Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-09-03 / 25. szám

ÚJDONSÁGOK. — Emléket a devecseri vértanuknak ! A devecseri vértanuknak, kik életükkel áldoztak hazájukért, emléket kiván állítani a hála és kegyelet. A szép cél elérésére megindult mozgalmat Pósa Endre veszprémi nyomdatulajdonos kezdeményezte, a gyűjtési akciót pedig dr. Rupert Rezső, a Veszprémi Hirlap szerkesztője intézi ismert lelkes buzgóságával. Adományokat mi is teljes készséggel elfogadunk s a beküldendő összegeket a rendes postaforgalom megindulása után Veszprémbe eljuttatjuk. Eddig a következő adományokról adhatunk hírt: Karlovitz Adolf 200 K, Pápai Hirlap szerkesztősége 100 K, Kis Tivadar 50 K. — Az új választójog. A kormány rendeletet adott ki, mely a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról intézkedik. A rendelet lényegileg az 1918:1. néptörvény alapjára helyezkedik, mégis némi eltérésekkel. Választójoggal bir minden 24 éves férfi s minden 24 éves nő, utóbbiak az irni-olvasni tudás feltételével. További kellékek: hat éves magyar állampolgárság, fél éve egy helyben lakás. A nemzetgyűlés tagjává az választható, aki választó és a 30-ik életévét már betöltötte. Ki vannak zárva a választójogból: a politikai jogoktól megfosztottak, a jogerősen elitéltek, közsegélyből élők, gondnokság, csőd alatt és üzletüknél fogva erkölcsrendészeti felügyelet alatt állók, továbbá a fegyveres erőnek és a rendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagjai. A választások községenként (szavazókörönként) titkosan ejtetnek meg, hasonló mód mennek végbe a törvényhatósági és községi választások is. A nemzetgyűlési választókerületekről külön rendelet fog megjelenni. — Az ipariskola igazgatója. A városi iskolaszék vasárnap Sarudy György elnöklésével gyűlést tartott, melyen elhatározta, hogy a Herz Dávid nyugdíjaztatásával megüresedett igazgatói állásra Sinkó Pál műegyetemi adjunktust hivja meg. E meghívást abban a reményben óhajtják foganatosítani, hogy e kiváló rajztanár közreműködésével sikerül végre Pápán középfokú építőipari szakiskolát létesíteni. -- A munkanélküliség enyhítése érdekében Ónedy Dezső városi főmérnök a városi tanács utján memorandumot terjesztett a keresk. ügyi miniszter elé, melyben részletesen és megokoltan kifejti, hogy a városunkban uralkodó nagy munkanélküliségen miképen lehetne enyhíteni. Kéri, hogy a tanácskormány által elrendelt és megkezdett 25 munkáslakás továbbépítésére szükséges mintegy 3 millió koronát és megfelelő építési anyagot a kormány engedélyezze, az állami épületek már-már igen szükséges tatarozását rendelje el, gondoskodjon róla, hogy városunkban levő állami hivatalok elhelyezésére külön épületek emeltessenek, stb. A főmérnök a memorandumot e hó 29-én személyesen vitte el magával Budapestre, s az illetékes helyeken élőszóval nyújtandó információval is igyekezik oda hatni, hogy a memorandumban lefektetett kérelem teljesítésével az lOÖO-en felül levő munkanélküli munkásság keresethez és kenyérhez juthasson. — A lakáshivatal új vezetője. Dr. Molnár Imre ügyvéd, aki a lakáshivatalnak sok fáradságot és körültekintést igénylő ügyeit az ősz óta közmegelégedésre vezette, ügyvédi irodáját újból megnyithatván, ez állástól visszalépett, helyette a lakáshivatal vezetésével a városi tanács Hevessy József ny. századost bízta meg. — A Mackensen-vonatok kifosztása. Győri lapokban olvastuk, hogy a Győrött átvonult, itt lefegyverzett és részben internált német birodalmi Mackensen-hadsereg milliókat érő élelmiszer, ruházati felszerelés és egyéb közszükségleti cikkeit szállító vonatainak jogtalan lefoglalása és kifosztása miatt nyomozás indult meg Wajdits Béla v. győri kormánybiztos s Dolveth Aladár őrnagy ellen, akik a közellátás céljaira foglalták le a jelzett szállítmányokat, továbbá azok ellen az ismeretlen tettesek ellen, kik a vasúti kocsikat kifosztották. A nyomozást előreláthatólag mindazokon a helyeken folytatják, ahol a Mackensen-vonatok a győrihez hasonló sorsja jutottak. — Román tisztek nálunk. Kedden délután az a hir terjedt el városunkban, hogy román katonaság érkezett Pápára és a várost megszállják. Hamarjában kiderült, hogy a hir nem igaz. Alapja mindössze annyi volt, hogy a délelőtt folyamán külön mozdonyon két román tiszt jött át Győrből, akik — mint maguk elbeszélték — egy állítólag a pápai állomáson levő páncélvonat után kutattak. Hamarjában megállapították, hogy ilyen Pápán nincs, mire a tisztek kocsira ültek, végig vitették magukat a városon egész az állami képezdéig s miután így mindent megtapasztaltak, visszatértek az állomásra és Győrbe utaztak vissza. — Piroth elvtárs „helyzet jelentése". A proletárdiktatúra utolsó napjairól (jul. 24.