Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-03-15 / 11. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 20, félévre 10, negyedévre 5 K. Egyes szám ára 40 fillér. _ Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papírkereskedésében. SZEMLE. Március 15. Két emberöltőnek kellett eltelnie, világrengető orkánnak kellett jönnie, vértengerben alászállt nap helyett aranyvörösben kellett új áldó napnak égre és földre köszöntemé, amig megérhettük, hogy március 15-ike az lett a törvény erejével is, ami volt eddig a szivek jogán. A kalendárium ezentúl szintén piros betűvel irja fel azt a napot, amelynek fénye eddig is ott piroslott lelkeinkben. Szolgalelkű meghunyászkodás, bizantikus tömjénezés m$s nappal akarta annak idején helyettesíteni, de a forradalom szelétől elsöpört első Habsburg király szentesítésének napját, a fatális április 11-et még akkor is, mikor elrendeltetett, csak immel-ámmal ünnepelték, később pedig napirendre tért felette az egész ország. A nyilt eszű, becsületes gondolkodású kiskunsági gazdáról beszélik, hogy mikor azt kérdezték tőle, mért nem megy április 11-én ünnepi istenitiszteletre, mikor hiszen azt az 1848 emlékezetére rendelték el, így felelt: „Mivelhogy uram én saját magamnak is a születésem napját szoktam megtartani, de nem azt a napot, amelyiken megkereszteltek". Az alföldi magyar valóban fején találta a szöget. A magyar szabadság 1848-ban született dicsőséges, akkor rövid életére. Mert már a következő év vége gyászos halálát látta, hogy 70 esztendő után, e mi nemzedékünk a dicsőséges feltámadásnak, az örök élet kezdetének legyen szemtanuja. A Pármák bűnei. Az események forgatagában csak meg-megjelenik egy-egy piszkos gaz, egy-egy csalándarab, pillanatnyilag felszínen lebeg, azután alásodródik ismét és eltűnik. Legtöbbször nincs, aki ügyet vessen rá, nálunk legalább alig akad. A szomszéd Ausztriában | figyelmesebbek az emberek, jobban számon tariják azokat a gazságokat, melyek az összeomlás katasztrófáját zúdították ránk. Ott nagyon is észrévették, ott büntetni készülnek azt a gyalázatos szerepet, amit ebben e mi szerencsétlen, gyászos háborúnkban a volt királlyal sógori viszonyban álló Párma-család számtalan férfitagja elkövetett. Állandó és nyilt — a legfőbb hadúrnak nevezett báb előtt legalább is jól tudott — összeköttetésben álltak ezek az ellenséggel. Előttük nem voltak zárt határok, drótsövények, akadályok erdeje, rájuk , nem ontotta ezer gránát pusztító tüzét, mikor diszkiséret mellett jöttek-mentek szabadon, közvetítették az összeköttetést, melynek egyetlen célja volt: bármi áron, de megmenteni a dinasztiát, megmenteni a hatalmat, a kincseket egyetlen családnak, ha millió család is nyög bele aztán! Más lapra tartózik, hogy ajánlatukat nem fogadták el, hogy a világtörténet legnagyobb árulása nem valósult meg. A Pármák bűneit azonban — ha annak ideje elérkezik — nálunk is napirendre kellene tűzni s felkutatni kéne azt is, hogy az olasz fronton tapasztalt annyi árulás, mely ezer meg ezer magyar életébe került, nem állott-e vájjon a Pármák utazásaival kapcsolatban ? Tisztviselő Szövetkezet közgyűlése, — 1919 márc. 9. — • A Tisztviselő-Szövetkezet vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében, dr. Kapossy Lucián elnöklete alatt. A tagok rengeteg számban való megjelenéséből előre is sejteni lehetett, hogy valami készül, a tanácskozások során pedig mindjobban kidomborodott, hogy az igazgatóság, illetőleg a szövetkezet ellen megnyilvánult támadás előre szervezve volt. Dr. Kapossy Lucián elnök pont 4 órakor megnyitván a gyűlést, szót kért Füredy Gyula, aki azt állította, hogy a gyűlés Összehívása alapszabály-ellenesen történt. Felszólalását sokak részéről helyeslés kisérte, ám a hibát keresők csakhamar lehűltek, amikor Tánczos Antal ügyvezető-igazgató, kezében a lappéldánnyal, amelyben a közgyűlési meghivó közöltetett, bebizonyította, hogy a közgyűlés összehívása teljesen az alapszabályok-előirta módon történt. Ezután aránylag elég csendben meghallgatták a zárószámadások és a felügyelőbizottsági jelentés előterjesztését, amelyek szép eredményről tettek tanúságot. Annak ellenére ugyanis, hogy nagy leirásokat eszközöltek, 9062 K 21 f tiszta nyereséget értek el, amelyből a részvényekre 5% osztalékot adnak, 1 OVo-ot a tartalék-alaphoz csatolnak, 10%-ot az igazgatóság, 5%-ot a felügyelő-bizottság, 1500 K-t a személyzet jutalmazására fordítanak, 2454 K 16 fillérrel pedig