Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-10-19 / 42. szám

A „hála" karján él a kis család, mely sziveteknek most is gondot ad, — pihenjetek csak, szöjjetek tovább szabad hazáról boldog álmokat.. S úgy lett, amint az Ur megmondta már: a „hála" tölti most a lelkeket, szelíd szavával házról-házra jár, a könny eláll, a fájó seb heged; a szél meg, ha a tájon áthalad, most nem tör álmot sírok mélyiben, dalol, mesél a lombos fák alatt, s az alvó tábor boldogan pihen... HETI ÚJDONSÁGOK. • — Esterházy Péter gróf f. Súlyos gyász borult ismét az Esterházy grófi családra. Esterházy Péter gróf, a „marczaltői" gróf Esterházy Sándor, Zita királyné főudvarmesterének fia, a debreczeni Vilmos-huszárok főhadnagya, viruló ifjú életének 20-ik évében rövid szenvedés után spanyol betegségben elhunyt. A megboldogult fiatal főurat Pápán igen sokan és jól ismerték. Középiskolai tanulmányait a helybeli bencés főgimnáziumban végezte s ezután azonnal a haza védelmére — mint annyi ifjú társa — katona lett. Ép a harctérről jött szabadságra s vadászaton meghűlvén, komplikálódott baja az „új" betegséggel, mely a legszebb reményekre jogosító viruló életét hamar kioltotta. Hült tetemeit f. hó 13-án, vasárnap, vasúton Pápára szállították s itt a pályaudvar előtt történt a beszentelés ünnepélyes szertartása. Ezen jelen voltak az édes apa: Esterházy Sándor gróf fiaival, Sándor és János grófokkal, dr. Joób Rezső és Grósz Dezső kormánybiztosok, Wimmer Gusztáv, Darányi Gusztáv, Wuest Ferenc, az Esterházy grófi uradalmak vezetői, Korossy Albert alezredes az ihász-marczaltői csikótelep parancsnokságának képviseletében, dr. Tenzlinger József polgármester, Sült József kir. közjegyző, dr. Kocsis Lénárd bencés házfőnök, a papság nagy képviselete, az irgalmas nővérek főnöknőjük vezetésével, Marczaltő község elöljárósága és rengeteg résztvevő közönség. A beszentelés szertartását Rott Nándor megyés püspök végezte Hanauer Á. István apátkanonok, P. Soos Pál, P. Király Lőrinc, Kriszt Jenő esperes, Wimmer Károly kép. igazgató és Varga Sándor marczaltői plébános segédletével. Beszentelés után a holttestet a családi gyászkocsira tették és az összes harangok zúgása mellett Nagygannára szállították. A temetés aktusa másnap folyt le a nagygannai plébánia-templomban. Megjelent ezen a király és királyné képviselője gyanánt herceg Pálffy Miklós főlovászmester. Ott voltak még Esterházy Ferenc gróf, JankovichBésán Endréné grófnő, a pápai honvéd huszárezred részéről Kovács Kálmán alezredes, Pápa város küldöttsége a polgármester vezetésével, Tar Gyula földm. isk. igazgató, a környékbeli papság, az uradalmi igazgatóságok és erdőmesterségek összes tisztviselői. A gyászszertartást itt is a megyés püspök végezte s ennek befejeztével az ősi gannai sírboltban édes anyja hamvai mellé helyezték örök pihenőre a korán elköltözött ifjú grófot. F. hó 16-án a pápai nagytemplomban Kriszt Jenő esperes rekviemet mondott lelki üdvéért. Ez utolsó gyásztisztességtételen a Vilmos-huszárok küldöttsége is megjelent Debreczenből. — Az elnöki állás. A közegészségügyi bizottság elnöki állását a múltban s a jelenben is mindig orvos töltötte be, amit azonban egy újabb miniszteri rendelet határozottan megtilt. Ez okból a bizottságnak új elnököt kell majd legközelebb választania. (Nb. ez is olyan miniszteri rendelet, aminek értelmét bajos kihámozni.) — A személyforgalom korlátozása. Október 18-tól kezdve az egész országban a személyforgalom korlátozását rendelték el. Pápa állomást illetőleg ez csupán egy vonatpár elmaradásában nyilatkozik meg. Tegnap óta nem közlekedik Győr felé a reggel 6 órai s Szombathely felé az esti Í/

