Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.
1918-01-19 / 3. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. A lakáskérdéshez. E hirlap múlt számában azt fejtegettük, hogy mily fontos szerepe van a lakásnak egészségünk megvédésében. — Kiválókép fontos a lakás szerepe a városi lakosságra nézve, mert mig a falusi ember lakásának egészségtelen voltát ellensúlyozza a szabad természetben űzött foglalkozása, tüdejét, egészségét megedzi a friss, jó levegő — addig a városi emberek nagy részének élete úgyszólván abból áll, hogy egészségtelen lakását váltogatja az egészségtelen műhellyel vagy irodával. Reggel fölkel rossz levegőjű lakásán, hogy elfoglalja kenyérkereső helyét a nem ritkán még egészségtelenebb műhelyben, vagy irodában. Nem csodálhatjuk aztán, hogy a tuberkulotikusok túlnyomó része éppen a városi lakosság köréből kerül ki. Feltétlenül arra kell törekednünk tehát, hogy a városokban, így a lakásviszonyokat illetőleg különösen sok kifogás alá eső e mi városunkban is, minél hamarább és minél több egészséges lakás épüljön. Igen ám, csakhogy azok a szegény emberek, akik az egészségre káros ily lakásokban laknak, éppen azért kénytelenek életüket ilyen odúkban leélni, mert nincs hozzá anyagi tehetségük, hogy különbet építsenek, vagy különbet béreljenek. Mert szinte el sem képzelhető, hogy valaki ne laknék szivesebben jobb, egészségesebb lakásban, mint olyanban, amelyben egészsége állandó veszedelemnek van kitéve. Hisz látjuk, akiknek módjuk van hozzá, milyen buzgalommal igyekeznek lakásukat szebbé, kényelmesebbé — egészségesebbé tenni. Nagy általánosságban bátran állíthatjuk, hogy a lakás milyensége a család vagyoni helyzetének fokmérője. Szép, egészséges lakás a jó módot, csúnya, egészségtelen viskó a szegénységet jelképezi. Mivel azonban az, hogy a közegészségügy javuljon; hogy a lakásviszonyok javításával a „lakásbetegség", a tuberkulózis pusztítása elé korlátok állíttassanak, — eminenter közérdek, gondoskodni kell arról, hogy a kevésbbé tehetőseknek, vagy éppen a szegényeknek is legyen egészséges lakásuk, és pedig oly formán, hogy a köz menjen az egyes segítségére. Milyen gyönyörű dolog volna például, ha a városok a háború után, a béke beköszöntésével akár országosan, akár helyileg valamely jól kigondolt lakásépítési programmot állapítanának meg, melynek célja volna a közegészséget veszélyeztető lakások helyébe a higiénia követelményeinek megfelelő lakások építése. Lehetne ezt a tervet akár külön telepek létesítésével, akár az egészségtelen házak helyébe újak építésével végrehajtani. Szakbizottságot kellene alakítani, amely a lakásokat egészségügyi szempontból felülvizsgálná, s amely lakásokat ez a bizottság az egészségre ártalmasoknak találná, azoknak lerombolására s helyébe újak építésére javaslatot terjesztene elő. A házakat — a mi elgondolásunk szerint — felépíttetné a város, az építési költségeket aztán 25—30 éves amortizációval törlesztené a tulajdonos, — ha nem volna abban a helyzetben, hogy más módon tudjon magán segíteni. Mivel ilyformán tömegépítkezésről volna szó, azt hisszük, versenytárgyalási hirdetmény útján sikerülne kedvező építési feltételeket elérni, mert hisz a város egyeteme elég garancia volna az építési vállalkozóknak arra, hogy őket semmi nemű veszteség ne érje. Egyes építési anyagokat, pl. a téglát előállíttathatná a város házilag. De nemcsak a város, hanem a pénzintézetek is belebocsátkozhatnának házépítési vállalkozásokba. Utóvégre nem lehet az a céljuk, hogy milliókat halmozzanak össze, hanem ki kellene venni részüket a közre üdvös akciókból is. Ha adnak — aminthogy adnak — amortizációra kölcsönöket, építsenek amortizációra — saját vállalkozásuk gyanánt — házakat is. Rizikótól nem kellene tartaniok, hisz a házak mindaddig az ő nevükön állhatnának a telekkönyvben, amig a névleges tulajdonosok az árát teljesen le nem törlesztették. Viszont a reáutalt közönség örömmel ragadhatná meg az ilyetén házépítési alkalmat, mert nem sokkal nagyobb megterheléssel, mint a jelenleg fizetett házbér, évek múlva, minden megerőltetés nélkül, saját tulajdon házhoz jutna. Joggal remélhető az is, hogy a városok, vagy pénzintézetek házépítési akcióját támogatná a kormány is, akár — a városokra értve — kamatmentes, vagy alacsony kamatlábú kölcsön-, akár hoszszabb terminusu állami adómentesség nyújtásával. Nem lehet célunk, hogy e helyen részletes házépítési tervezetet adjunk, csak reá akartunk mutatni arra, hogy lehetne módokat találni egészséges házak építésének keresztülvitelére, s vele a közegészségügy megjavítására. így megszűnnék az a botrányos állapot, aminek megdöbbentő példáit láttuk egyik külvárosrészünkben a két év előtti tavaszi túlnedves időszakban, amikor egyes földes lakószobák közepén gödröt ástak, hogy a szoba nedvessége ott folyjon össze. Egy kis jóakarattal, szociális érzékkel csakhamar el tudnók tüntetni a szégyenbélyeget, hogy a tuberkulózus-halálozásban az összes művelt nemzetek között Magyarország vezet. Cselekedjünk hát! Niínik Pál. ? Dr. Kövi József 1 Városunk és messze vidék lakossága körében fog őszinte részvétet kelteni a szomorú hír, hogy dr. Kövi József vármegyei tb. főorvos, pápai járási tiszti orvos f. hó 17-én este elhunyt. A megboldogult hivatásának lett áldozata. Egy héttel halála előtt a csúf téli időben kintjárt egy betegénél Igalpusztán, az úton meghűlt, influenzába esett, amely — minthogy az utóbbi években amúgy is erősen megrokkant — hamar végzett vele. Dr. Kövi József 1872, tehát majd félszázad óta működött, mint orvos városunkban. Szaktudásán kívül nagy általános műveltsége, kiváló szellemessége is széles körökben kedvelt és keresett orvossá tették. Évtizedek óta egy nagy járás egészségügyének gondozása volt reá bizva s hivatali kötelességeit mindenkor kiváló buzgósággal végezte. Sok gyilkos járvány elfolytásának érdeme fűződik az ő munkásságához. Mint orvosnak, speciális szakja volt a szemgyógyászat, szembajjal sokan fordultak hozzá orvosi tanácsért. Tisztelt, hűséges orvosa volt ugyancsak hosszú idő óta az Esterházy grófi urodalomnak. Tagja volt a városi képviselőtestületnek, melynek közgyűlésein úgy közegészségi, mint egyéb kérdésekben igen sokszor felszólalt. A város közegészségügyi bizottságának elnöke volt. Feleségével 40 év óta a legboldogabb családi életet élte. Három gyermeke közül az egyetlen fiu, dr. Kövi Arisztid, a Hitelbank kiváló főtisztviselője Budapesten s megadatott neki., hogy kis unokákban is gyönyörködhessék. Szomorú elhunytáról a mélyen sújtott család az itt. következő gyászjelentést adta ki: „Özv. dr. Kövi Józsefné, Kövi Dolóra férjezett Révész Arnoldné, Kövi Angéla férjezett dr. Friedler Ernőné, dr. Kövi Arisztid, Révész Arnold, dr. Friedler Ernő, Révész Tibor és Friedler Kornél mint a rövid szenvedés után f. hó 17-én 72 éves korában, boldog házasságának 40-ik és orvosi működésének 46-ik évében elhunyt dr. Kövi József járásorvos, tb. vármegyei főorvos, a Rozália-Franciska városi női kórház és az gp ^ g&l Brm ap HH& . „,.**• Kitűnő hangú, szép munka K 30' — ( | gZr 1 tllll ö IlL 11 O HEGEDŰ Hangverseny-hegedű, mesés ^^•hhbhíhhbhhb hangja páratlan! Vo nó K 8 -, K 12 -, K 15 BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő.
