Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-03-08 / 10. szám

környékén és pedig a külső várkertben fekvő lóversenytér, amely annyira kiállja a legszigorúbb szakkritikát is, hogy egyenesen ideálisnak nevezhető. És a legfontosabb lépés éppen ez, a földnek a megadása, mert ez már magában is elegendő az ifjúság igényeinek kielégítésére. A rajta építendő sporttelep kérdése már másodrangú kérdés iskolai szempontból, amire most azért sem terjeszkedem ki, mert erről a különben nem kisebb fontosságú témáról részletes ismertetést szándékozom közreadni a közel jövőben. Jelenleg csak a multak szomorú képét óhajtottam feltárni, hogy a háború könnyeiben és a forradalom tüzében megtisztult társadalmunk rokonszenvét biztosíthassam s felhívni óhajtottam a figyelmét azokra a nemes emberbarátokra, akik a tiszta törekvéseknek megértő támogatói. A forradalom melegágyából ezerszámra burjánzanak az eszmék, reformtervek, népboldogító álmok és önboldogító próbálkozások, amelyek azonban ép oly hirtelen föl is szikkadnak a nap józan fényében. Ez a kérdés azonban nem erre a lapra tartozik. Öröktől fogva ott élt ez a lelkiismeretes pedagógusok, a gyermekszerető szülők, orvosok és józanbelátásu emberek szivében. Nem az eszmét pattantotta ki a forradalom, hanem a megvalósítás lehetőségeit. S ha a korszellem intését tényleg meg is érti a város, akkor majd jogosan viselheti ezt a büszke cimet, hogy: Dunántúl Athénje. Kovács Lajos Jenő. Bőrgyárat! A legközelebbi számban megjelent rövid tudósítás, mely egy németországi bőrgyárnak azon ajánlatáról szól, hogy nyersbőrökért kész felső és talpbőrt hajlandó cserébe adni, mintegy három millió korona értékben, alkalmasnak látszik arra, hogy a mostani nehéz politikai és közgazdasági helyzetnek tekintetbe vételével, városunk és országunk ipari fejlesztése érdekében, behatóbban foglalkozzunk. Először is megállapítható teljes határozottsággal, hogy ez az ajánlat nem mondható reánk nézve kedvezőnek, mert a nyersanyagok sokkal jobban keresettek, mint a kész áru, mivel a jövő teljes bizonytalansággal nehezedik rá a jelenre, amikor kész bőráru van és még kerül elegendő mennyiségben. Ennek elfogadható magyarázata az, hogy a hosszú háború ideje alatt sok állati bőr került feldolgozás alá a vágóhidak útján és elhullás folytán. Jövőben már nem lesz így, mert kevesebb szarvasmarhát vágnak le nálunk a magas árak miatt, mint amennyit a háború alatt a katonaság részére és a nagy pénzbőség folytán. Ugy hogy nagyon meg kell gondolnunk a dolgot a jövőt illetőleg, mert a kész bőráruban nagy szükség fog beállani és pedig nem egy-két hónap, hanem egy-két év múlva. Nekünk tehát előre gondoskodnunk kell, hogy ez a helyzet be ne álljon és pedig azzal, hogy például a nyers bőrök kikészítésére bőrgyárat állítsunk fel itt Pápán, a város és a megye szükségletének kielégítése végett. Mindnyájan tudjuk és érezzük ezeréves szép hazánknak nagyon szorongatott helyzetét, midőn ellenségeink el akarják venni az erdőkben gazdag északi és keleti megyéket. Ezzel elvesznek azok a hatalmas ipartelepek, bőrgyárak, melyek kész bőrrel láttak el a még meglevők mellett. Egy nagyobb szabású bőrgyár felállításához teljes mértékben megvannak a feltételek. Az állandó hőmérsékletű Tapolcza legideálisabb folyóvíz, mert sohasem apad el és nem árad meg, a legkeményebb hideg télben se" fagy be. Közel- és távol fekvő erdőségeink elegendő mennyiségű cser- és fenyőhéjat adnak a bőrök kicserzéséhez és a gubacsot is bőven hozzák, mintegy megtermik a kies, erdőkoszoruzta dombvidékeink. * A gyár felállítása részvénytársaság vagy szövetkezet utján történhetik, hogy melyik lesz jobb a mai úgynevezett pénzbőség mellett, vagy megfelelőbb a magyar nép köztársaság szociális politikájának, azt a jövő fogja eldönteni. Annyi bizonyos, hogy nemcsak élelmesnek és életrevalónak kell lennünk, hanem nemzeti önérzetünket is meg kell védenünk mostani ellenségeinkkel szemben, arról, hogy minél kisebb mértékben és minél ritkábban szoruljunk reájuk. A szociális érdekek meg éppen parancsolóan követelik úgy a kézműipar, mint a gyáripar hathatós támogatását, azért legyünk rajta, hogy sikerüljön a tervbe vett bőrgyárnak minél hamarább felállítása a saját erőnkből a magunk hasznára és a közügy javára. Élelmezési ügyek. — Megdrágult a marhahús. — Az újonnan megalakított közélelmezési bizottság szerdán délután tartotta első ülését Nánik Pál elnöklete alatt. Elnök javaslatára a bizottság alelnökül Okolicsányi Józsefet, jegyzőül pedig Deutsch Lajost választotta. A napirend első pontját a mészárosoknak a húsárak felemelésére vonatkozó kérelme képezte. Pápai Lajos állatorvos referádájának és az érdekelt mészárosmesterek két megbízottjának meghallgatása s a nehéz kérdésnek alapos megvitatása után, az élő állatok árának nagymérvű emelkedésére való tekintettel kénytelen volt a bizottság hozzájárulni ahhoz, hogy az első osztályú marhahús ára kg.