Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-05-11 / 19. szám

kodnunk, meri a mai lakásviszonyok tűrhetetlenek. A» előforduló betegségek alapos gyógykezeltethetése céljából modern kórházra, a szegény néposztály ingyenes orvosi segélyben való részesítésére van szükségünk, továbbá a lakásokban felgyülemlő fekáliák eltávolítására csatornázásra, utcai és udvari szemét, trágyának a lakóépületekből való gyakori eltávolítására, egyszóval a város tisztántarthatására, a szemétfuvarozó intézmény megoldására kell törekednünk, melyhez járul az utcák öntözése, parkok, sétányok, üdülőhelyek létesítése. Közbiztonsági teendők. Az emberi élet megóvása után egyik legfontosabb tényező a közbiztonság, tekintve, hogy ez is szorosan simul az élet védelméhez, mert személy- és vagyonbiztonság nélkül semmiféle fejlődés nem tételezhető fel, az csak anarkiát, pusztulást eredményez. A közbiztonság elérése céljából feltétlen szükséges a csendőri intézménynek városunkba való behozatala, megfelelő számú rendőrrel, a rendészeti teendők ellátása, a kihágások, visszaélések gyors és igazságos megtorlása, az ily esetek megelőzése, a rendőrkapitányi hivatal tiszti létszámának azonnali kiegészítése; tehát a kapitányi, alkapitányi állásnak azonnali betöltésére, a hadbavonult rendőrök és detektívek szabadságoltatás'ára feltétlen szükségünk van. Gazdasági intézkedések. Uj gyárak idetelepítése, egy gyalogezrednek idehozatala. Gyárakra vonatkozólag megjegyezni kivánom, hogy erre Pápa város rendkívül alkalmas talaj, amennyiben a város területén 14 malom van, ha ezek közül 6 erősebb a malomipar szolgálatában meghagyatik, virágzó iparrá fejlődhetik, 8 pedig átalakítható bútor-, kasza-, drót-, szeg-, konzerv-, parkett-, olaj-, burgonyaliszt stb. gyárrá, amelyekhez nagyobb hajtóerő nem igen szükséges; amennyiben később a gyárak erősödnek, villany-, vagy nyersolajhajtásu motorokkal üzemképességük fokozható. Szükség lenne egy cukorgyár, kenderfeldolgozó, fonó, kályha, pipa és cserépedény, zománcozott pléh edény, egy mezőgazdasági gép, tégla és cementgyárra, jó közlekedési utakra, villamos vasútra a Fehérmalomtól a tapolczafői kavicsbányáig, vagyis oly vasútra, amely az ipartelepeket kötné össze személy- és áruforgalom lebonyolítása céljából, utcák nyitására, a közlekedés könnyebb és gyorsabb elérése szempontjából. Egy ezred gyalogság idetelepítése, valamint a gyári munkások számának emelkedése az ipar- és kereskedelem fellendítésére vezetne, de a mezőgazdaságot is nagymértékben fejlesztené, amennyiben kibővítené a kertgazdaságokat, ami az eddigi

s nagytermelésnél 5—10-szer nagyobb hasznot biztosítana. Végül szükséges volna a forgalom élénkítésére egy modern szálloda emelése. Csoknyay Károly h. polgármester. A pápai hűskérdésrőL Pápán emberemlékezet óta mindig olcsóbb volt a hús úgy békeidőben, mint a háború tartama alatt, mint bárhol a Dunántúlon, beleszámítva a legkisebb helységeket és olyan helyeket is, ahol a mészárosok kisebb költséggel dolgoznak, mint Pápán. Ennek meg volt a maga speciális oka: azon szerencsés helyzet, hogy Pápa nagyon gazdag marhatenyésztő vidék központja. A Pápa körül fekvő uradalmak mindegyike intenziven foglalkozik marhatenyésztéssel és az ilyen uradalmakban gyakran fordul elő kényszervágás. Ezen előnyös helyzetet élvezte Pápa város közönsége hosszú idők óta és élvezi még ma is. A pápai mészárosok a húsárak megállapításánál már tekintettel voltak a gyakran előforduló kényszervágásokra, és jótékonyan hatott e tekintetben a helybeli mészárosok között kifejlődött szabad verseny. Ezen szabad verseny a legutóbbi időkig tartotta magát és okozta azon, a publikumra nézve szerencsés körülményt, hogy Pápán a hus ára sohasem tartott lépést a szomszéd városok húsáraival. A húsnak a mai napi ára 14 kor. ugyanakkor, amikor Veszprémben 20 kor., Győrött 18 kor. Nem azért 14 kor. a hús ára Pápán, szemben a veszprémi és győri 20 és 18 K-nás árakkal, mert talán a pápai mészárosok olcsóbban tudnak marhát vásárolni, mint más városok mészárosai, hanem azért, mert a pápai mészáros ismerve a környékbeli viszonyokat, ármegállapításánál mindig számított a fent említett és gyakran, előforduló kényszervágásokra. Ezeknél a kényszervágásoknál vélte behozni magának azt a kárt, melyet a piacon vásárolt marhákra a 14 koronás húsár mellett ráfizetett. Ezt az előnyt azonban Pápai Lajos állatorvos egy csapással megszüntette. Pápai állatorvos vágóhídi felügyelői állása mellett igen kiterjedt magángyakorlatot folytat. Magánpraxisa sokkal nagyobb, mint a járási állatorvosé. A környékbeli uradalmak szivesebben hívják, mint a járási állatorvost, de nem ám nagyobb szaktudása miatt, hanem tisztára anyagi érdekből, -v- és itt van a pápai huskérdés fordulópontja. Ezen uradalmak tenyészetéből kikerülő marhák legnagyobb része a fővárosokba kerül, amelyek szállításához a járási állatorvos közbenjárására vai\ szükségük, aki ilyenkor csupán közigazgatási teendőket végez, mert egyébként nem volna szükségük állatorvosra. Ha azonban valamely marhájuknak baja lesz, ahhoz már nem a járási állatorvost, hanem a vágóhídi állatorvost hivják. Mert rendszerint nem próbálkoznak sokat az állat meggyógyításával, hanem még mielőtt nagyobb mértékben kifejlődött az állat baja, eladták ezelőtt a helybeli mészárosoknak levágás céljából. Ezeket az állatokat természetesen a felelősség áthárítása mellett adják el rendszerint, ami annyit jelent, hogy ha az állat húsa közfogyasztásra nem alkalmas, az ebből eredő kárt a mészáros viseln Ezen rizikó ellenében természetesen a mészáros olcsóbban veszi meg a jószágot s ha az állat húsa alkalmas a közfogyasztásra, a mészáros nagyobb összeget nyer a kérdéses állaton, mint az olyan állaton, amelynél semmiféle felelősséget nem vállal. De ezzel szemben kiteszi magát azon veszélynek, hogy ha az állat húsa közfogyasztásra nem iesz alkalmas, elveszti az egész vételárat. A mészáros azonban, aki egész életében állatok leölésével és állatok feldolgozásával foglalkozik, amint ránéz valamely kényszervágásos állatra, már körülbelül tisztában van annak bajával és húsának alkalmas, vagy alkalmatlan voltával. Azaz csak volt! Pápai Lajos állatorvos odafejlesztette a vágóhídi állapotokat, hogy pápai mészáros felelősség áthárítása mellett marhát venni nem mer. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy mi Pápai Lajos állatorvost kötelességmulasztással vádolni nem akarjuk. Ez távol áll tőlünk! Csak annyit akarunk konstatálni, hogy a fennálló szabályrendeletekkel, illetve azoknak intenciójával nincs tisztában, vagy ha igen, azokat túl szigorúan kezeli a mészárosokkal szemben és ezáltal elérte azt, hogy pápai mészáros kényszervágást megvenni nem mer, hanem kénytelen szükségletét teljesen a piacon vásárolni a napi árak mellett és így a hust is ugyanolyan árak mellett lenne kénytelen kimérni, mint akár a győri, vagy budapesti mészáros. Ezen tényekből az következnék, hogy a kényszervágásu marhát a gazda eladni nem tudja, csakhogy nem ez következik belőle, hanem az, hogy összeköttetést keres a vágóhídi orvossal, állatját azzal kezelteti és ha levágásra kerül, vagy magának a vádóhidi orvosnak adja el (lásd Pápai Lajos ellen folyamatban levő fegyelmi ügyet!) vagy pedig a vágóhídi állatorvos felügyelete alatt vezetett városi mészárszékbe adja, vagy pedig annak a mészárosnak, akivel az állatorvos igen jó viszonyban van. És itt újra hangsúlyozzuk, hogy nem vádoljuk Pápai állatorvost kötelességmulasztással, hanem csak annyit jegyzünk meg, hogy ilyenkor már az állatorvos a paragrafusokat enyhébben kezeli, de azért még mindig betartja azokat. Ennek következtében a gazda, akinek kényszervágásu állatja van, sokkal jobban jön ki, mert mig a mészárosnak adta el kényszervágásu állatját, a rizikó viseléséért olcsóbban adta, a most ismertetett körülménynél fogva azonban a rizikó sokkal kisebb lett, ennek következtében a kényszervágásu állat ára nagyobb lett. Mészárosnak kényszervágások már hónapok óta nem jutottak, hanem azok vagy a várost székbe kerültek levágás alá csaknem teljes napiárak mellett, vagy pedig az állatorvossal igen jó viszonyban levő mészároshoz, ahonnét annak csak nagyon kis része jutott hús alakjában a közönség kezébe. Pápának azon szerencsés helyzete tehát, hogy ilyen marhatenyésztésben gazdag vidék központja, mindeddig kifejezésre jutott a húsáraknál is. Ezen szerencsés helyzetet azonban megszüntette azon körülmény, hogy a vágóhídi állatorvos hivatását csak mellékfoglalkozásnak tekinti, a vágóhídon délután soha-, és nagyon sok esetben délelőtt sem található. Neki sokkal fontosabb a magánpraxisa. Főgondja nem a közérdek és annak előmozdítása, hanem magánpraxisa és annak fenntartása. Ezen állapotoknak egyetlen orvoslása van: a vágóhídi állatorvosnak annyi magánpraxis engedtessék meg, amennyit helyben a vágóhídi teendői mellett elvégezni tud és a vidékre való utazgatás neki eltiltassék. Hogy cikkünknek minden szava a tényeknek megfelel, és hogy az orvoslásnak is csak a mi általunk ajánlott módja lesz célravezető, 44 A világ legdrágább

, de egyszersmind legjob

b szivarkahüvelge: MODIANO-CLUBSPECIALITÉ 99 Vigyázat: §0T Utánzatok vannak forgalomban

! Sodorni való papír- ára 30 fillér. L.