Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-03-02 / 9. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. Yárosi képviselőválasztások előtt. Pár nap múlva megejtik városunkban a három évenként ismétlődő képviselőtestületi választásokat. Mindig nagy jelentőségűnek tartottuk e napot városunkra nézve, mert tulajdonképpen ekkor dől el városunk jövő vezetésének a sorsa. A város anyagi és erkölcsi jóléte a képviselőtestülettől függ. Amilyen e testület és munkája, olyan tulajdonképpen a hatósága és olyanok hatósági intézkedései is. Éppen azért, akit a közbizalom a város tanácstermébe küld határozni ügyeink fölött, annak szeme előtt kell lebegnie ama felelősségnek is, amellyel megbízóinak tartozik. Nem elég csak gyönyörködnünk e megbízással járó megtiszteltetésben, hanem önzetlenül és odaadóan is dolgoznunk kell, hogy megszolgáljunk érte. Különösen a jelen idők kívánják meg a képviselői kötelesség teljes átérzését és gyakorlatba vételét. Mert sohasem tornyosultak egymásra oly mértékben a különböző irányokból előre törő súlyos gondok és bajok, mint éppen most. A folyton szaporodó háborús kiadások, mint rendkívüli tételek, egyre nőnek költségvetéseinkben évről-évre és az így előálló teher annál súlyosabb, mert több bevételi forrásunk csaknem fordított arányban apad, egyik-másik már ki is apad. A közélelmezéssel járó ügyek s bajok s az ezekben felmerült költségek számlája hogy mennyire fog rúgni, azt még nem tudjuk. Valamint már eleve elképzelhetjük azt a teher-nyomást, amelylyel a háború utáni megújhodásunk kiadásai ránk nehezednek. Mindezeket és még sok már egyebet is megszívlelve csak olyan polgárokra adjuk szavazatunkat, akiről vagy meggyőződtünk már, vagy akiről egyéniségét ismerve biztosra vesszük, hogy a képviselőtestületben csakis a közjót hordja szivén s abból sem a maga, sem más érdekéért, még bárhonnan jövő nyomásra sem tér el. Aki bölcs tanácsokkal támogatja, bátor lélekkel ellenőrzi a hatóságot; aki nem gyakori távollétével, hanem szorgos megjelenésével tündököl a tanácskozásokon és ott a város egész egyetemét, az egész népet, tekintet nélkül felekezetre, állásra, rangra képviseli. Igen nagy idők küszöbén állunk. Hogy annak próbaerejét kiállhassunk becsületesen, e nagy időkhöz mért képviselőtestületi választással kell biztosítanunk. Képviselőnk választójogi beszéde. Dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a választójogi bizottság febr. 29-iki ülésén nagyhatású beszédet mondott, melyben rámutatván a nemzetiségi veszedelemre, az általános választójogot a magyarul irni-olvasni tudáshoz kivánja kötni. Beszédének tartalmát a fővárosi lapok nyomán a következőkben ismertetjük: Dr. Antal Géza: Székely Ferenc tegnapi beszédéhez fűzi a maga megjegyzéseit. Megdöbbenti az a nagy naivitás és ideológiai elfogultság, mely a világháború negyedik esztendejében sem akar Magyarországon nemzetiségi veszedelemről tudni s a nemzetiségi kérdést egyszerű nyájask9dással s előzékenységgel véli megoldhatónak. Óhajtaná, hogy mindazok, akik a választójog problémájával foglalkoznak, ha már az erre Iegkompetensebb faktorok megnyilatkozásai nem győzik meg őket, személyes tapasztalatok gyűjtése végett mennének el a nemzetiségi vidékekre s közvetetlen közelből figyelnék és hallanák meg, micsoda mértéktelen izgatás folyt és folyik, ha most a háború alatt talán leplezettebben, az egységes magyar nemzeti állameszme ellen. Az országos átlag-statisztika e tekintetben nem nyújt biztos támasztó pontokat, sőt inkább arra alkalmas, hogy egy bizonyos fokig elaltassa azokat az aggodalmakat, melyeket e tekintetben minden hazafi joggal táplál. Csak az egyes helyi viszonyokra kiterjedő statisztika tájékozhat némileg