Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.
1917-07-21 / 29. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptuiajdonos főszerkesztő: L)^ KÖRÖS 35 NDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Gigler Béla urak üzletében is. A pápai zöldség valamikor — a béke boldog idejében — nemcsak jóságáról, hanem olcsóságáról is hires volt. Nyár idején nem sokat kellett töprengeni háziasszonyainknak, hogy mit főzzenek, piacunkon bőven találtak jó és olcsó élelmiszert. Még tavaly sem lehetett ebben a tekintetben különös panaszra okunk. Még ekkor is tűrhető áron láthattuk el háztartásunkat a piacról zöldséggel és főzelékneművel. Az idén azonban alaposan megváltozott a helyzet. Olyan ára lett a zöldségnek, hogy szinte kétségbeejtő. Öt—hat tagu család részére egy főzelékhez valót 4—5 koronán alul nem lehet kapni. Ha nem volna olyan szomorú, kacagni kellene rajta, hogy egy darab spárgatök, amelyért máskor ilyenkor 40—50 fillérnél többet kérni sem mertek volna, ma 5—6 korona; egy darab kelkáposzta 1-50—3 korona, 3—4 szem krumpli 20 fillér stb. Kutatva ennek az őrületes drágaságnak az okát, reá jövünk, hogy annak nem annyira az előzően heteken át tartott szárazság, mint inkább az Ausztriába való kiszállítás az oka. — A bécsi piac ügynökei nemcsak a piacon vásárolnak össze horribilis áron mindent, hanem kijárnak a kertekbe és ott a lábán veszik meg az egész termést, s annyira mennek az előzékenységben, hogy a megvett portékát a saját költségükön fel is szedetik. Hiszen ha csak a felesleg kiszállításáról volna szó, a legkevesebb kifogást sem emelhetnénk ellene, utóvégre az élelmezés terén nálunk sokkal rosszabb helyzetben levő osztrák népnek is, amellyel úgy összekovácsolt bennünket a sors, élnie kell; de annyira mégis felülemelkedhetnék bennünk a hazafiság érzése, hogy először mi jövünk, azután következnek mások. Persze, ezzel az elvvel a jó ügynökök nem sokat törődnek, a fő nekik az, hogy i üzletet köthessenek s minél szaporább provízióhoz juthassanak. Tudjuk azt is, hogy nincs semmiféle rendelet, amellyel eltilthatók volnának attól, hogy az orrunk, illetőleg a szánk elől Ausztriába szállítsák a nyári élelmicikkeket. Ámde amint az Országos Közélelmezési Hivatal szigorú intézkedést tett arra nézve, hogy a kölcsönös megállapodáson túl hús, zsir, gabona és liszt az országból ki ne szállíttassák, ép úgy szabályozni lehetne ' azt is, hogy a zöldség- és főzeléknem üekből is csak a felesleget szállítsák ki tőlünk idegenbe. Főként mi, és a határhoz közel fekvő többi vármegyék, vagyunk kitéve annak, hogy a gyorsan lebonyolítható vasúti forgalom miatt piacainkra reá szabaduljanak a kíméletet nem ismerő ügynökök, azért az érdekelt vármegyékből akár egyetemlegesen, akár külön-külön sürgős kérelemmel kellene fordulni az Országos Közélelmezési Hivatalhoz, hogy a nyári élelmicikkek kiszállítását kösse valamiféle kautáléhoz, mert így bizony Isten oda lyukadunk ki, hogy a szomszédunkon segítünk, magunk háztartását pedig a legnagyobb nehézség elé állítjuk. A fontos kérdést újonnan megalakított közélelmezési bizottságunk szives figyelmébe ajánljuk. Foglalkozzék vele, hogy .mi módon lehetne segíteni nyomorúságos piaci viszonyainkon; mi módon lehetne keresztülvinni, hogy a hires pápai zöldségből és egyéb nyári élelmicikkekből elfogadható áron és elégséges mennyiségben jusson a pápaiknak is, A hosszú, keserves tél után óhajtva vártuk az új élelmicikkeket produkáló nyarat, abban a reményben, hogy sok nehézségbe ütköző közélelmezésünkön javítani fog; sietve intézkedjünk, hogy ez a reménységünk ne legyen teljesen kapzsi ügynökök prédájává. Ez a legkevesebb, amit a lokálpatriotizmus nevében az illetékesektől megkövetelhetünk. N. P. A Yeszprémvármegyei Gazd. Egyesület mult éve. A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület julius 10-iki közgyűlésén Kajdacsy Endre ügyvezető igazgató előterjesztette az Egyesület mult évi működéséről szóló jelentését. A