Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-01-12 / 2. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. A városok állainrendőrsége. Már régen hangoztatják kormányaink, hogy a városokban a rendőrség teendőit az állam vállalja magára. Sokan vannak, akik ezt nem szívesen veszik, mert benne a városok önkormányzati jogainak nagy fokú megcsorbítását látják és szerintök az autonom rendőrség jobban tud a polgársághoz alkalmazkodni, mint az állami fizetésű és szervezetű. Eltekintve attól a nagy tehertől, amelyet a rendőrség államosításával az állam vesz át vállaira és amellyel megkönnyebbül a városok évi költségvetése, az állami rendszerű és szervezetű rendőrség létesítése csak jót, csak üdvöset és hasznosat jelenthet a városokra. Nem akarjuk kicsinyelni a mai közrendi viszonyokat és az ezek gondozásával megbizott hatósági szerveket, hisz ők is megtettek annyit kötelességök terén, amennyit tehettek, vagy amennyit láttak cselekedni elődeiktől, a régi jó városi hajdúktól, majd később a konstáblerektől. Úgy őrizték a városokat, azok lakóinak élet- és vagyonbiztonságát, a csend és rend uralmat, amennyire nekik ezt csekély létszámuk megengedte. Többre nem voltak képesek és ha hatáskörükben sem a rend, sem a csend nem volt fenntartható és az élet- és a vagyonbiztonság is sok követelni valót hagyott fenn, az jórészben kis létszámuk rovására volt felirható. Ennek a kis létszámnak még azzal is kisebb lett a rendőrségi munkája, mivel a városházákon a rendőröket az egyes tisztviselők — főleg nappal — egészen más foglalatossággal elvonták tulajdonképeni feladatuktól. Inkább mások voltak, mint rendőrök. De a kihágási Ítélkezések tekintetében is az autonom rendőrség eljárása sokszor adott okot kifogásokra. Igaz volt-e, nem-e, az most mellékes, de tény, hogy az ily kihágási ügyekben hozott ítéletekkel sokszor nem volt megelégedve az érdekelt fél. Sógorságot, komaságot és jó barátságot vagy ellenszenvet látott bennök. Az állami rendőrség megvalósításával — a mi vélemén>ünk szerint mindez a sok baj és hiány megszűnik. Az állam gondoskodni fog, hogy mindig kellő számú és fegyelmezett, katonailag kiképzett, arra való rendőrsége legyen a városoknak, és a rendőröknek a vagyon- és életbiztonság és a közrend és a közcsend fenntartására kell csupán fordítaniok minden erejöket és idejöket. A kihágási ügyekben a megidézett felek részéről bizalom fog megnyilvánulni, mert a hivatalnok háta mögött nem kisebb potentát, mint maga az állam áll bátorítóul és oltalmazóul, — holmi városi befolyásos hatalmasságok nem ijeszthetnek rá. Hozzávehetjük bátran azt is, hogy némely városban a polgármester nem jó viszonyban lévén a rendőrség vezetőjével, ennek intézkedéseivel nem ért egyet és néha ellenkező parancsot ad a rendőrlegénységnek, mint a rendőrkapitány. Ez utóbbi és ez előbb említett anomáliák s fogyatkozások és sok más hiányok mind megszűnnek, ha a rendőri intézkedések a városok kezéből az államhatalomra ruháztatnak. S talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy e változásnak a városi rendőrség örül majd legjobban. r. I. Tuberkulózis és lakás. A modern orvosi tudomány már rég megállapította, hogy a betegségek megelőzése (profilaxia) a közegészségügyre legalább is oly fontos, mint magának a már fellépett betegségnek a gyógyítása. Sőt egyes speciális betegségeknél határozottan nagyobb jelentősége, mert több eredménye van a betegség megelőzésének, mint a már meglevő betegség gyógyításának. Ezek között a betegségek között első helyen áll a tuberkulózis, a gümőkór, amely betegséget, ha a szervezetet megtámadta, igen