Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-11-29 / 47. szám

Szutter Béla. — 1896-1919. — Valami titkos, csudálatos s törvényszerűnek látszó tragédia rejiik abban, hogy az élet nagy küzdelmeiben, a jóért, szépért, az emberiség javaiért való nemes küzdelemben mindig a jók, derekak, a nagy erkölcsi és szellemi értéket képviselő egyének törnek össze — esnek el... A világháború véres fergetegében az azt követő felfordulás pokoli káoszában a félelmetes Mors Imperátor aránytalanul nagy számban szedte áldozatait az emberiség u. n. „quintessentiá"-jából, kik jellemük s nem köznapi képességeiknél fogva hivatva lettek volna az emberiség fejlődését nemesebb cél felé biztos kézzel irányítani ... Az az üres hely az egyetem padjain, melyet Szutter Béla barátunk örökre elhagyott, ismét élénken figyelmeztet ama titkos tragédiára. Ismertetnem ét felesleges volna, hisz akik ismerték — mind tisztelték, szerették, akik nem ismerték azok elé úgy sem tudnám még kontár módra sem testi és lelki tükörképét adni. De most, midőn a sok szép fehér őszi rózsa között látom viaszsárga arcát, két kép jut eszembe, mely a köznapiság fölé emeli ideálisan nemes lelkületét s már-már a halál rideg képét visszatükrözi arcára is reá varázsolta az élet örömét, de egyúttal a sok szenvedéstől megtört ember hitbeli megnyugvását is. Szép májusi estéken mindig a Duna parton sétáltunk. Oly jól esett az akkor különösképp feldúlt, utált világváros zajából csendesebb helyre menekülni s egymás karjaiba kapaszkodva menni-menni más tájak felé, hol a nagy Duna hullámzását kis patak csobogása s a két partján morajló s az emberiség összes állati ösztöneire, vonásaira emlékeztető életet — csendes, békés élet helyettesíti... A jövőről beszélgettünk, tervezgettünk. Nagy lelkesedéssel beszélt élete céljárél. Valahol — minél meszszebb a nagyváros vásári lármájától, hol minden csak üzlet — talán a Bakony kellős közepében, egy csendes kórházban, szanatóriumban dolgozni, élni az emberiségért s megosztani szive teljes melegét, szeretetét azokkal, kikkel az élet oly mostohán bánt. Békés, boldog családi élet —- becsületes munka, tisztességes megélhetés — nem magasra törő vágyak,*^ csak szerény álmai, ábrándjai egy ifjúi lélek-' nek. Ez élt, ez forrt nemes lelkében ott a Duna parton s talán ugyanakkor pár száz méterrel arrább embereket nyakaztak halomszámra az emberi jog és testvériség „szent nevében" I... Hosszabb idő telt el azóta. Taián ifjú barátunk közelebb is ment pár lépéssel az álmaihoz, — de a rideg Mors Imperátor is közbe szólt az álomszövögetésbe ... A klinika fehér szobájában találkoztunk újra. Kimondhatatlanul fájt az ifjúi erő, lélek gyászos hervadása. Be-bejárogattam hozzá, s egy borongós októberi délután felidéztük a szép májusi est emlékét. Csudálatos hangulat vett erőt rajta. Szeme felcsillant — az élet sugárzott belőle. Szinte harsogva mondotta: „Te, én élni akarok, erős vagyok, talán már bajom sincs — s álmaimat valóra kell váltanom 1 1" Lehanyatlott — a bekövetkezendő hidegrázás szelét érezte meg, de nyugodt volt — soha nem látott nyugodt. „Nem, — már sokat szenvedtem, elfáradtam, pihenni vágyok, pihenni akarok" s a legszebb s legmeghatóbb mosollyal, átszellemülten susogta „oly jó lesz". Kisbibliáját erősen kezébe fogta s másik kezével kezemet oly erősen megszorította, hogy szinte éreztem utolsó kézszorításnak szánta. Még találkoztunk párszor, még sokat szenvedett — de oly nyugodt, olyan meghatott soh'sem volt, mint akkor, midőn annak a szép, álomszövő májusi estnek a képe beleolvadt a ködös október rideg valójába. Te nyugszol Béla barátunk, boldog vagy ! ! . .. A sok könnyben, sóhajban nemcsak téged siratunk, sajnálunk, hanem azt a sok szerencsétlen nyomorgót is, akiken segítettél volna, akikkel megosztottad volna szived melegét. . . Azt a két kézszorítást pedig soh'se tudjuk elfeledni . .. Amit annak a két kéznek kellett volna elvégezni, megosztjuk magunk között. . . Nyugodj békében s legyen „oly jó" a pihenés, mint óhajtottad. Merótey Sándor. ÚJDONSÁGOK. — Új sajtófőnök. A minisztertanács Bonitz Ferenc miniszteri tanácsost