Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-06-30 / 26. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: D

k' KŐKÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, G-igler Béla urak üzletében is. A li é t e 11 [városunkban olyan események történtek, [amelyeket fájdalommal kell feljegyeznünk a háború helyi krónikájába. Fájdalommal: | okait és következményeit tekintve. A népszenvedély — ez a fékezhetetlen indulat — úrrá lett az utca [fölött és olyan tettekre ragadtatta magát, amelyek sehogy sem egyeztethetők össze a mi békés, törvényt, társadalmi rendet tisztelő népünk erkölcseivel. Megértjük az indulat kitörésének okát, hisz többékevésbbé mindnyájan viseljük a jelen idők ro'skasztó terheit, mindnyájunk életét a háborús viszonyok irányítják —, de ha már a felgyülemlett keserűség kitört a lelkek mélyéből, nem lett volna szabad odáig mennie, hogy azok, akik éppen nem tehetők felelőssé a fennforgó • bajokért, súlyos károkat szenvedjenek, s áz egészségrontó izgalmak óráit éljék át. Ezzel a bajok nem nyertek orvoslást, legfeljebb szaporodtak, mert hisz az utcai demonstráció károsultjai között sokan vannak olyanok, akik anyagilag nehéz kérdés elé jutnak a károk helyrehozatalánál. A tüntetések, demonstrációk célja, hogy bizonyos dolgok iránt felkeltsék a figyelmet, amely dolgokat, egyébként figyelemre nem méltatnának. És ha ezek a demonstrációk békésen, méltóságteljesen folynak le, ép úgy — vagy talán még jobban — elérik a céljukat, mintha oktalan rombolásban jutnak kifejezésre. Ám szólnunk kell a demonstráció okairól is. A legfőbb ok annyira közismert, hogy arról felesleges volna beszélnünk; felesleges volna azért is, mert — objektíven megállapítva — annak megszüntetése úgyszólván nem állott hatóságunk módjában. De vannak egyéb dolgok, amelyek szintén közrehatottak abban, hogy a hangulat elmérgesedjen, a kedélyek felizguljanak. A tüntetésben részt vett asszonyok egyértelműen azt hangoztatták, hogy a lisztiroda vezetője durván, gorombán bánt velük s mélyen megsértette őket női önérzetükben. Hát bizony, ez öreg hiba. És ha fellebbvalói tudomással birtak helytelen viselkedéséről, kötelességük lett volna előzékenyebb elbánásra utasítani, vagy — állásától felmenteni. Aki olyan állás betöltésére vállalkozik, amelyben a nép alsóbb rétegeivel is kell érintkeznie, annak türelemmel, jóindulattal, egy kis szociális érzékkel kell megáldva lennie, s a tudatlansággal szemben is elnézést gyakorolnia. Akiben ezek a kellékek nincsenek meg, aki nem a köz szolgájának, hanem basának tekinti magát, az — egyszerűen ne vállaljon közhivatalt. A közélelmezési iroda új vezetőjének — mert reméljük : a régi már nem tér többé oda vissza — működésénél ezeket az irányelveket kell szem előtt tartania; de az eset tanulságul szolgálhat általában, hogy a néppel való hivatalos érintkezésben ne feledkezzünk meg soha a tapintatosságról, az előzékenységről, s még a tudatlanságból származó esetleges nyerseséget is jóakaratú felvilágosítással tompítsuk. A piacunkon uralkodó rettenetes állapotok szintén közrehatottak a viszonyok elmérgesedésében. Élelmiszerek beszerzése ott a szerényebb viszonyok között élőknek úgyszólván lehetetlen. Attól eltekintve, hogy felverték a tej árát, a* hús megfizethetetlen, a piacon öt tojás 2 korona, egy ebédhez való fuZciékiélc a^ciényeii 2—3 koruna, a gyümölcs, a méz ára minden képzeletet felülmúl; baromfit csak a vagyonosok vehetnek. Ilyen szemérmetlen uzsorát a nép talán még nem ért soha. És nem