Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-06-30 / 26. szám

az egyéni érdek háttérbe szorításával tisztán az ország és nem az egyes pártok érdekét nézhette volna, (igaz! Ugy van! a jobboldalon) A köztisztviselők; hadisegély felemelése. Az előttünk levő javaslat tulajdonképen még az előző kormány munkája. A jelen kormány érdemének tudjuk be, hogy átvette a javaslatot és különösen annak szociális jelentőségű intézkedéseit teljességükben magáévá tette. Ezek közé tartoznak a közszolgálati alkalmazottak egyszersmindenkori segélyére vonatkozó intézkedések, a hadiözvegyek és -árvák segélyére vonatkozó intézkedések és általában mindazon intézkedések, amelyeket a fixfizetésüek helyzetének javítására foglal magában a törvényjavaslat. Ezeket természetesen a legmelegebben üdvözlöm. De mint a pénzügyi bizottságban is kifejeztem, óhajtanám, hogy e szociális intézkedések tovább vitetnének oly térre is, ahol tán a szükség a legnagyobb: értem a hadisegélyezések körére, a háborúban levők itthonmaradt családtagjainak segélyezésére. Vannak olyanok, akiknek a hadisegély egyedüli megélhetési bázisukat képezi. Már pedig semmi egyebet sem kell mondanom, csak azt, hogy országos átlagban ma 70 fillérből egy felnőtt és 35 fillérből egy 8 éven aluli gyermek lehetetlen, hogy megéljen és egyszerre nyilvánvaló, hogy nekünk elsőrangú kötelességünk gondoskodni arról, hogy ezen az állapoton változtassunk, amint utalhatok is arra, hogy az előző kormány ismételten tett lépéseket bizonyos könnyítések tekintetében. Luxuscikkek megadóztatása városokban. A másik dolog, amit az indemnitási javaslattal kapcsolatban felemlíteni kívánok, a városok adóztatásának kérdése. Hiszen talán méltóztattak a lapokból látni, hogy Budapest székesfőváros maga is különböző adónemeket szavazott meg, amely adónemek jóváhagyását kéri a minisztériumtól, de a vidéki városok is különböző adónemek életbeléptethetését kérik, hogy a maguk szorult helyzetén ezzel segítsenek. Erre vonatkozólag már van a t. képviselőháznak egy határozata, amely a városok háztartásának, adózásuk kérdésének rendezését, mint egyetemes kérdést az állami adózás kérdésével kapcsolatban abban az időben rendeli megoldandónak, midőn a háborús bonyodalmak e kérdések megfelelő megoldására befolyással nem lesznek. Azt hiszem azonban, hogy addig is, mig ez a kérdés — fájdalom, még hosszabb idő fog addig eltelni — megoldható lesz, talán volna mód arra, hogy a városok helyzete bizonyos mértékben megkönnyebbüljön. Nevezetesen a városok egy része kéri, hogy bizonyos lukszuscikk.ek megadóztatására kapjon engedélyt. Ilyen pl. a pezsgőbor megadóztatatása, ilyen a vigalmi adó stb., amelyek nem szolgálnak életszükségletek kielégítésére, hanem amelyek mint tisztán fényűzési cikkek a tehetősebbek megadóztatását tennék lehetővé. Részemről különösen a háborúnak rettenetes megpróbáltatásaiban azt, hogy a lukszuscikkek megadóztattassanak és pedig a legkülönbözőbb oldalról: a helyi hatóságok, a vármegyei hatóságok, vagy az állam által, igazán erkölcsileg is indokoltnak és megokoltnak tartom, úgy hogy éppen ezért a t. kormány figyelmébe ajánlom, hogy amennyiben a városoknak ilyen irányú felterjesztései hozzá érkeznének, ezeket abban az értelemben méltóztas sék elintézni, hogy minden lukszuscikk adó alá legyen vethető. A választójog. Volt több közbeszólás az én választójogi álláspontomról. Hát én tökéletesen vallom, amit programmbeszédemben