazovich Jákó arról szólt, hogy az egybegyűlteket nem Manlicher, de a szeretet terelte egybe. Lelkesen emlékezett meg arról az ünnepi percről, mikor nemzeti lobogónkat újra kibonthattuk és hazaszeretetre buzdította a párt tagjait. Igen tartalmas beszédet mondott Szűcs Dezső, aki bölcseleti alapon fejtegette a kereszténymorál alaptételeit, szembeállítva ezzel a kommunista vezetők haszonleső erkölcstelenségét. Évtizedeken keresztül folyt a kútmérgezés, az erkölcsi alapok tönkretétele, meg kell szilárdítanunk a régi krisztusi alapokat, fel kel! építenünk a keresztény Magyarországot 1 A nagy figyelemmel hallgatott és zúgó elismeréssel honorált beszédek után az elnök bejelentette, hogy szeptember 7-én fővárosi kiküldöttek részvételével nagy népgyűlést fog a párt tartani s ezután a tisztújító közgyűlés a Szózat lélekemelő eléneklésével este 7 órakor véget ért. A liszt ára. Az egyes lisztfajták, de különösen a főzőliszt árának a tavalyi áraknál jóval magasabb összegben történt megállapítása a közönség körében elégületlenséget okozott. Kérdezősködésünkre ilietékes helyről a következő felvilágosítást kaptuk. A buza ára 200-, a rozs ára pedig 170 koronában van a termelőnél megállapítva. A gabona beszerzési árához költségek címén (őrlésért 20 K, lisztiroda fenntartási költsége 1 K, fuvarozás, szárítás, forgatás és raktárdíj 3 K, zsákhasználati díj 2 K 80 f, összesen tehát — a Haditermény jutalékén kivül, ami még pontosan megállapítva nincsen) — métermázsánként 26 K 80 f járul, s így a hatóságnak a buza méterrnázsája 226 K 80 fillérbe, a rozs pedig 196 K 80 fillérbe kerJl. Ezzel szemben a liszt ára az elárusító részére úgy a buza-, mint a rozs kenyérlisztnél egységesen 1 K 30 fillérben, az egytípusu buza főzőliszté pedig 5 K 30 fillérben lett megállapítva, tekintettel azonban arra, hogy a lisztelárusítóknak kilogrammonként 20 fillér elárusítási díj van biztosítva, a liszt ára a fogyasztók részére 1 K 50-, illetve 5 K 50 fillérben volt megállapítandó. A liszt minőségének javítása végett a hatóság a gabonát ez idén is 75%-r

a őrleti és métermázsánként- a búzából 40 kg. főzőlisztet és 35 kg. kenyérlisztet, a rozsból pedig 75 kg. kenyérlisztet állíttat elő és mindkét fajta gabona után 22—22 kg. korpát kap, 3 kg. porzás cimén az őröltető molnáré marad. A számítás tehát a következőképen igazodik: ' Rozsnál a kereskedő részére megállapított 1 K 30 filléres árat véve alapul, az egy métermázsából előálló 75 kg. kenyérliszt értéke 97 K 50 f, továbbá a korpának 80 filléres árát véve alapul, az előálló 22 kg. korpa értéke 17 K 60 f, vagyis összesen 115 K 10 f bevétel van. A fent kitüntetett beszerzési ár és költség 196 K 80 f-t tesz ki, amivel szemben a jövödelem 115 K 10 f s így minden métermázsa rozsnál 81 K 70 f ráfizetés mutatkozik. Ezzel szemben a búzánál a 40 kg. főzőliszt értéke a kereskedő részére megállapított 5 K 30 filléres árat véve alapul 212 K, a 35 kg. kenyérliszt értéke, a kereskedő részére megállapított 1 K 30 filléres árat véve alapul, 45 K 50 f, a 22 kg. korpa értéke, pedig a 80 filléres árat véve alapul, 17 K 60 f, vagyis összesen 275 K 10 f-t tesz ki. A buza beszerzési ára és költsége 226 K 80 f, az előálló liszt értéke pedig-275 K 10 f, s így a búzánál métermázsánként 48 K 30 f többlet jelentkezik. Tekintettel azonban arra, hogy mint tavaly is, búzát csak kisebb, legfeljebb az egész készlet 50%-ának megfelelő mennyiségben lehet majd beszerezni, a búzánál mutatkozó 48 K 30 f többlet a rozsnál előálló 81 K 70 f ráfizetés pótlására nem lesz elegendő, s így a fedezetlen hiányt az élelmezési hivatal az egyéb tételeknél előálló többletből lesz kénytelen majd fedezni, vagy esetleg a később kiadandó kormányrendeletek alapján a rozs kenyérliszt árát emelni. m> $ íj •• v ífeii " ajánlj;), ki-t.ünő í Kívánatra jutányos áron köloeöaQí, Pápa, \ | j9vít ós hangol zongorát, pianinót. Főtér, j