látunk sem helyi, sem országos intézkedést arra, hogy az árakat szabályoznák, hogy a megélhetés feltételeit könnyíteni igyekeznének. A legsürgősebb feladat volna, hogy a piaci árakat becsületesen szabályozzák helyileg úgy, mint országosan. Sajnos, a legteljesebben igazolva látjuk álláspontunkat, mikor számtalan közleményben a tisztességes hatósági ár megállapításáért küzdöttünk s megjövendöltük a viszonyok elfajulását, amikor a piaci árak maximálását hatályon kivül helyezték. A tüntetés okairól szólva, teljes őszinteséggel reá kell mutatnunk ez alkalommal a trafik-mizériára is. Trafikosaink — tisztelet a kivételeknek — azt mívelték, hogy dohánykiosztáskor a tesséklássék kedvéért a közönség részére kiadtak egy kevés dohánynemüt, a többivel pedig csereüzletet folytattak a falusi termelőkkel, s alighogy megkapták a nagytrafikból járandóságukat, rögtön megjelent az ajtón a tábla, hogy a „Trafik elfogyott!" Nem mondjuk azt, hogy e miatt tört ki a demonstráció, de hogy sok zugolódásra, elkeseredésre adott okot, s hogy közrehatott a tüntetés elfajulásánál, az bizonyos. Hisszük, hogy ebben a tekintetben is változás fog beállanil A városi hentesüzlet is állandó megbotránkozás tárgya volt. A kiszolgálás részrehajló volt, a bánásmód nem egyszer durva, többször — legutóbb is irtunk róla — panaszok merültek fel a mérték ellen is. És nem tettek ellene semmit, bár nyilvánosan tudomására adtuk a hatóságnak a kifogásokat. Pedig hát cseppekből lesz a tenger, a sok sérelemből a felháborodás lavinája, amely ha megindul, rombolva gurul megfékezhetetlen útjában. A vihar immár elült, a kedélyek lecsillapodtak, a szenvedélyek helyébe a józan megfontolás lépett. S a józan | megfontolás csak sajnálkozhat az események felett, amelyek szemeink előtt lezajlottak. Nem vádoljuk e helyütt a hatóságot, hogy mulasztás terheli a rend megbontásáért, de kötelessége szigorúan őrködni affelett, hogy többé hasonló esetek elő ne forduljanak és pedig nemcsak a romboló demonstrációt, de annak okaii iiietőieg se. Nenéz időket élünk, de talán már a vége felé járunk a megpróbáltatásoknak. Ebben az időben — az utolsó időben — hatóság és közönség teljesítse kötelességét. A hatóság a közönséggel szemben, atyailag gondoskodván annak zavartalan ellátásáról, — a közönség a hatósággal szemben, hazafias megértéssel alávetvén magát a háború kényszerhelyzetéből folyó rendelkezéseknek. Ekkor és csak így lehetünk nyugton affelől, hogy az e hetihez hasonló szomorú események többé ismétlődni nem fognak városunkban. N. P. Részletek dr. Antal Géza legutóbbi parlamenti beszédéből. Városunk országgyűlési képviselője mult szombaton az indemnitási törvényjavaslat tárgyalásánál hosszabb beszédet mondott, melyből — lapunk terjedelmére való tekintettel — sajnálatunkra csak részleteket közölhetünk. Az új kormányelnök és a kormányalakítás. Jobb szerettem volna, ha az ellenzék is felemelkedik arra a magaslatra, amelyre ma minden magyar hazafinak fel keli emelkedni és nem teszi személyi tülekedésekkel nehézzé egy szimpatikus, a szélsőségektől való tartózkodása és mindig egy bizonyos közvetítő irány követése miatt nekünk is szimpatikus miniszterelnöknek kabinetje megalakítását, hanem lehetőleg megkönnyíti azzal, hogy a miniszterelnök a legjobb erőket szerezhette volna meg magának és ÓVÁSI Rájöttem, hogy az általam gyártott „/V\ODIANO-CLUBSPECIALITÉ"-szivarka hüvelynek utánzatai vannak forgalomban, amelyek ellen egyedüli védelem a védjegy és aláírásom pontos megfigyelése.