a nemzeti kisebbségek minisztériumából szolgálattételre visszarendelte a miniszterelnökségre és egyúttal kinevezte a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetőjévé. Bonitz Ferenc miniszteri tanácsos, a sajtóosztály vezetője, a mai napon, Huszár Károly miniszterelnök hivatalbalépésével egyidejűleg át is vette hivatalát. — Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület f. hó 24-én közepes érdeklődés mellett tárgyalta le a 7 pontból álló és a nagyobb részt tisztviselői ügyeket tartalmazó tárgysorozatot. A képviselőtestület tudomásul vette dr. Csoknyay János városi főügyésznek azon bejelentését, hogy a vármegye alispánja a polgármester szabadságolása folytán ideiglenesen őt bizta meg a helyettesítéssel, és hogy Csoknyay Károly főjegyző és Kemény Béla tanácsos ellen a kommunizmus ideje alatt tanúsított magatartásuk miatt a fegyelmi vizsgálatot elrendelte, továbbá, hogy a polgármester további helyettesítésére dr. Uzonyi Kálmán szakolczai h. polgármester, a tanácsos helyére Szokoly Viktor aljegyző, a főjegyző és aljegyző helyettesítésére két menekült tisztviselő lett kirendelve a belügyminiszteriura által; ezek után dr. Bibó Károly alispán felszólítására dr. Uzonyi Kálmán helyettes polgármester a hivatalos esküt letette, majd a képviselőtestületnek bemutatkozva és helyettesi működését vázolva, legjobb tudásával és teljes odaadással végzendő munkálkodásához a képviselőtestület támogatását kérte, mely beszéde a képviselők általános tetszésével találkozott. Majd pedig a v. főjegyző fegyelmi ügyéből kifolyólag városi képviselő részéről elhangzott kérelem folytán dr. Bibó Károly alispán kijelentette, hogy a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát meg nem változtatja, de kilátásba helyezte, hogy a vizsgálat lehető gyors lefolytatása iránt intézkedni fog. A vármegye alispánjának felhívására a képviselőtestület fegyelmi vizsgálatot rendelt el Schnobel Ferenc számtiszt, Szabó Samu vámőr, Kovács Gyula hadigondozó hivatali alkalmazott és Kiss Gyula villamos telepi gépápoló ellen és nevezetteket a vizsgálat tartamára állásuktól felfüggesztette, — Halász Mihály és Dienstmann István ellen a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellőzte, mert nevezettek állásukból már el vannak bocsájtva. Különös tekintettel a munkanélküliség leküzdésére, elrendelte a képviselőtestület az utak jókarba helyezését és elhatározta, hogy e célra 200 ezer K folyó-számlai kölcsönt vesz fel a pénzintézetektől, a jobb módú lakosságot mintegy 300—500 ezer K kamatmentes szükségkölcsön nyújtására felhívja és felterjesztést intéz a munkaügyi minisztériumhoz államsegély elnyerése végett. Végül elhatározta a képviselőtestület, hogy az ipariskolai igazgatói és rajztanári állást átszervezi, javadalmazásra nézve ezt a IX. és VIII. fizetési osztályba besorozza, továbbá minősítésül a középiskolai rajztanári minősítést köti ki. — Pártgyülésck. A keresztény nemzeti egyesülés pártja nagyszabású népgyűlést tartott vasárnap délután a Griff-szállóban. A gyűlést Hajnóczky Béla elnök nyitotta meg, aki után Zsilavy Sándor, mint az egyesült kisgazdapárt elnöke, lelkes beszéd keretében bejelentette, hogy csatlakoznak a ker. blokkhoz. Szalay Lajos párttitkár szintén az egyesülés szükségességét hangoztatta meggyőző erővel. Hajnóczky Árpád felolvasta azok névsorát, akiket a ker. nemzeti egyesülés pártjába delegáltak. Fábián Károly főtitkár határozati javaslatot terjesztett elő, melyben üdvözlik a koncentrációs kormányt, s annak fejét, Huszár Károly miniszterelnököt. A határozati javaslatot lelkes éljenzéssel elfogadták. Dr. Lőrincz Sándor főhadnagy felszólalása után Patacsy Dénes kisgazda államtitkár mondott magával ragadó szónoki készséggel két órás nagy beszédet, amelyben a legfontosabb teendőnek a keresztény Magyarország kiépítését jelölte meg. A mindvégig nagy érdeklődés közben lefolyt pártgyülés a Szózat eléneklésével nyert befejezést. A nagyatádi Szabó István elnöklete alatt álló 48-as kisgazdapárt hétfőn délelőtt 11 órára pártgyülést hirdetett a Griff-szálló nagytermébe. A gyűlésre a környékbeli