kétes sikerrel lehet csak gyógykezelni. Még a szanatóriumi ápolás is, az esetek legnagyobb részében, csak időleges eredményeket mutathat fel, mert a látszólag gyógyult beteg amint visszakerül régi környezetébe, csakhamar ismét megtámadva érzi egészségét és napról-napra szakadozni a köteléket, amely őt az élethez füzi. Az orvosi tudomány megállapította azt is, hogy a tuberkulózis a rossz életkörülmények velejárója. Túlfeszített munka, rossz táplálkozás, mindenek felett pedig az egészségtelen lakás az, amely hajlamossá tesz erre a rettenetes betegségre, amely sokszor lassan pusztító munkájával több áldozatot szedett már, mint a legöldöklőbb háború. A városunkban is előnyösen ismert dr. Kovácsics Sándor téti járásorvos, a budapesti kir. orvos-egyesület által pályadíjjal jutalmazott, Tuberkulózis és lakás cimü tanulmányában, melyet Qyőr vármegye sokoróaljai járásában végzett, a tudós megdönthetetlen bizonyítékaival, statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy azokban a községekben, melyekben a lakások egészségtelenek, nedvesek, levegőtlenek, piszkosak, percentualiter mennyivel nagyobb a tuberkulózis-halálozás, mint azokban a községekben, melyeknek értelmes népe gondot fordít arra, hogy lakása tiszta, száraz, levegős, szóval : egészséges legyen. Szerző a hivatásának magaslatán álló orvos fájdalmával panaszolja el, hogy járásának községeiben a lakások építésénél mennyire figyelmen kivül hagyják az egészségügy követelményeit, s még most is mennyi a földes, apróablakos, nedves, penészgombát tenyésztő, egyúttal konyhául is szolgáló lakás, s hogy népünk milyen konzervatív, ósdi nézeteket vall az egészségügyi kívánalmakkal szemben. Sajnos, ilyen elszomorító példákért nem kell falura mennünk. Csak szét kell tekintenünk Pápán, a külvárosrészekben, s igen sok helyen találunk itt is olyan lakásokat, melyek — mint a tanulmány tárgyává tett sokoróaljai községekbeli lakások — valósággal melegágyai a tuberkulózisnak. Egész a gerendáig nedves szobafalak, földes padozat, félméteres ablakok, vagy pláne csak ablak, nálunk sem tartoznak a ritkaságok közé, s ha találkozunk olyan polgártársainkkal az utcán, akik ilyen „lakások"-ban laknak, ruhájukból már messziről árad felénk a penész-szag, melyet az a nedves szobában vett magába. Képzelhetjük, milyen levegőt szívnak be a sajnálatraméltó lakók ezekben a szobákban éjjelente, amikor — pláne népesebb családoknál — a levegő egyébként is erős megromlásnak van kitéve. Valóban, korunk az ellentétek kora. A fény mellett ott az árny, a jólét mellett a nyomorúság. S mig egyfelől látunk még az egészségügy szempontjából is fényűző módon épült palotákat, addig szomorúan kell tapasztalnunk, hogy emberek kénytelenek lakni olyan lakásoknak csúfolt odúkban, amelyekben a lelkiismeret szava szerint állatokat sem volna szabad tartani. A közel jövőben, a békés időkben nagy szociális munkának kell megindulnia a lakáskérdés terén is. Nem szabad sem államnak, sem társadalomnak tovább elnéznie, hogy emberekkel egy fedél alatt tanyázzék a tuberkulózis, amely nemcsak a közvetlen környezetet veszélyezteti állandóan, hanem fertőző jellegénél fogva az ország egész népét. Sehol a világon nem pusztít olyan döbbenetes arányokban ez a gyilkos betegség, mint Magyarország földjén, és sehol nem gTERNBERG rr ^ — ^ ___ ^ ___ Tölcséres kitűnő hangú, legRFS7FI OfiFPFI ^bb rendszerű K 150 - I UL^L.LUUL.rL.1 Ujtalálmányu tölcsérnélküli * i • ll L, i „Etofon" beszélőgép bea legjobbaK ! csukható tetővel a legtökéletesebb K300BUDAPEST, VII., RAKÓCZI-UT 60, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő.