Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-11-29 / 47. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 60 fillér. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében A közélelmezési hivatal. A közélelmezési hivatal is azok közé az intézmények közé tartozik, melyeket a háború nyemoruságos esztendei hoztak létre. Célja volt, hogy a megfogyatkozott háztartási cikkeket egyenlően elossza, az árakat szabályozza, az áruuzsorát megakadályozza. Sok kellemetlen emlék fűződik hozzá, mert hisz a közélelmezésben az igazságtalanságokat teljesen megszüntetni nem tudta; a közélelmezési hivatal ellenére is voltak, akik bőségben, jóllétben éltek, s voltak, akik szűkös, kiszabott mértéken nyomorogtak és mindennap nehéz küzdelmet folytattak azért, hogy maguk és hozzájuktartozóik részére a sovány betevő falatot megszerezzék. A sokszor megátkozott jegyrendszer, az áruüzletek előtt való ácsorgás szomorú emléke sötét háttér gyanánt emelkedik fel előttünk, amikor az elmúlt évekre gondolunk, — az évekre, melyekben a háború minden szenvedésén, minden megpróbáltatásán keresztül kellett mennünk. Ám igazságtalanok volnánk, ha el nem ismernők a közélelmezési hivatal érdemeit s azt, hogy a letűnt években feltétlen szükség volt reá. Tagadhatatlanul ennek az intézménynek köszönhettük, hogy városunkban aránylag tűrhetők voltak a háború alatt az élelmezési viszonyok, főként a hus- és zsirellátás dolgában. Amikor más városokban heteken át nem kapott a lakosság zsirt, nálunk pontosan kiszolgáltatták a megszabott adagokat, s az árak is jóval alatta maradtak más városok árainak. Az idők azonban változtak, s azt tapasztaljuk, hogy a közélelmezési hivatal a változott viszonyok között nem képes megfelelni feladatának. A városi hentes-üzemeket beszüntették, pedig most nagyobb szükség volna reájuk, mint valaha; a közélelmezési hivatal, nem is emlitve, hogy a gabona beszerzéséről túlkésőn gondoskodott, hónapok óta nem tud a lakosság részére beszerezni sót, cukrot, petróleumot, szappant stb. — akkor, amikor a csempészek vigan házalnak mindeme cikkekkel s uzsoraáron adják áruikat a megszorult, mindenéből kifogyott közönségnek. Nem tudjuk, hol a hiba, micsoda akadályok merültek fel, melyek lehetetlenné tették, bogy a közélelmezési hivatal a közellátás munkáját kifogástalanul lebonyolíthassa, de ha ezek az akadályok — mint hisszük — olyanok, melyek a közélelmezési hivatal elé saját hibáján kivül állottak s leküzdésük nem áll módjában, akkor feltétlenül gondoskodnunk kell róla, hogy a lakosság ellátása más úton biztosíttassék, mert ennek a fontos kérdésnek a megoldását a csempészek lelketlenségére bíznunk nem lehet. Ez a megoldás pedig szerintünk az volna, hogy a közélelmezési hivatal a lisztellátáson, s esetleg a sertéshús és zsirellátáson kivül kapcsoljon ki minden más háztartási cikket üzletköréből,, azokat engedje át teljesen a szabad kereskedelemnek, vagy pedig — ami tán még célravezetőbb volna — beszerzésüket és kiárusításukat ruházza rá bizonyos csekély haszonrészesedés mellett valamely tisztes nevü kereskedőcégre. Bizton hisszük, hogy a város igazolványaival felszerelt kereskedő, akinek fellépésének egy 24.000 lakosú város ad súlyt és tekintélyt, mindama cikkeket, amelyeket most a város beszerezni nem tud, be tudja szerezni és akadálytalanul Pápára tudja szállítani. A privátkereskedőket, akik saját üzleteik részére hozatják az árukat, mostanában gyakran éri az a veszedelem, hogy áruikat valamely városnál „lekap csolják", de ha a szállítás a város igazolványaival történnék, semmi esetre sem fordulna elő ez a kellemetlen elbánás. Előttünk mindenkor a fogyasztó közönség érdeke lebegett, a jelen sorok megírásakor is ez vezérelte tollúnkat. Felvetettük az eszmét, a közélelmezési bizottságnak a dolga, hogy döntsön felette. Ő hivatott elbírálni, hogy a közélelmezési hivatal működése a jelen formájában megfelel-e a jogos követelményeknek, vagy pedig célszerűbb volna a hivatal működését csupán a lisztellátásra redukálni, az üzletkörébe felvett egyéb háztartási cikkeknek beszerzését és kiszolgáltatását pedig valamelyik kereskedőcégre ráruházni. Nekünk mindegy, mikép határoz a közélelmezési bizottság, a fő csak az, hogy olyan megoldásról gondoskodjék, hogy a közellátás mai nyomorúságos állapotán minél gyorsabban és minél alaposabban segítve legyen. Kommunista bttnpörök tárgyalása. — 1919 nov. 25-28. — A veszprémi törvényszék kommunista bünpörökben Ítélkező ötös tanácsa Juraszek János törvényszéki elnök személyes vezetésével folyó hó 24.-én kiszált Pápára és a rákövetkező négy napon a Pápán letartóztatásban lévő kommunisták közül 18-nak bűnügyét letárgyalta. Tárgyalótermül a városháza jelenlegi nagyterme szolgált, melyet a reggeltől késő estig tartó tárgyalások alatt nagyszámú hallgatóság töltött meg. A pápai közönségnek még soha nem volt alkalma törvényszéki tárgyaláson résztvenni ennek tulajdonítható, hogy a szükséges komolyságot a hallgatóság egy részénél nélkülözni voltunk kénytelenek. Az ötös tanács tagjai voltak: Juraszek János elnök, Csajághy Károly, Szabó Sándor dr. Jánossy József, törvényszéki birák és Füredi Gyula helybeli járásbiró, illetve pénteken dr. Szeleczky Gyula járásbiró. Jegyzőkként felváltva dr. Horváth László és dr. Kapossy Arthur bír. jegyzők fungáltak. A vádhatóságot Felszeghy János államügyész képviselte. Védők általában a bíróság által rendeltettek ki. A bíróság gyorsított eljárással dolgozott, ami az elvégzett munka nagyságában jutott csak kifejezésre, mert egyébként az elnök mély tudásával a büntető törvénykönyv minden rendelkezését érvényre juttatta és a kihirdetett Ítéletekben a durván megsértett jogrend diadalát manifesztálta. Kedden d. e. Bognár József direktóriumi tag és volt városparancsnok Ügyét tárgyalták, aki izgatásért, orgazdaságért és hazaárulásért öt évi fegyházat kapott. D. u. Nagy Sándor képezdei tanár került sorra, aki kétrendbeli sajtóbeli izgatásért két évi börtönt kapott. — Németh László vörös hadseregbeli politikai megbízottat izgatásért 4 hónapi fogházra Ítélték. Krausz Istvánt az izgatás vádja alól felmentették. — Gutmann Miksa vörös katona zsarolásért 6 hónapi börtönt kapott. E napon védő gyanánt dr. Molnár Imre ügyvéd volt kirendelve. Szerdán az egész délelőttöt ifj. Kerekes János direktóriumi tag, forradalmi törvényszéki elnök és vörös őrség h. parancsnok bünügye foglalta le. ítélethozatalra csak délután került a sor, amikor is a vádbeszéd és dr. Kiss Aurél győri ügyvéd védőbeszédének meghallgatása után Kerekest izgatás, orgazdaság, zsarolás és bűnpártolás bűneiért öt évi fegyházra Ítélték. A délután folyamán tárgyalták még Várhelyi Izsó polgári iskolai tanár bűnügyét, aki gyilkosságra izgatás vétségeért és hírlapi izgatásért kilenc hónapi börtönbüntetést kapott, az ellene sikkasztás miatt emelt vádat rendes bíróság fogja tárgyalni. — Mátyás Izsót, Piroth teljh. politikai megbízott helyettesét, nemzeti jelvény meggyalázásáért ugyancsak kilenc hónapi birtönre Ítélték. E két utóbbi vádlott védőjeként dr. Lusztig Samu ügyvéd volt kirendelve. Csütörtökön délelőtt id. Viczay János munkástanácsi elnök került sorra, aki nyolc rendbeli izgatásért két évi börtönbüntetést kapott. — Becsey Ferenc munkástanácsi tagot szintén izgatásért ugyancsak két évi börtönre ítélték. A következőket és pedig Szabó Béla pusztagyimőti kertészt, Nemes Elek szalóki s.-jegyzőt, Nagy Miklós és Nagy János mezőlaki gazdákat az ellenük emelt vád alól felmentették. E délután tárgyalták még Renner Ármin munkásbiztosító pénztári igazgató bűnügyét, akit izgatásért és életveszélyes fenyegetésért egy évi börtönre Ítéltek. Védőkül dr. Gúth Emil és dr. Györké Sándor voltak kirendelve. Pénteken délelőtt Dancs György borsosgyőri cipészt, ottani munkástanácsi elnököt az izgatás vádja alól felmentették, de internálását ajánlják a közig, hatóságnak. Hasonlókép felmentő Ítélettel végződött Kummer János helybeli szitás bünpöre is, akit izgatással vádoltak. Utóbbit dr. Szemző Gyula szombathelyi ügyvéd védte. Vincelléri állást keres jayakorban levő, családos férfi. Cim: Kállai József Pápa, Műtrágyagyár. A Korona-utca 35. számú ház 1015 D-öIfundussal, rajta nagy házikerttel, melynek földje kiváló minőségű termőföld, szabadkézből eladó. A ház különösen gazdálkodási célokra igen alkalmas. == Bővebb felvilágosítással szolgál Selinko Manó Rákóczi-utca 6.-ik szám alatt.