mondottam, amit a negyvenes bizottság ülésén kifejtettem, amit az országházban kifejtettem : Én igenis, a választójogot minden további korlátozás nélkül a 24 éves életkorhoz és a magyarul irni, olvasni tudáshoz kötöm. Ezen álláspontom mellett állok és fogok állani. És ha a t. kormány hoz egy törvényjavaslatot, amely a választójogot a magyarul irni, olvasni tudáshoz köti a 24 éves életkorral, meg fogom neki szavazni. Mint a magyar kultura szerény munkása, multammal jönnék ellentétbe, ha egy választójogot egészen általános radikális alakjában anélkül, hogy a magyar nemzeti érdek kellő kautélákkal vétetnék körül, megszavaznék. (Felkiáltások balfelől: Megszavazta a 30 éves korhatárt!) Nem szavaztam meg. Héderváry Lehel: Benn maradt a pártban ! Antal Géza: Ami a pártban való bennmaradásomat illeti, vannak a túlsó oldalon is igen sokan, akik a radikális választójogot ellenezték, akik ott csak korlátok mellett hajlandók megszavazni és akik mégis ott vannak ezidőszerint a kormányt támogatók soraiban. Ép úgy t. ház, én bennmaradtam ebben a pártban, mert programmjának többi pontjaival teljesen egyetértek, teljesen szolidárisnak érzem magamat. Ez az én megjegyzésem erre a közbeszólásra és ezzel ezt a kérdést a magam szempontjából egyszersmindenkorra elintéztem. Városi közgyűlés. Nevezetes gyűlése volt a v. képviselőtestületnek f. hó 27-én, e hét szerdáján. Meglehetős számban jelentek meg a városatyák, akiknek legnagyobb részét főleg a hétfői tüntetések ügye érdekelte, amelyről — mint értesültek — napirend előtt erősebb felszólalások hangzanak el. Nem csalódtak abban, hogy e felszólalások megtörténtek, de erősebb és határzottabb beszéd csak egy volt, Révész Arnold v. főmérnöké, aki nyíltan és bátran merte az elnöklő polgármesternek odamondani, hogy ha az emlékezetes délután több erélyt tanúsít, nem esett volna meg a szomorú dolog. Részletezte is, hogy miért és a törvénykönyből vett citátumokkal is támogatta felfogását. A főmérnök beszéde végén kérte, hogy a város térítse meg azt a kárt neki, amit a tüntetők lakásában és házán okoztak. A közgyűlés a kérelmet a legközelebbi képviselőtestületi gyűlés napirendjére kifüzeti, de azzal a pótlással, hogy nemcsak a v. főmérnök, hanem valamennyi károsull bejelentett igényét tárgyaltatja abból a szempontból: vájjon ki felelős az okozott károkért és ki köteles azokat megtéríteni. Révész beszédjén kivül nagy hatást keltett Gyurátz Ferenc magas szárnyalású szónoklata és dr. Kende Ádám mélyen szántó érvelése. Dr. Lakos Béla interpellációjára s indítványára 5-tagú bizottságot küldtek ki, hogy Budapesten az Országos Közélelmezési Hivatalnál a város ügyében sürgősen eljárjanak. Hogy e gyűlés határozatának és az itt elhangzott szép orációknak meg lesz-e a kívánt sikerük, biztosan nem tudjuk, de hisszük. Azonban a tüntetés és a képviselőtestület egyhangú állás foglalása föltétlenül megtermi azt, hogy az illető tisztviselők ezentúl humánusabban és több szeretettel bánnak a hozzájuk forduló néppel, mint ezelőtt. Ezt a tanítást azok is véssék emiékezetökbe, akiket, noha udvariatlan a felekkel szemben való magatartásuk, eddig még a megérdemelt végzet pörölycsapása elkerült. A napirend pontjai, kivéve a szemétkihordási szabályrendeletet, sima, egyhangú elintézést nyertek. Névszerinti szavazásból bőven kijutott, három ízben is ez előzte meg a határozat kimondását. A gyűlés lefolyása a következőleg történt: Elnöklő polgármester megnyitja