-ként 22 koronára, a másodosztályúé 20 koronára, a borjúhús ára 24 koronára, a birkahúsé 14 koronára emeltessék fel; de kikötötték, hogy a mészárosok üzleteikben csak prima marhából származó hust mérhetnek, a másodrendű hus, valamint a kényszervágásból származó és a vidékről behozott hús pedig csak a városi mészáros-bódéban lesz kimérhető, a maximális áron 6 koronával olcsóbban. A harmadrendű marhából származó hus továbbra is a vágóhídi mészárszékben fog kiméretni 10—12 koronás árban. A levágásra kerülő állatok minősítésére egy hat-tagu bizottságot választottak, amely időközönként vizsgálatot fog tartatni, hogy a mészárosok eleget tesznek-e a közélelmezési bizottság kikötésének, amelynek a bizottság Ülésén magukat alávetették. Másik fontos pontja volt az ülésnek az állatorvos ama bejelentése, hogy a Balatonkenesén a város részére lekötött 50 drb., leszállittásra váró nehéz hizott sertésből a .sertésközpont 30 darabot elrekvirált, ami a március-áprilisi zsirellátást rendkívül megnehezíti annál is inkább, mert napról napra többen jelentkeznek zsir-eliátásra azok közül, akik a tél folyamán sertést öltek. Előállott tehát az a kényes helyzet, hogy a zsir-adagot le kell szállítani, vagy pedig a zsír-ellátásra jelentkezőket bizonyos időre vissza kell utasítani. Hosszabb vita után azt a határozatot hozták, hogy zsir-ellátásra május 15-ig azok közül, akik sertést öltek, senkit fel nem vesznek, mert alapos gyanú merült felt, hogy ezek közül többen vissza akarnak élni a helyzettel. A devecseri hal árát a bizottság kg.ként 11 koronáról 12 korona emelte fel, mert a kimérésre vállalkozott két kereskedő cég a 10 koronás beszerzési ár és a drága fuvardíj mellett a legminimálisabb üzleti hasznot sem tudta volna elérni. Az állatorvosnak azt a bejelentését, hogy a zsir-szalonna árát a városi hentesüzletekben 1 koronával, vagyis 17 koronáról 16 koronára leszállították, helyeslő tudomásul vették. A kenyérsütés díját revízió alá vévén, meghagyták a kg.-ként 30 filléres sütési díjat, de kifejezte a bizottság azt az óhaját, hogy a munkanélküliség csökkentése céljából a nagyobb forgalmú sütödék közül azok, amelyek addig segédet nem alkalmaztak, alkalmazzanak segédet, mert a kenyérsütési díjak felemelése a segédek érdekeire való tekintettel is történt. Szükségesnek tartja egyébként a bizottság, hogy a pékműhelyeket a hatósági tisztasági szem

j pontból gyakrabban ellenőrizze. Nagy visszatetszést keltett, hogy a közélelmezési minisztérium városunkat közélelmezési ügyekben „renitensnek" találván, az illető központok büntetésül március havi cukor-, gyújtó- és sójárandóságukat nem utalták ki. Felkérte a bizottság a polgármestert, hogy sürgős intézkedést tegyen a visszatartott cukor-, gyújtó- és sójárandóság kiutalására, mert városunk semmi okot nem szolgáltatott arra, hogy vele szemben ilyen szigorú büntetést alkalmazzanak. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a városi köleskását rövid időn belül forgalomba hozhatják. Színház. Szombaton premiere: Az ezüst pille. Honnan repült közénk, nem sejtjük, de bár maradt volna ő pillesége örökké rejtve előlünk. Micsoda ízléstelenség, micsoda hülyeség, mintha nem is ezüst pilléről, de arany csótányról volna szó! A szereplők eléggé buzgólkodtak, a siker elmaradása nem az ő bünük. Az operett-bemutatók során hétfőn a „Tiszavirág" került szinre. Háborús témájú, szép muzsikáju darab. Hosszabb betegeskedése után Kállay Jolán ez estén lépett ismét fel. Kora volt még. Hangja rekedt s ennek kellemetlen hatását nagyszerű játékával sem tudja egészen eltüntetni. Máté László, Császár Gyula, Bihary Nándor ügyeskedtek a férfiszerepekben. Dalnoky Tessza igen helyes komorna volt. Érczkövy László kacagtató figurát csinált a polgárőrparancsnokból. Háromszor a héten: Hejehuja báró. Ez is tucat-operett sovány mesével, tánccal bőséges kövéren bélelve, de egy-két jó alak akad benne s egyszer végignézhető. Azonban a primadonnának énekelni kéne benne: Kállay pedig rekedtsége miatt nem volt képes. Más érdemleges énekesnője pedig nincs a társulatnak. Nagy hiány. így nem lehet Pápán négy hónapos szezónt tartani! A férfiak közül a bárót játszó Máté s Vajda egy sváb komikus szerepében élvezeteset nyújtottak. Felemlítést érdemel Bihary Nándor pompás néger-tánca. Pénteken az „Uri divat", Molnár Ferenc érdekes színdarabjának bemutatója volt Pesti Kálmán fővárosi színművész vendégfelléptével. A vendég Juhász Pétert személyesítette finoman csiszolt művészettel. A csupasziv kereskedőt meleg érzéssel, az emberi jóság, gyöngédség sokszor könnyekre indító kifejezésre juttatásával