Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-07-21 / 29. szám

TOLLHEGGYEL Fürdő-levél. Szunyogfalva, 1917 julius hó. Kedves Szerkesztő Ur! A jelen világfelfordulás közepette sem akarván elmaradni a szokástól, no meg a többiektől, nyaralni jöttünk a bájos Szunyogfalvára. Hogy miért éppen Szunyogfalvára, amikor annyi neves hazai és külföldi fürdő között válogathattunk volna, — mi tagadás benne — annak inkább anyagi, mint érzelmi oka van. Mindenekelőtt szem előtt tartottuk a praktikus közmondást, hogy „addig nyújtózzál, ameddig a takaród ér", — viszont ha Szunyogfalva nem is vetekedhetik Balatonfüreddel, vagy Siófokkal, de még csak Tátralomnicczal se, azért mi mégis csak nyaralunk s eleget teszünk társadalmi kötelezettségünknek és az ősszel felemelt fővel jelenhetünk meg a fő-téri korzón, nem kell zavarba jönnünk, ha valaki azt az obligát kérdést intézi hozzánk, hogy: „Hát ti hol nyaraltatok?" „Szunyogfalván!" — fogjuk mi büszkén mondani, anynyival inkább, mert a földrajzban s fürdőleirásokban meglehetősen járatlan publikum, amely mostanában teljesen a haditérkép tanulmányozásának szentelte magát, homályos sejtelemmel sem bír Szunyogfalva milyenségéről, s amiként gondolkodhatik róla kicsinylőleg, ép úgy sorozhatja azt legelőkelőbb fürdőink közé. Illenék azonban most már arról is beszélni, hogy mikép jutottunk mi ide. „Tengelyen!" — mondjuk reá röviden, mert Szunyogfalva, mint legtöbb hazai fürdőnk, meglehetősen távol esik a vasúti forgalomtól és mi ezúttal a tengelyen való utazást választottuk, amivel viszont elébe vágtunk a családi vitatkozásnak, hogy hányadik vasúti osztályon utazzunk. A szállás-keresés meglehetős nagy gondot okozott, amennyiben a fürdőn már érkeztünkkor minden kiadó lakás el volt foglalva. (No lám, mások is — és .milyen sokan ! — vallanak hasonló elveket, mint mi.) Végre is a falu északi végén levő üfcemen kivül helyezett kovácsműhelyben kaptunk szállást, amelynek derék gazdája valahol Doberdón, vagy Wolhyniában kalapálja az ellenséget. Szó se róla, a lakás nem mindenben felel meg igényeinknek, de az az előnye van, hogy előtte terül el a nagy tó, melyben meglevő, vagy ezután keletkező reumánk ellen esténként az iszapfürdőt szoktuk venni. Apropó ! Fürdő. Nagy hiánya a mi kedves fürdőnknek, hogy nincs benne úszómester. De élelmes Pista fiam, aki a fogas kérdéseket mindig ötletesen szokta megoldani, ezen a bajon is hamarosan túltette magát. Egyik este, mikor a szarvasmarhákat úsztatták, belekapaszkodott egyik ökör farkába s annál fogva úszta végig az egész tavat. Az ötlet a fürdő ifjúságának rém módon megtetszett, s másnap már a génze-. marsban uszó szarvasmarhák után egész sereg gyerek kapaszkodott. Igazán pompás látvány volt, s mi családapák és -anyák a parton tapsolva örvendettünk gyermekeink boldogságán. Nyaralásunk örömeit némileg csak az élelmezés kérdése zavarta meg. T. i. én hadi-ellátásos vagyok, s a vonatkozó alispáni rendelet értelmében nyaraló-helyem — ez esetben : Szunyogfalva ! — elöljárósága köteles élelmezésünkről gondoskodni. A szunyogfalvi közélelmezési bizottság azonban 'koránt sem működik olyan tökéletesen, mint pl. szeretett városunk: Pápa városa közélelmezési bizottsága, s egyszerűen nem reagált liszt- és különböző jegyeinkre, mondván, hogy miért nem hoztunk magunkkal ennivalót. Más eljáráshoz kellett tehát folyamodnunk. A szunyogfalvi szúnyogok ellen, melyektől a nyaralóhely igen találóan nevét kapta, egy koszorú kapa-dohányt vittem magammal, minek tajték-pipámból kibocsátott füstétől meszsze elkerültek engem és környezetemet az apró vérszopók. Hogy tehát ennivalóhoz juthassunk, kénytelen voltam ezt a bevált védőszert áldozatul hozni. A község pipás