— 31.) szól Piroth teljhatalmú politikai megbízott elvtársnak a uostani vizsgálatok során napfényre került „helyzet jelentés"-e. Ebben a város lakosságának mintegy felét reakciós érzelműnek mondja, akik ugyan nyíltan nem elégedetlenkednek, de „haligatagságukból sok következtethető". A lemondott forradalmi törvényszék vádbiztosáról, dr. Adorján Gyuláról azt jelenti, hogy számos ügy elintézésében mellőzte a tanácsköztársaság szellemét. Megválasztott utódainak, dr. Kapossy Artúrnak és dr. Vathy Gábornak működése elé sem néz nagy bizalommal. A Vörösőrség főparancsnokáról, dr. Tóth Istvánról azt jelenti, hogy működése legkevésbbé „sem elégíti ki a proletárság érdekeit", az ellenforradalmi puccs alkalmával nem volt vagy nem akart erélyes lenni. Annál inkább meg van elégedve Piroth elvtárs saját működésével, melyet „erélyesnek, megfelelőknek és megbízhatónak" minősít. Jelentését Szuszterovics és Wandmann detektívek útján küldte fel a belügyi népbiztosságnak, mely azonban akkorra már a semmiségbe omlott. — Tilos a katonasapka viselése. A rendőrkapitányság rendeletet bocsátott ki, melyben a katonasapka viselését a karhatalom tagjainak kivételével mindenki számára megtiltja. Akik e rendelet ellen vétenek, azoktól a katonasapkát a helyszínén elkobozzák. — A dohánynemüek új ára. A pénzügyminiszter tegnap megjelent körrendeletében a dohánynemüek árát jelentékenyen leszállította. Az árleszállítás elsősorban az általános eladásban kapható dohány-, szivar- és szivarkanemüekre vonatkozik. A leginkább használatos dohánynemüek közül a legfinomabb törökdohány ára 100 korona, finom hercegovina 100 gramm 25 korona, 25 gramm 6 K 25 f, hazai pipadohány 100 gramm 3 K 20 f. A szivarok darabonként: regalitas 2 K 80 f, trabuco.2 K 50 f, britannica 2 K, cubaportorico 1 K, portorico 64 f, rövidszivar 30 f. Cigaretták 100 darabos csomagokban: nilus 100 darab 130 K, szultán 100 darab 50 K, memphis 100 darab 80 K, király 100 darab 40 K, hölgy 50 darab 20 K, sport 100 darab 24 K, duna 100 darab 12 K, magyar 100 darab ára 12 K. Állami anyakönyvi kivonat. Születés: Aug. 26, Bartalos József napszámos és neje Németh Karolina, fia: halvaszületett. Aug. 27. Kerekes János ács és neje Bodrovics Juliánná, leánya : Erzsébet, rk. — Sipos Mihály kőrnives és neje Boldis Terézia, leánya: Margit, rk. — Sáringer Aurél téglavető és neje Kubalek Mária, fia: József, rk. Aug. 28. Pécsek János posta és táviró altiszt és neje Szóka Mária, fia: Ferenc, ev. — Kurbel Gyula mázoló és neje Varga Mária, fia: Sándor és József, ikrek. Szept. 1 Pór Sándor uradalmi cseléd és neje Tóth Rozália, leánya : Anna, rk. Szept. 2. Horváth István magánhivatalnok és neje Schvarcz Erzsébet, leánya: Ilona, rk. Halálozás: Aug. 27. Oláh Ferenc teknővájó cigány, rk., 76 éves, májrák. — Özv. Bachrach Mórné Rosenberger Mária magánzónő, izr., 72 éves, szivhüdés. Aug. 39. Haas Ede pálinkamérő, izr., 67 éves, hátgerincsorvadás. — Kis József, ev., 2 éves, tüdőlob. Szept. 2. Sirchich László nyűg posta és táviró főtiszt, rk., 76 éves, agyvérzés. —- Szabó Terézia napszámosnő, ref., 1 éves, tüdővész. Házasság: Szept. 2. Tóth József foldmives rk. és Téringer Mária, rk. A kiadóhivatal vezetője: Nánik Pál. Pápa, 1919, Főiskolai könyvnyomda. | • | • 9 ••• • •••• • •••• 8bédlő~hredenc, asztal, 6 szék, dioán és szőnyeg eladó. Érdeklödm lehel Zrínyi-utca 28. ••••••••••••••••• Ház-eladás. Batthyány-utca 37. szám alatt nagy családi ház gazdasági épületekkel együtt szabadkézből eladó. Bővebbet: Vörösmarty-u. 11/b. sz., (sarokház). 2687. sz./t. k. 1919. Hirdetmény. Borsosgyőr és Kéttornyulak községeknek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1889. XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-cikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé : 1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII, t.-cikk 5. és 6. §-aiban és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891 : XVI. t.-cikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-c. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1920 március hó 31. napjáig bezárólag i a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-c. 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1920 március 31. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog ; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kivül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889 : XXXVIII. t.-cikk 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1920 márc. 31. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A pápai járásbíróság mint telekkönyvi hatóság, 1919. évi augusztus hó 22-én. Dr. Fürst Sándor s. k. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Tánczos telekkönyvvezető,