arról a veszedelemről, mely az ország nagy vidékein a magyar nemzetet fenyegeti, de még ez sem veheti számba azokat a szubjektív tényezőket, melyek a lakosság száma mellett fokozottan esnek a nemzeti gyűlölködés révén a mérleg serpenyőjébe. Azok a bizottsági tagok, akik egyéni tapasztalataikból kiindulva erőteljes szinelíkel rajzolták a nemzetiségi vidékeken a várható veszedelmet, nem rémképeket festettek arról, csak tapasztalatokon alapuló jogos aggodalmaiknak adtak kifejezést. Az egy Székely Ferenc kivételével még a kormánypárti bizottsági tagok is felismerték a választójogi javaslat elfogadása esetén erősbülő nemzetiségi veszedelmet. Ha talán kevésbbé sötétnek látták is a helyzetet, a veszedelem valóságosan meglevő voltát maguk is konstatálták. Ilyen körülmények között hazafiúi kötelesség pártállásra való tekintet nélkül megkeresni azokat a kautélákat, amelyek a választójogi javaslat következtében előálló veszedelmeket elenyésztetni, vagy legalább csökkenteni vannak hivatva. O maga ezt nem tekinti kompromisszumnak, ezt egyszerűen a törvényjavaslat alapelveinek változatlanul hagyása mellett nemzetbiztosító eszköznek tekinti, amelyet megragadni mindenkinek kötelessége. Ilyen nemzeti biztosító eszközöket kel létesítenünk magában a törvényjavaslatban s párhuzamosan a törvényjavaslattal más törvényes rendelkezésekkel. A törvényjavaslatban felveendőnek tartja a magyarul irni-olvasni tudás kimondását, mellyel legalább azt meg lehet akadályozni, hogy nemzetiségi nagy tömegek minden iskolai képzettség nélkül nélkül néhány heti gyakorlattal a maguk nyelvén való irniolvasni tudás révén bejuthassanak a választók seregébe. Tiltakozik az ellen, mintha ez jogfosztás volna, mert hiszen jogkiterjesztés köttetik ehhez az alapfeltételhez, mig a most szavazattal birók egyéb mellék jogcímeken szavazatukat a törvény értelmében továbbra is megtarthatják. Ha az Északamerikai Egyesült Államok demokratikus államai közül többen felvették az államnyelv tudását a választójogi törvénybe alapul, nem vádolható sem nemzetiségi elnyomással, sem retrogád irányzattal a magyar állam, ha ezt különösen a háborús tapasztalatok után a jogkiterjesztésnél szintén alapul veszi fel. A magyarul irni-olvasni tudáson kivül szükséges, hogy egyéb törvényhozási intézkedéseket is foganatosítsunk kulturális, közigazgatási, katonai és gazdasági téren. Kulturális téren szükségesnek tartja a népiskolai törvény oly értelmű revízióját, hogy a magyar államnak a népiskola ügyeiben, különösen a tanítóképzőben, közvetlenebb befolyása legyen, mint eddig volt. Közigazgatási téren elengedhetetlen előfeltételül tekinti a közigazgatás államosítását, hogy azok a veszedelmek, amelyek a választójog kiterjesztése révén nemzetiségi vidékeken a közigazgatás elnemzetietlenítésrée felmerülhetnek, megelőzhetők legyenek. Katonai téren örömmel üdvözli a magyar hadsereg kilátásba helyezett megalkotását, mint hatalmas nevelő tényezőt. Ezek nélkül az intézkedések nélkül és különösen a választójognak minden nemzeti kautélája nélkül félő, hogy a választójog kiterjesztése megtörténik ugyan, de a parlament, mely az ily módon kiterjesztett választójog alapján előáll, nem lesz többé a magyar nemzet ezer éves múltjának letéteményese, s a nemzeti élet tovább fejlesztője. Most jelent meg ! A NŐ. HIVATÁSA, HELYZETE A MÚLTBAN ÉS KORUNKBAN. IRTA: GYURÁTZ FERENC. Ára 4*— korona. Kapható KIS TIVADAR könyvkereskedésében Pápán. ^^ TETDMDCD /I upnum Kltüno hangu> szep munka K 3

0'~ ^fefe. I 1 re lm W\ r rC II rttUEUU Hangverseny-hegedű, mesés ^^ • ^ • m 1 * • m ^M jóhang

u K 60^^^mammm^mmmmmmmmmmmmmmm^m hangja paratlan! Vonó K 8 - K 12K 15 BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő.