Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-10-04 / 34. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK HETENKÍNT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő : DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Legújabb távirati tudósítások. Teleky miniszter nyilatkozata. Hétfőn Szombathelyre érkezett Teleky Pál gróf, a béketárgyalások előkészítésével megbizott miniszter, aki Sigray gróf kormánybiztossal és Lehár báró ezredessel folytatott tanácskozásokat és tájékozást szerzett Nyugatmagyarország helyzetéről. A miniszter ez alkalommal a következő nyilatkozatot tette: — Békekötés előtt állunk és meg kell csinálnunk a választásokat, hogy megköthessük a békét, melynek alapján tovább dolgozhatunk. A béke is csak alap lesz, amelyen a reparációs bizottság fog tovább építeni és tárgyalásokba bocsátkozik a konkrét kérdések megoldására. A béke majd megadja a nyugalmat, hogy dolgozhassunk. Feladatom a békekonferencia anyagának előkészítése. Azokat az adatokat gyűjtöm össze, amelyeket stabilizálhatunk a békére vonatkozólag. Azután a fiumei kérdésről beszélt a miniszter: Hogy Fiume szabad kikötő iesz-e, vagy nem, az ránk nézve nem fontos. Számunkra a fődolog az, hogy szabad utunk legyen a tengerhez. Ez feltétlenül meg is lesz! Határozott ígéreteink vannak már erre nézve, úgy hogy teljesen kizárt dolog, hogy Magyarország ne kapjon utat a tengerhez. Hogy Fiume lesz-e a kikötőnk, vagy esetleg több kikötőt is kapunk, azt jelenleg még nem nem tudjuk. Kijelentette a miniszter, hogy a konferenciára még nem hívták meg a magyar békedelegációt. A béketárgyalások megkezdése két dologtól függ. A románok kivonulásától és a választásoktól, mely két dolog szerves összefüggésben van egymással. Hogy a békéről tárgyalhassunk, választásokra van szükségünk, választások pedig csak a románok kivonulása után tarthatók meg. Mert csak a parlament által ratifikált békéről lehet komolyan szó. Ezenkívül szó van a régi parlament összehívásáról, de ez nem a béke ratifikálására volna hivatva, hanem arra, hogy a nemzetgyűlési választási törvényt, esetleg egyetlen egy ülésben, háromszori olvasásban elfogadja, hogy ennek alapján a választásokat ki lehessen irni. Az osztrák vagyonadótervezet. A M. T. I. jelenti: Bécsi parlamenti körökben már ismerik a pénzügymisztérium pénzügyi tervének néhány újabb részletét is. A parlamentben tegnap elterjedt közlés szerint a tervezet a tizezer koronás létminimumot fölmenti a jövedelmi adótól, inkább jobban megadóztatja a nagyobb jövedelmeket. A vagyondézsma a harmincezer koronát tevő vagyonnál kezdődik és fokozatosan emelkedik. Nagyobb vagyonokat, százmillió koronánál nagyobbakat, hetvenöt százalékig adóztatják meg. Terveznek ezeken kivül belső kölcsönt is, melynek résztvevői bizonyos kedvezményeket kapnak a vagyondézsma kivetésénél. Azok is kapnak kedvezményeket, akik külföldi valutát és értékeket bocsátanak a kormány rendelkezésére. Ami a valuta rendezését illeti, a korona törvényes devalválására nem gondolnak. Mindaddig, amig monopolisztikus jegybankot nem állíthatnak fel, ideiglenesen más bank fog funkcionálni, amely az iparnak leszámítolással és más módon megadja a szükséges kölcsönöket. Vilmos császár birói üldözése. A „Daily Express" jelenti Párisból: A szövetségeseknek Vilmos császár birói üldözésére vonatkozó döntésében Amerikát leszavazták. A szövetségesek tanácsának üléséről felvett jegyzőkönyv azt a határozatot tartalmazza, hogy II. Vilmos, a német trónörökös és négy volt szövetséges fejedelem ellen megindítják a bűnvádi eljárást. Más forrásból eredő hir szerint nagyon valószínűtlennek látszik még így is, hogy Hollandia erős kényszer nélkül az excsászárt kiadja. Ausztriának nem szabad szocializálni. Schönbauer dr. képviselő, a nagynémet egyesülés képviselője, jelentést tett egy német nemzeti párti gyűlésen a versaillesi béketárgyalásokról és közölte, hogy az ántánt sarkalatos kikötése a Német-Ausztriának nyújtandó hitelnél az lesz, hogy az állam mondjon le a szociálizáiásról. (MTI.) Ostraui gázszén Budapestnek. A M. T. I. jelenti: Bécsi lapok híradása szerint Maehrisch-Ostrauban megjelent Magyarországnak egy hivatatalos képviselője, aki a szövetségesek budapesti bizottságának és Causy ezredesnek a hozzájárulásával ostraui gázszenet és ötezer tonna porosz-sziléziai cséplőszenet kért. Husz napon át minden nap küldenek 25—25 vaggon szenet. Magyarország hajlandó a szükséges vasúti kocsikat rendelkezésre bocsátani. A középe európai kőszénbizottság hajlandó a poroszsziléziai termelési viszonyok jobbrafordulása esetén elegendő mennyiségű felsősziléziai szenet adni a cseh-szlovák kormánynak, és ugyanilyen arányban fokozni a Bécsnek és Budapestnek szánt ostraui gázszénküldeményeket is. Állítólagos futárszolgálat Kun Bélával. Bécsből jelentik: A napokban az a hir terjedt el, hogy a Bécsben levő volt népbiztosok és a Karlsteinben internált Kun Béla között rendes futárszolgálat áll fenn. Ez alkalomból a bécsi lapok megállapítják, hogy Bécsben rendőri ellenőrzés mellett csupán Bőhm Vilmos hadügyi népbiztos tartózkodik szabadlábon, aki azért kapta ezt a kedvezményt, mert a volt magyar követségről azokat az elemeket, akik Ausztriában is felfordulást akartak előidézni, eltávolította. Ezen kivül, ugyancsak rendőri felügyelet alatt van dr. Lukács György volt közoktatásügyi népbiztos-helyettes, aki politikailag kevésbbé állt előtérben. Azokra az állítólagos összeköttetésekre nézve, amelyek a bécsi kommunisták és Kun Béla között fennállanának, illetékes helyen mit sem tudnak és ismételten kifejezték, hogy a magyar internáltak megbízható őrzéséről gondoskodva van. — Ezen tudósítással ellentétben a tegnapi napon új gyanú merüvén fel, az ügy az osztrák nemzetgyűlés főbizottságát fogja foglalkoztatni, ez lesz hivatva a teljes valóságot megállapítani. Fehér'foltok. Pápa, 1919 okt. 3. Fél esztendő letelte után mult hétfőn először vett az ember a kezébe érdemleges fővárosi újságot. Ami eddig volt, az vagy kizárólag a száraz hírszolgáltatás célját szolgálta, vagy szenzációhajhászó, kérészéletű zuglap volt. Fél esztendő után végre megindult a magyar sajtó és mikor első termékeit érdeklődve vesszük kezünkbe, szemünk itt is, amott is fehér foltokba ütközik. A censurat: Spida, censurat: Radescu s még ahogy hivják ezeket a megbizott román katonai cenzorokat (erdélyi ember lehet valamennyi), alaposan dolgozott. Van lap, amelyik első egész oldalát három hasábos ürességgel kezdi, másiknál csak a következő oldalon kezdődik, hogy annál alaposabban folytatódjék minden szakaszban a fele szakasz kihagyásával, néhol a mondatnak derékon ketté szakasztásával, van azonban olyan lap is, amelyiknél egész oldalak fehéren tátonganak. Fehér foltok, cenzor tilalmából eltűnt laprészletek, beszédesebben szólnak, mint a leghangosabb beszéd. Az élő szobor feloldódott tagjaiból, a dúlt kebelből szakad felénk a sóhaj, mely az emberiséget, a világot — a fehér foltok néma szózatával — reánk és kinainkra figyelmezteti. Arról, ami legjobban fáj ma mind-