a gyűlést s a mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után a jelen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Harmos Zoltán, Barcsi József, Faragó János, Balogh Gyula és Pethő József képviselőket kéri fel. Majd jelenti, hogy a király dr. Rott Nándor esztergomi kanonokot veszprémi püspöknek nevezte ki s indítványozza, hogy a közgyűlés az új püspököt üdvözölje. Indítványát elfogadták. Jelenti továbbá elnök, hogy a törvényhatóság a városnak 100 ezer koronás hadikölcsönjegyzését jóváhagyta. Tudomásul vették. Napirend előtt dr. Lakos Béla felszólal a hétfői tüntetések ügyében és a lisztellátás ügyében sürgős orvoslást kérve, indítványozza bizottság kiküldését Budapestre az Orsz. Közélelmezési hivatalhoz. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ő amit hivatala körében megtehetett, megtette, Ballát a hivatalából elbocsájtotta, az alispántól várja az újabb intézkedésre való utasítást, a bizottság kiküldését helyesli s javasolja, hogy e bizottságba a polgármester vezetése mellett Böhm Samu, Csoknyay Károly, Gyurátz Ferenc, Hajnóczky Béla s dr. Lakos Béla választassanak be. E javaslatot a közgyűlés elfogadta s Gyurátz Ferenc szép beszéde után a polgármester válaszát tudomásul vette. Révész Arnold v. főmérnök erős panaszszal a polgármestert vádolja azért, hogy a tüntetéseknek s ablakbeveréseknek a kivonult katonaság idő előtti elbocsátásával szabad folyást engedett s előzetesen nem világosította fel a tüntetni akarókat tettük súlyosan büntetendő voltáról. Kéri a közgyűlést, hogy az e tüntetésekből eredő s több ezer koronára menő kárát a város térítse meg. Polgármester visszautasítja v. főmérnök vádját, mert ő törvényesen járt el mindenben s kártérítési kérvényét későbbi közgyűlés napirendjére tűzeti. Dr. Kende Ádám résztvevő szavakkal emlékezik meg azokról, akik e tüntetésekből kifolyólag oly ártatlanul károkat szenvedtek. Győri Gyula indítványozza, hogy mielőtt a v. főmérnök kártérítési kérelmét tárgyalná a város, a többi károsultak kárát is ismerje meg és azt együttesen tárgyalja főleg abból a szempontból : vájjon köteles-e a város a károkat megtéríteni. A közgyűlés a polgármester válaszát tudomásul vévén, ez utóbbi indítványnak egy későbbi közgyűlés napirendjére tűzését is elrendeli. A napirend tárgyalása következett ezután, amelynél először a VI. pontot — a szemétkihordási szabályrendeletet — vették elő. Ács Ferenc, Blau Henrik, Sarudy György s Barcsi József hozzászólása után névszerinti szavazással 33-an 20 ellen kimondották, hogy minden szoba után szemétkihordás cimén havonként 50 fillér fizetendő a v. pénztárba. Azután elfogadták a győri-uti út és hidvámszedésről szóló szabályzatot. Győr város átiratával azonos szellemű feliratot intéznek a kormányhoz a városi adók és adópótlékok szedését rendező törvények sürgős módosítása tárgyában. Elhatározták, hogy a „Veszprémmegyei talajmivelő részvénytársaság" által kibocsátott részvényekből 5 drb.-ot a város részére megvásárolnak, de Stock gépet kérnek s a gépek részére Pápán is legyen raktár. A v. tisztviselőknek a miniszter csak jun.~ 30-ig utalta ki a háborús segélyt, a város ez év okt. 31-ig előlegezi ezt. A ruhabeszerzési előleg dolgában is a kormányrendelet értelmében határoznak. A gyűlést illetőségi ügyek zárták le. Használjunk hadisegély-postabélyeget! S» * DIRNDL-KRETON iij mintákban, kitűnően mosható minőségben méterenként 5 K 50 f-ért $ KRAUSZ ÉS KOREINNÁL