21 órai személyvonat. A korlátozás időtartama bizonytalan. — Gyászrovat. Miután pedig a halál elvégezte dolgát a harcmezőkön (ó bár már végleg elvégezte volna!) sorra keresi fel azokat, akiket koruk, nemük vagy hivatásuk itthon tartott a szenvedések országában. Irtózatos kegyetlenséggel, megszokva már a gyászos munkát, sürü rendeket vág sorainkból. Mint a nagy öldöklések után mindig, járvány szedi áldozatait, melynek még nem ismeri természetét az orvosi tudomány, s azért — ha nagyobb hevességgel lép fel — nem is tud megküzdeni vele. A hét folyamán sorrendben a következő gyászesetekről vettünk résztvevő érzéssel jelentéseket : Dr. Klein Ferenc ügyvéd, a jótékonyságáról közismert Klein József mátyusházi nagybérlő fia e hó 13-án 29 éves korában Budapesten spanyol betegségben elhunyt. A fiatal, rokonszenves ügyvéd a 20. honvédezrednek volt tartalékos főhadnagya, hosszú hónapokat és éveket töltött az első vonalban, számtalanszor nézett szembe a halállal, mely akkor — bár három izben sebesült meg — megkímélte, hogy aztán, mikor sebesüléseinek és harctéren szerzett betegségének kínjait pihenhette ki, orvul törjön reá és viruló életét elragadja. A Signum laudis, a kis ezüst és bronz vitézségi érmek, a Károly csapatkereszt tulajdonosa volt, jó katona, derék hazafi, szüleinek méltán szeretett kedves gyermeke és büszkesége. Rajtuk kivül 8 testvére siratja korai elhunytát. Holttestét gyászbaborult családja Pápára hozatta s f. hó 15-én katonai pompával temették el. Simái Mező Gyuláné sz. Greibel Ida, Mező Gyula szarvaskendi földbirtokos hitvese, élete 61. évében Pápán f. hó 14-én rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult úrnő a városunkban köztiszteletben álló Kristóffy Gyula máv. felügyelő feleségének volt édes anyja s éppen az ő látogatásukra érkezett városunkba, hol a gyilkos spanyol betegség tevékeny életét kioltotta. F. hó 16-án temették el Szarvaskenden a róm. kath. egyház szertartása szerint. Kiterjedt előkelő rokonság gyászolja elhunytát. Losonczi Gyula, a budapesti ref. egyház hitoktató lelkésze f. hó 14-én életének 32-ik évében szintén spanyol betegségben elhunyt. A megboldogult nagyra hivatott fiatal lelkészt szoros kapcsok fűzték városunkhoz. Testvéröccse volt a kollégium kitűnő rajztanárának, Losonczi Jenőnek, maga középiskolai tanulmányait, mint szinjeíes diák, itt végezte s azóta is többször megfordult városunkban, hangversenyeken is szerepelvén, mint tehetséges hegedűművész. Valódi tehetségét azonban pályáján érvényesítette, melyen igazán a legideálisabb buzgalommal működött. Mint gyászjelentése megható sorai mondják: „Lelkének jóságát, szivének meleg szeretetét nemcsak övéire, másokra is sugároztatta". Korai elhunytát fiatal neje, árvája: Iduska, édes anyja, testvérei és nagyszámú rokonság gyászolja. — A hadikórház feloszlatása. A pozsonyi katonai parancsnokság értesítette városunk polgármesterét, hogy a pápai cs. és kir. tartalékkórházat feloszlatta. — A városi főorvos rendelő szobája. Dr. Cseh-Szombathy László városi főorvos az ingyenes orvosi rendelés lebonyolítására a városi tanácstól egy alkalmas helyiséget kért. A városi tanács a kérelem folytán a női kórház egyik helyiségét bocsájtja a városi főorvos rendelkezésére. — Hősi halál. Letenyei Honthy Béla, honvéd huszárezredünk századosa, az olasz harctéren szerzett betegsége következtében a tarentói hadikórházban életének 30-ik évében elhunyt. > — Az anya- és csecsemővédő-egyesület a kerületi- és vállalati munkásbiztosító pénztárakkal leendő szorosabb kapcsolat létesítése tárgyában, ma, szombaton délután 3 órakor városháza tanácstermében ülést tart. — A mult héten elfogott betörő nacionáléját szorgos kutatás után sikerült megállapítania a csendőrségnek. Valódi neve Sturmann Ferenc, illetőségi és születési helye Brassó. Mint katona a prágai cs. és kir. 2. gyalogezred kötelékébe tartozik, honnan többször megszökött, hogy betöréseket kövessen el. Ilyen körútja alkalmával elfogták Miskolczon augusztus 25-én, Esztergomban f. hó 1-én, azonban mindkét esetben sikerült a katonai rendőrség kezéből megszöknie. Betörésekkel gyanúsítják Körmendről, Zalaegerszegről és Kaposvárról, sőt a nyomozás adatai szerint igen valószínűnek látszik, hogy Pápán Spitz Márk irodáját is ő törte fel. Hatszor volt