árcsökkenési tartalékalapot lélesítenek. Mindezeket tudomásul vették és a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak megadták. Hosszantartó, gyakran személyeskedésbe átcsapó vita volt a szövetkezeti ház ügyénél. Az igazgatóság azzal a javaslattal járult a közgyűlés elé, hogy ha a szövetkezetnek valamikor a házra nem lenne szüksége, s azt eladni akarná, akkor a ház beszerzési áron menjen át az ügyvezető-igazgató tulajdonába, aki — kijelentése szerint — a házat a szövetkezet részére e feltétellel vette meg. Füredy Gyula megcáfolni igyekezett azt, hogy az ügyvezetőigazgatónak a házhoz jussa volna. Tudomása szerint a házat az ügyvezető minden kikötés nélkül vette meg a szövetkezet részére, jogokat tehát nem vindikálhat magának. Imreh Albert elsőben azt az indítványt terjesztette elő, hogy a közgyűlés a tavalyi közgyűlés elutasító határozatával tekintse befejezettnek a dolgot, s ha ezt az ügyvezető sérelmesnek találja a maga részére, vigye az ügyet a biróság döntése alá, — majd pedig ez indítványát visszavonva, azt proponálta, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy ha a házat eladja, a forgalmi áron elővételi jogot biztosít a Szövetkezet ügyvezetőjének. A szavazás elrendelésénél azonban Tánczos Antal lemondott igényéről, így majd két órai kellemetlen vita után a közgyűlés az ügy felett napirendre térhetett. Ekkor azonban már olyan mértékben puskaporos volt a levegő, hogy a tárgyalás nyugodt menetéről szó sem lehetett. Erre való tekintettel a panaszok tárgyalását a gyül^j végére halasztották, most elrendelték a meg-^ üresedett négy igazgatósági rendes- és n£g|/ póttag választását. E pontnál Füredy Gyu|| az egész igazgatóság ellen bizalmatlanságot indítványozott (holott előzőleg a felmentv^nyt az igazgatóságnak egyhangúlag megadták), Imreh Albert pedig az idő előrehaladottságára való tekintettel azt indítványozta, hogy a gyűlést szakítsák félbe s folytatását jövő vasárnapra halasszák. Mielőtt még ez indítványok felett a közgyűlés határozhatott volna, a jelenlevők nagy része izgatott szóváltások közben otthagyta a közgyűlést, ám maradtak még annyian, hogy a határozatképes szám együtt volt. Megejtették tehát titkos szavazás útján a választást, minek eredményeképen az igazgatóság rendes tagjai lettek dr. Kapossy Lucián (elnök), Nagy Pál, Varga József és Kerpel Gusztáv. A választás megejtése és a közgyűlés folytatása ellen Jankó László jegyzőkönyvi tiltakozást jelentett be, mert — úgymond — az elnök a bizalmatlansági és gyüléselhalasztási indítványokat illetőleg nem hozatott határozatokat. A közgyűlés a továbbiak során megadta az igazgatóságnak a meghatalmazást, hogy 250.000 koronáig kölcsönt vehessen igénybe, majd a köztisztviselők egyesületének — támogatni óhajtván az egyesület céljait — elengedték azt a 750 koronát, melybe az egyesület helyiségeinek berendezésénél a szövetkezet asztalosának munkadíja került. Itt említjük meg azt is, hogy a Szövetkezet igazgatósága csütörtökön tartotta alakuló ülését. Az alakuló ülés Hermán Pál felügyelőbizottsági tag indítványára a közgyűlésen méltatlanul megtámadott ügyvezető-igazgatóval szemben őszinte bizalmát és odaadó ragaszkodását fejezte ki, s őt lelkes egyhangúsággal újból a Szövetkezet ügyvezető- igazgatójává megválasztotta. Ugyancsak egyhangúlag megválasztották jegyzővé az előbbeni, páratlan buzgóságu jegyzőt, Nagy Pált. Tudósításunk befejezéséül a magunk részéről csak annak az óhajunknak adunk kifejezést, hogy a szövetkezet tagjai viseltessenek bizalommal a Szövetkezet vezetősége iránt, mert az a rendkívüli nehéz viszonyok között olyan szép eredményeket ért el, amelyek előtt minden tárgyilagos birálónak meg kell hajolnia. Ám ha hibák fordultak is volna elő, mert hisz tévedni emberi dolog, munkáljanak közre a tagok jóindulattal a hibák kijavításán, s ne üljenek fel azoknak, akik nagyfokú elfogultsággal tán a Szövetkezet felszámolására törekesznek. A szövetkezeti eszméé a jövő, s ime nekünk van egy szövetkezetünk, amelynek pilléreire az elkövetkező béke idején felépíthetjük azt az ideális szövetkezetet, amely tagjainak igényeit minden tekintetben kielégítheti. KÜRTZ GYULA zongoraraktára E3 IPílpa, Fő-tér. t=j Zongorák kikölcsönzése. Javítások, hangolások vidékre is teljesíttetnek. STERNBERG hangszergyár \ JEiálzóczi-iit 60. szám alatti „Zenepalotá"-j áriak cimbalom-termeiben a legmodernebb cimbalmok jótállással vásárolhatók. Olcsó árak. m. Vidékre pontos szállítás.