közérdekű jelentésből közöljük a következő részleteket: A jelentés örömmel állapítja meg, hogy az itthonmaradott gazdák a mult évben is megfeleltek hazafias kötelességüknek, mert kitartó szorgalommal művelték a földet és bátran leküzdötték a háboru-okozta nehézségeket. A gazdák bizalmát mi sem igazolja jobban a Vármegyei Gazdasági Egyesület iránt, nynt az, hogy 1916-ban 400 taggal szaporodott az egyesület tagjai száma. Az egyesület a gazdaközönség háborús ügyes-bajos dolgaiban nagyon sokféle munkásságot fejtett ki, melyek közül kiemelendő, hogy a téli háborús gazdasági előadások alkalmával az egyesület igazgatója 20 nagyobb községben ismertette a háborús gazdasági rendeleteket és utmutatást adott a háborús gazdálkodásra vonatkozólag. A veszprémi katonai lábadozó osztag keretében négy hónapig tartó sorozatos gazdasági tanfolyamot rendezett az egyesület, a rokkant katonákat kosárfonásra és kefekötésre oktattatta. Intenzív volt tevékenysége az egyesületnek a növénytermelés terén, eredményesen kísérletezett a nemesített vetőmagvakkal, az utántermelt nemesített buza vetőmagvakat a kisgazdák között osztotta szét. A rézgálic kiosztás ügyében dicséretes munkát végzett az egyesület, minden szőlősgazda idejében kellő mennyiségű rézgálicot kapott. Szép eredményt ért el a szövetkezetek alapítása terén, öt helyen létesített központi szeszfőző szövetkezetet, több községben elősegítette a fogyasztási szövetkezetek megalakítását. A Veszprémi Közgazdasági Bank és Takarékpénztár támogatásával megalakította a Veszprémmegyei Talajművelő Társulatot 450.000 korona alaptőkével, mely Társulatnak célja gőz- és motorekékkel való bérszántás és egy nagyszabású gépjavító műhely felállítása. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében most a háborús viszonyok között nagyon keveset tehetett az egyesület, mindazonáltal vállalkozott a katonai lókórházakból kiselejtezett lovak szétosztására. Zirczen és Enyingen 150 drb. harctéren született választott csikót adott el árverés utján a gazdának. Nem hagyta figyelmen kivül a háborús időkben a baromfitenyésztés fejlesztését sem, 4000 korona értékű fajbaromfi törzset osztott ki tagjai között. Elismeréssel ünnepelte az Egyesület a mult évben, ma már boldogult elnökének, Hunkár Dénes főispánnak 10 éves eredménydús elnöki működését, az elnök ünneplésével egyidejűleg méltányolta Kajdacsy Endre ügyvezető titkárjának egy évtizedet betöltő szolgálatát is, kinek eredményes működése jutalmazásául az ügyvezető igazgatói cimet adományozta. A közgazdasági tevékenység terén is jó példával járt elő a Vármegyei Gazdasági Egyesület. Állást foglalt — de sajnos eredménytelenül — az ipari cikkek ármaximálása kérdésében, követelte a nagy költséggel előállított gabonának árfelemelését. Feliratot intézett a kormányhoz a hadifogoly munkások a vármegyére eső kontingensének felemelése, a mintagazdaságok segélyezése, a gazdáknak petróleummal, cséplőszénnel való ellátása érdekében. Az egyesület szoros összeköttetésben működött a vármegye törvényhatóságával, részt vett a törvényhatóság munkabizottságának, gazdasági intéző bizottságának és a vármegye minden gazdasági irányú értekezletén. Szoros összeköttetést tartott fenn az egyesület az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségével, a Magyar Gazdaszövetséggel. Az egyesület lapja, a Veszprémvármegyei Gazdasági Értesítő szintén nagy szolgálatot végzett a mult évben a gazdák érdekében. Az egyesület vagyoni viszonya is kedvezően gyarapodott a mult évben, ügyforgalma igen nagy volt, hivatalnoki kara fáradhatatlan munkássággal segítette elő az egyesület sikerét. Az egyesület eredményes működését köszönettel és hálával vette tudomásul a vármegye gazdaközönsége, bizalmat és elismerést szavazott a vezetőségnek. A világ legdrágább , de egyszersmind 1 C g j O b b szivarkahüvelye: "MODIANO-CLUBSPECIALITÉ" Vigyázat: 0C Utánzatok van nak forgalomban ! ÍM Sodorni való papir ára SO fillér.
