Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-05-19 / 20. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KÓEÖS BN.DRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Gigler Béla urak üzletében is. X

1 Húshiány. Egyelőre ezt a címet adtuk neki, noha elbírná a „húsinség" nevet is. A kormány nemrégen megszüntette az egyik hústalan napot azzal a megokolással, hogy a húsellátás tekintetében javult a helyzet és a húshiánytól félnünk többé nem kell. Nem is kell mondanunk, hogy öröm és remény szállta meg lelkünket, mert a mérsékelt mértékkel kiszabott lisztanyag mellé kárpótlásul képzeletünkben előre oda gondoltuk a jóval nagyobb sertés-, marha- és borjúhús darabokat. Örömünk azonban, legalább Pápán, elhamarkodottnak bizonyult és reményünk felettébb csalfának. Marha- és borjúhúsunk ugyan még csak volna egy kevés, ha folyton emelkedő árak mellett is, azonban sertéshúsunk egyáltalán nincs. És olyan a helyzet szignaturája is, mintha nem is akarna lenni még igen sokáig, a legközelebbi őszig. Ez az áíiapot így nem maradhat. Lakosságunk joggal megkövetelheti hatóságától, hogy e fontos hiányzó élelmicikkről gondoskodjék. Budapest, Győr, Miskolcz és más városainkban sertéshús van, Dunántúl büszke Athénjében a lakosság nem juthat hozzá. Pedig vasúti állomásunkon hetenként száz métermázsára rúgó levágott sertés megy el idegenbe, amelyeket helybéli üzletember, talán emberek szállítanak el máshová. A hatóságunk utánna nézhetne, hogy a katonasághoz megy-e mindez, vagy más valahová is? Ha e városból annyi sertéshús vándorol idegenbe, akkor különös az, hogy magának a város lakosságának nem jut belőle semmi. Tudtunkkal a sertéshús-ellátás cimén egy,a katonaság alól való felmentésre vonatkozó ügy is szóba kerülhet és kerül is a közvéleményben. Ezt az ügyet úgy elintézni hagyni, hogy ily felmentés esetleg meglesz, de sertéshús nem lesz, nern engedhetjük. Mészárosainktól halljuk, hogy félnünk lehet a legközelebbi időben a marha- és a borjúhús hiányától is. Ez élő állatok ára napról-napra rohamosan emelkedik, úgy, hogy levágatásra venni alig lehet. Ha tehát a sertéshús hiánya mellé e másik két hús hiánya is oda áll, akkor városunk közélelmezése valósággal csődbe kerül. • Ettől meg kell óvni lakosságunkat és ez a feladat első sorban a hatóság vállaira nehezül. Ha a fentebb említett városok hatósága tudót gondoskodni arról, hogy a viszonyokhoz mérten elegendő sertéshús legyen készen a lakosságuk közélelmezési céljaira; ha Pápáról is, ide való üzlettulajdonos $gen sok métermázsa számra továbbítja idegenbe a levágott sertéseket — akkor mi ís megkövetelhetjük hogy szerezzék meg nekünk is ezt az élelmiszert. „Videant consules, ne quid respublica detrimenti capiat." Magyarul: Vigyázzanak a vezetők, hogy baj, kár ne érje az államot, — illetve most ránk vonatkoztatva: e várost. Figyelő. Városi közgyűlés. Mérsékelt számban gyűltek össze képviselőtestületünk tagjai az e hó 15-én a városház tanácstermében tartott közgyűlésre. E mérsékeltség oka egyrészt a nyári 4agy munkaidőben, másrészt az igen egyszerűnek látszó tárgysorozatban lelhető föl. Ha nem is volt izgatónak mondható a programm, egy pontja mégis akadt, amely méltán keltette volna fel a városatyák figyelmét és gyakorolhatott volna rájok vonzó erőt. Ez a pont az eladott városmalomról szóló jelentés, amelynek jelentősége és érdekessége a vita folyamán egyre jobban nyilvánossá lett. Az ügy ugyanis a következő: A város 1913-ban a Löwenstein-cégnek eladta az Uszoda melletti malmát, de csakis azzal a kikötéssel, hogy helyébe 50—60 segéddel dolgozó cipőgyárat kell egy éven belül felállítani, más célra tehát fel nem használható, és amennyiben a vevő cég a kikötésnek meg nem felelne a záros időn belül, köteles a malmot a vételárának visszafizetése fejében a városnak vissza adni. E kikötésekre a közgyűlés és a szerződés is expressis verbis kimondotta a telekkönyvi bekeblezést. A cég a közben kitört háború miatt a cipőgyár felépítését elhalasztotta, a malmot bérbe adta mindez ideig. Most pedig azt tette, hogy 1932-ig, tehát 15 évig bérbe adta a malmot, a molnárral kötött szerződést a közgyűlés előzetes tudta és beleegyezése nélkül betábláztatta. Miután ezt megtette, a városhoz fordult oly kérelemmel, mely szerint engedje meg neki a város a cipőgyár felépítését a békekötés utáni egy évre halasztani, és egyszersmind vegye tudomásul a Sziics Lajossal kötött és 15 évre szóló bérletet. Majd mást is gondolván, azzal az ajánlattal lépett a város elé, hogy hajlandó a malmot a vételár és a velejáró költségek visszatérítése mellett a városnak tulajdonába visszabocsátani. Ez az ügy, amely hosszas vitát provokált s a vitában főleg két felfogás érvényesült. Az egyik az, hogy a kérelem elutasítandó és ha a vevő a szerződést be nem tartja, a malmot vissza kell tőle venni; a másik vélemény szerint, mivel a Szűcs Lajossal kötött szerződés be van táblázva, előbb a jogügyi bizottságot kell megkérdezni, hogy jogos volt-e a^ bérleti szerződés bekeblezése s csak azután döntsön a gyűlés a dolog felett. A többség ezt fogadta el. A mi véleményünk szerint feltétlenül törvénytelen és ennélfogva semmis a bérlet betáblázása. Mert e bérlet szerződés-változtatást foglal magában, a szerződést pedig egyedül a közgyűlés változtathatja meg, mivel pedig a képviselőtestület előzetes tudta és beleegyezése nélkül történt a bekebelezés, az jogos nem lehet. Ha nem ez volna az igazság, akkor a vázolt megkerülő úttal az egész várost el lehetne adni a város tudta nélkül. A gyűlés többi pontjainál nem találtak ellenvetésre az előterjesztett bizottsági javaslatok. Maga a tanácskozás a következőleg folyt le : Elnöklő polgármester megnyitván a gyűlést, a mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után a jelen gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkéri dr. Teli Anasztáz, Jílek Ferenc, Grátzer János, Schlesinger Rezső és Böhm Samu képviselőket. Azután mély hatottsággal szól Hunkár Dénes volt főispánunk elhalálozásáról, jelenti, hogy a város a temetésen képviseltette magát és a ravatalra koszorút helyezett s egyben indítványozza, hogy az elhunyt főispán érdemeit jegyzőkönyvileg örökítsük meg és a gyászoló családnak fejezzük ki részvétünket. A képviselőtestület a polgármester jelentését részvéttel tudomásul veszi és indítványát elfogadja. Ugyancsak meleg szavakkal parentálja el polgármester Baranyai Zsigmond ügyvéd és dr. Thury Etele volt városi képviselőket s indítványára a közgyűlés emléküket jegyzőkönyvben örökíti meg. Napirend előtt előterjeszti elnök, hogy dr. Bárczy István, a városok orsz. kongreszszusának elnöke, kéri városunkat is, hogy az e hó 19-én, Budapesten tartandó városi polgárliga alakuló ülésére legalább 6 polgárt küldjünk ki képviseletéül s ő e kiküldetésre ajánlja: Bőhm Samu, Győri Gyula, Hajnóczky Béla, Karlovitz Adolf, dr. Kende Ádám és Steinberger Lipót képviselőket. A gyűlés ily értelemben határoz. A tárgysorozatra térvén át, a napirend első pontját, néhai Zimmermann János és Krisztina alapító-oklevelét elfogadták változatlanul. Hasonlóképpen elfogadták hozzászólás nélkül Pápa város ingatlainak bérbeadására vonatkozó feltételeit. Tudomásul vették az alsóvárosi óvoda bérhelyiségeiről és bérletéről szóló jelentést. Nagyobb vita indult meg az eladott város| ^ b Rájöttem, hogy az általam gyártott UVrli I »»MODI A NO-CLU B SPÉCI ALI TÉ"-szivarka hüvelynek utánzatai vannak forgalomban, amelyek ellen egyedüli védelem a védjegy és aláírásom pontos megfigyelése. A ved jegy.