férfi-népe dohány ellenében nagyszerűen ellát bennünket élelmiszerrel. Hogy azért a szúnyogokat is távoltartsuk magunktól, most szárított lósóskát pipálok, amely — amint örömmel tapasztalom — nem kevésbbé hatékony szer, mint a kapa-dohány, csak az a baja, hogy hólyagokat csip a nyelvemen. Miután látja, Kedves Szerkesztő Ur, kitűnően nyaralunk a kies Szunyogfalván és csak szánakozva gondolunk a szegény pápaiakra, akiket arra kényszerített a végzet, hogy a 35 fokos melegben az olvadó aszfaltot járják és a különböző hatósági élelmiszer-árusító helyeken tapostassák laposra a tyúkszemeiket és töressék be oldalbordáikat. Pár hétre szeretettel meginvitáljuk közénk Kedves Szerkesztő Urat, s ha a Pápai Hírlap hűséges olvasói is követnének bennünket, a nyári hónapokra áthelyezhetnénk az egész redákciót Szunyogfalvára. Mit szól hozzá, Kedves Szerkesztő Ur? Ezzel talán be is fejezhetném soraimat, ígérem, hogy több fürdő-levelet megcselekedni nem fogok. Ezért az egyért szíves elnézését kéri igaz tisztelője: Nikpál. HETI ÚJDONSÁGOK. — A Ferenc József rend új lovagja. Méltó kitüntetés érte dr. Domonkos Géza népf. ezredorvost, orvosi karunk kitűnő tagját, ki a háború kezdete óta teljesít szolgálatot a fronton. A király ugyanis az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréséül a Ferenc József rend lovagkeresztjét a hadidiszítménnyel és kardokkal adományozta neki. — Városi főügyészünk itthon. Dr. Csoknyay János városi főügyészt, aki a mozgósítás óta — utóbb mint főhadnagy — teljesített katonai szolgálatot, a honvédelmi minisztérium felmentette a katonai szolgálat alól. Dr. Csoknyay már át is vette hivatalát. A városi adminisztráció érdekében örömmel közöljük e hirt, mert a megfogyatkozott tisztviselői létszám mellett valóban nagy szükség van kiváló főügyészünk kipróbált munkaerejére. — Visszahelyezve! Dr. Grósz Lajos helybeli orvost, aki egyidő óta Nagykanizsán teljesített katonaorvosi szolgálatot, visszahelyezték Pápára. Ezt a hirt velünk együtt bizonyára örömmel fogadják mindazok, akik dr. Grósz buzgó és eredményes orvosi működését kellőleg értékelni tudják. — Szabadságon. Dr. Molnár Imre ügy-, véd, népfölkelő főhadnagy, pár napi szabadságon itthon volt. — A főjegyző helyettesítése. A városi közgyűlés Csoknyay Károly városi főjegyzőt a közélelmezési iroda vezetésével bizta meg és öt minden egyéb teendő végzése alól felmentette. A főjegyzői teendők végzésével a polgármester Török Mihályt, a városi hadsegélyző iroda vezetőjét bizta meg. — Tanfelügyelőnk gyásza. Vértesy Gyula dr. kir. tanfelügyelőt súlyos csapás érte. F. hó 12-én elvesztette egyetlen testvéröccsét, dr. Vértesy Dezsőt, a budapesti mintagimnázium tanárát, aki fiatal kora ellenére is — mindössze 30 éves volt — filologiai körökben ismert nevet szerzett magának. Tanfelügyelőnk részt vett a temetésén. — Munkásbiztosító pénztári ellenőrzés. A pápai kerületi munkásbiztosító pénztár vezetősége elrendelte a biztosításra kötelezett tagok ellenőrzését a pénztárhoz való viszonyuk minden vonatkozásában. Nevezetesen kiterjed az ellenőrzés arra, hogy az illető munkaadónál az öszszes alkalmazottak be vannak-e jelentve a pénz, tárnál, s ha igen, a napibér-osztály, amelyre bejelentve vannak, megfelel-e az alkamazottak által tényleg élvezett fizetésnek, s hogy az időközi bérjavítások szabályszerűen bejelentettek-e, stb. Az ellenőrzést Kovács József, a szombathelyi munkásbiztosító pénztár ellenőre végzi, aki munkájában igen nagy körültekintéssel jár elő. — Tanárok nyugdíjazása. A Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszter dr. Kapossy Lucián és Kis Ernő pápai ref. főgimn. tanárokat 1917 szept. 