már büntetve, legutóbb 272 évi fegyházzal. Ugy látszik tehát, hogy csendőrségünk mindenképen „érdemes" férfiút fülelt le és tett ártalmatlanná. A jeles férfiút különben a csendőrség a hét elején a helybeli cs. és kir. állomásparancsnokságnak adta át, melynek fogdájából ma délután elszállítják Komáromba a hadbirósághoz. — A Polgári kör november hó 3-án közgyűlést tart. A gyűlésre ez úton is felhívjuk a tagok figyelmét. — A szülésznői díjakat a közegészségügyi bizottság a hadigondozó népiroda megkeresésére, szegények számára a következőleg állapította meg: a város belterületén 12 K, a várostól 2 kilométernél távolabbi körzetben 20 K. — A csendőr és a hajasbaba. Szepegő kis leány állított be a minap a csendőrökhöz. Nagy volt az ő panasza, bánata. Ellopták szőkefürtü, árnyas szemű, gyönyörű nagy hajasbabáját. Akkora volt csaknem, mint ő. És még milyen okos I Üini, aludni tudott; ha lefektették, szépen lehunyta buzavirág-kék szemeit; ha felültették, mindjárt fel is ébredt. Kérte a csendőrök derék parancsnokát, hogy hoznák vissza az ő aranyos kis babáját, hűséges játszótársát, mert igen fájna neki, ha másutt rossz sorsa lenne szegénykének. A parancsnok, akinek hosszú csendőri praxisában még nem fordult elő hasonló babaügy, mosolyogva hallgatta végig a kis leányt; de mintha mosolyogtak volna az asztalon heverő hivatalos akták is, amelyekben betörők, szélhámosok, tolvajok, dezentorok viselt dolgairól vagyon szó. — Hát aztán ki lehetett a tolvaj? — kérdé nagykomolyan a parancsnok, aki lassanként egészen beleélte magát a tragikus esethez illő komor hangulatba. — Azt nem tudom, kérem szépen — mondá a kis leány —, de valaki a nyitott ablakon keresztül vihette el, mert az ablakdeszkán ott volt a lába nyoma. Apró kis lábnyomok voltak. — Hát bizony, nyomozási alapul ez kevés. No de azért menjen csak kis lányom szép nyugodtan haza, hamarosan elő fog kerülni a maga kis babája — vigasztalta meg a bánatos leánykát a jószivü csendőr. S a parancsnok jóslása rövid időn belül valóra vált. Másnap, valahonnan a város végéről, ahol már nincsenek külön gyermekszobák, előkerült a gyönyörű hajasbaba. Szép szőke haja kuszált-, gondosan vasalt ruhája gyűrött volt, a kékselyem másli is hiányzott a nyakáról. Látszott rajta, hogy nem viselték gondját új helyén. No de a fő az, hogy meg lett, s hogy ismét magához szoríhattta érte aggódó igazi gazdája . . . így került egymással vonatkozásba a csendőr és a hajasbaba. — A szemét-fuvarozási díjakról a képviselőtestület szabályrendeletet alkotott, melynek díjtételeit a képviselőtestület tagjai közül sokan túlmagasaknak találták s ezért megfellebbezték. A törvényhatóság Varga István és társai fellebbezésének helyt adott s a képviselőtestületet a díjak mérséklésére utasította. — Védekezés a spanyol nátha ellen. A spanyol nátha ellen való védekezés tárgyában a polgármester a következő hirdetményt bocsátotta ki: A spanyol nátha, vagy spanyol influenza néven ismert fertőző betegség városunkban is nagymértékben fellépett. Bár a legtöbb esetben a baj lefolyása enyhének mondható s csak ritkább esetekben vált súlyosabbá vagy halálossá, mégis mindent meg kell tennünk e veszedelmes baj elfojtására. A hatósági intézkedéseken kivül azonban szükség van a nagyközönség közreműködésére is, főleg olyan módon, hogy az óvó intézkedéseket mindenki betartsa. A betegség náthával, rekedtséggel, köhögéssel, általános rosszulléttel, izomfájdalmakkal, néha kisebb hőemelkedéssel, máskor már kezdetben magas lázzal szokott jelentkezni. Aki ilyen tünetet észlel magán, az feküdjék rögtön ágyba, mert így valószínű a betegség enyhe lefolyása. A beteget — amenynyire csak lehet — el kell különíteni és rögtön orvossal meg kell vizsgáltatni. Tapasztalás szerint a betegség ott terjed leginkább és legnagyobb gyorsasággal, ahol zárt helyen huzamosabb ideig sokan tartózkodnak együtt. Ezért minden tömeges összejöveteltől tartsuk távol magunkat. Lakásunkat, ruházatunkat, testünket /