kisgazdák közül is sokan jöttek be, mert a párt vezére, a koncentrációs kabinetbe közélelmezési miniszterré meghívott Szabó István is kilátásba helyezte személyes megjelenését. Fogadtatására az Alsóváros gazdaközönsége, hova terv szerint szállott volna, nagy előkészületeket tett, ám a miniszter közbejött akadályok miatt nem érkezhetett meg. Délután 3 óráig vártak reá, ekkor azután nagy tömegben felvonultak a gyűlés színhelyére, a Griff nagytermébe, hol dr. Mohácsy Lajos, a Veszprém vármegyei kisgazdapárt elnöke tartott beszédet, melyben kitartásra buzdította a párthiveket a 48-as kisgazdapárt mellett. Utána a községi kisgazdapártok vezetői jelentették ki, hogy nagyatádi Szabó Istvánt követik vezérükül, s az elkövetkezendő választásokon a párt lobogója alatt vesznek részt. — A gyűlésen megjelentek sokan az ellen gazdapártból is, s a szónokokat heves közbeszólásokkal zavarták, a gyűlés végén pedig szót kért az ellenpárt egyik vezére, Zsilavy Sándor, mire a gyűlést rendezők általános zűrzavarban, egymást sértő kifejezések közben elhagyták a termet. — Hímen. Fényes esküvő ment végbe f. hó 27-én este 6 órakor a helybeli r. kath. plebánia-templomban, amikor is dr. Tóth István, városunk rendőrkapitánya vezette oltárhoz Karlovitz Ilus úrleányt, Karlovitz Adolf gyógyszerész, a Pápai Takarékpénztár elnökének leányát. Az esketési szertartást dr. Hanauer k. István váci püspök, a menyasszony nagybátyja végezte szivreható beszéd kíséretében. A templomot egészen megtöltő nagy közönség elhalmozta szerencsekivánataival a boldog ifjú párt és az örömszülőket. — A tisztek ellen való vizsgálat. A polgári hatóságoknál, egyesületeknél, kaszinóknál stb. folyamatban levő igazoló eljárás során oly egyének ügyeit is tárgyalják, akik a hadsereg nem tényleges állományában (nyugállományú, tartalékos, szolgálatonkivüli viszonybeli, népfölkelő) tiszti, tisztjelölti vagy hasonló rangfokozatot viselnek, vagy pedig mint hadapródjelöltek szerepelnek. Fölkérik az összes polgári igazoló bizottságokat, hogy az említett egyénekről felmerült terhelő adatokat lehetőleg az illető csapattestének, rendfokozatának, polgári állásának és lakóhelyének pontos feltüntetése mellett a legközelebbi katonai parancsnokságnak hozzák tudomására, vagy a hadügyminisztérium 3.1 /C. ©sztályával közöljék. — A munkásbiztosító pénztár állami kezelésben. Csilléry András volt népjóléti miniszter kiadott rendelte értelmében a munkásbiztosító pénztárakat állami kezelésbe veszik, önkormányzatukat felfüggesztik. Ezt az aktust a pénztárak államosításával megbízott dr. Buchberger József miniszteri tanácsos megbízásából a pápai kerületi munkásbiztosító pénztárnál csütörtökön folytatta le Takács Béla miniszteri számvizsgáló, aki a pénztár önkormányzatát felfüggesztette, a pénztári tisztviselőket és alkalmazottakat rendelkezési állományba helyezte, az igazolási eljárást ellenük elrendelte, a pénztár felügyeletével pedig dr. Tóth István rendőrkapitányt megbízta. — „Sírnak se jó e zug-haza." Bárd Miklós mult heti számunkban közölt gyönyörű versének a cimben közölt ezt a szép sorát kellemetlen szedéshiba folytán így nyomták: „Sírnak se jó e zeg-zug haza". Helyesen úgy van, ahogy a cimben áll. — Újoncok bevonulása. Az újoncok szót helyesebben idézetjel közé kellett volna tennünk, mert akik hétfőn a nemzeti hadsereg zászlói alá állottak, azok az ujonc-soron már 3—4 évvel, vagy sokkal előbb is, átestek, s keresztül mentek a világháború borzalmas viharain. A vitéz hadfiak, akiket néhány héttel ezelőtt soroztak be a nemzeti hadseregbe, hétfőn vonultak be a helybeli honvéd huszár laktanyába, s mozgó zászlóaljat alkotva, szükség szerint innen vezényeltetnek különböző állomáshelyekre. Szolgálatuk nyolc hétig fog tartani, azután mások váltják fel majd őket. Bevonulásuk folytán a már előzőleg beöltözött katonákat más helyekre telepítették ki a laktanyából. Egyrészük a városi ovodában, más részük a volt Munkás-Otthonban kapott szállást. Az újoncok igaz magyar lelkesedéssel állottak a nemzeti ügy szolgálatába, s büszkén vallják magukat a legendás nevü Horthy fővezér katonáinak.