1-vel nyugdíjazta. Dr. Kapossy Lucián 36, Kis Ernő 35 évig állt az intézet szolgálatában. Működésük idejére esik annak modern fejlődése, melynek előmozdításában mindketten jelentős szerepet vittek. Most, amikor nyugalomba vonulnak, kívánjuk, hogy a jól megérdemelt pihenést sokáig élvezhessék erőben, egészségben. — Várossy Tivadar főigazgató f. Veszprém vármegye tanügyi életének gyásza van: Várossy Tivadar, a győri tankerület kir. főigazgatója, vasárnap este Győrben, szivszélhülés következtében, hirtelen elhunyt. Mélységes megilletődést kelt Várossy Tivadar tragikus halálának híre nemcsak nálunk, hanem szerte az egész országban, ahol csak ismerték a kiváló, nagyképzettségü főigazgatót. A halálesetről a győri tankerületi hivatal táviratilag értesítette a pápai tanintézeteket, amelyekre nyomban kitűzték a gyászlobogót. — Várossy Tivadar 1855ben született Zomborban, tanári oklevelet 1878ban nyert a történelem és földrajzból, 1890-ben az újvidéki kir. kath. főgimnázium igazgatója lett, majd 1902-ben a győri tankerület főigazgatója lett s mind ilyent, az elmúlt év április havában az V. fizetési osztályba léptette elő a király. Testvéröccse volt a néhány évvel ezelőtt elhunyt Várossy Gyula kalocsai érseknek. — Temetése kedden délután volt Győrben, melyen a pápai ref. főgimnáziumot Faragó János igazgató, Borsos István és Sándor Pál tanárok, a bencés főgimnáziumot dr. Teli Anasztáz képviselték. — Liszt-ellátásunkról. Pápa városának havonként 12 waggon lisztre van szüksége, ennyi is a járandósága. Az alispán azonban — a takarékosságra való buzdítással — julius 15-től augusztus 15-ig terjedő egy hónapra csak két waggon lisztet utalt ki. Ez okból a polgármester táviratban kereste meg az alispáni hivatalt, az Orsz. Közélelmezési Hivatalt és a belügyminisztériumot, hogy az elmaradt 10 waggon liszt kiutalása iránt okvetlen intézkedjenek, mert arra Pápa városának mulhatlanul szüksége van. — Színészet Pápán. Mint értesülünk, Patek Béla győri új színtársulata augusztus 29-én kezdi meg a hat hétre tervezett pápai szezont. Bemutatkozó előadásul a Legénybucsu operett kerül szinre. Bérletet már most lehet előjegyezni Goldberg Gyula papirkereskedésében. — Epizód a piacon. A horribilis — és tegyük hozzá: indokolatlan — zöldség-drágaság felkeltette polgármesterünk figyelmét is, s reggeli sétája közben szét szokott nézni az árusok között. Egyik ilyen alkalommal történt a héten a következő epizód: Egy asszony kosarában 10 darab főzelék-tököt árult. A polgármester megkért valakit, hogy kérdezze meg tőle, mi a tök ára. „Három korona darabja" — mondá ridegen a néni. Mire a polgármester boszusan hozzá lépett s ingerülten kérdé: „Mennyiért is adja maga a tököt?" — „Egy koronáért!" — feleié megszeppenve az előbb még oly nagyhangú néni. „No hát akkor asszonyok — szólott a polgármester a körülötte levőkhöz —, most vásároljanak tököt, darabját egy koronáét." Mondanunk sem kell, hogy pár pillanat alatt üres lett a néni kosara, aki ugyancsak savanyú képet vágott hozzá, hogy a reménybeli 30 korona helyett csak 10 koronát kapott a 10 darab tökért. Vigasztalódjon azonban a jó asszony, így sem fizetett reá. Mi pedig agyongyötört háziasszonyaink nevében arra kérjük a polgármester urat, csináljon minél gyakrabban ilyen vásárt. — A rokkant katonák figyelmébe! A kereskedelemügyi miniszter a magyar honos hadirokkantak részére a munkaközvetítéssel kapcsolatos utazásaikra részben teljesen ingyenes, részben kedvezményes vasúti jegyek engedélyezését rendelte el. A kedvezményes jegyek elnyerhetése céljából a rokkant katonák naponként a délelőtti hivatalos órák alatt a városi segítőirodában jelentkezhetnek. Fiatalos, ruganyos, edzett lesz a teste, lia fürdő- és mosdóvizébe B RÁZ AY MENTHOL-SÓSBORSZESZT önt!