Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-04-08 / 15. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetéti árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. LaptulajdonoB főszerkesztő • | Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. jt __ _„_Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn KOROS ENDRE. , . w .... . , , , ., 1 Mór fiai, Wajdits Karoly urak üzletében is. Városi közgyűlés. — 1916 április 3. — A hétfői ülés napirendjén nem kevesebb, mint tiz ügy volt, ámde a kitűzött időben: három órakor pontosan kezdődött közgyűlés csak fél ötkor térhetett át a napirendre; az első másfél órát az interpellációk vették el. Voltak az interpellációk között fontos és közérdekű ügyek és kérdések is, de kihágási ügyekben hozott Ítéleteket az illetékes helyen való fellebbezés helyett közgyűlési kritika tárgyává tenni mégsem lehet helyén való, különösen mikor ez által beható megvitatást igénylő fontos ügyek egész sora elől veszik el az időt. Mészáros Károly polgármester megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv hitelesítésére Böhm Samu, Faragó János, Legény Ferenc, Szeleczky Ferenc és Teli Anasztáz képviselőket kéri fel. Mégemlékezett a köpviselőtestületnek legutóbb elhalt buzgó tagjáról, Németh Jánosról s indítványozta, hogy a gyászoló családhoz a képviselőtestület részvétiratot intézzen. Bejelentette továbbá, hogy a Révész Arnold városi főmérnök ellen a Singer Ferenc részéről megvesztegetéssel történt megvádoltatása miatt indított fegyelmi eljárás immár jogerős befejezést nyert és Révész Arnold főmérnök 300 korona pénzbüntetésre lett elitélve. Ezután az interpellációk következtek, melyek sorát Gyurátz Ferenc nyitotta meg, kérdést intézvén a polgármesterhez, hogy a város határában bevetetlenül levő földeknek hatósági, vagy közerővel való megművelése iránt történt-e intézkedés. A polgármester részletes jelentést tett az ez ügyben tett intézkedésekről s válaszában az interpelláló is megnyugodott. Dr. Antal Géza a hadisegélyeknek havonkint egyszer leendő kiosztása ügyében interpellál s javasolja, hogy addig is, mig a kormány megengedi, hogy a segélyek ne kéthetenkint osztassanak ki, a város viselje a havonkint egyszer történő kifizetésből előálló kockázatot, ami városi hivatalnokaink sok munkájának és idejének megtakarítására vezetne. — A közgyűlés egyhangú hozzájárulással tette magáévá a polgármester által is ajánlott indítványt. Mali József kérdést intézett arról, hogy a tűzcsapok berozsdásodása miatt kit terhel a felelősség, mire Révész Arnold főmérnök válaszolt s kijelentette, hogy már intézkedett az összes tűzcsapok megvizsgálása iránt, eddig ez a szerelők nagy részének hadbavonulása miatt nem volt lehetséges. Muli József a szarvashus árusítás ügyében, Halász Mihály pedig az iránt interpellált, hogy mi jogon lettek megbüntetve a rendőrség által azok a háztulajdonosok, kik a házuk előtti fákat — melyeket ők maguk ültettek — kivágatták s kéri, hogy a képviselőtestület intézkedjék az e miatt megbüntetett egyének felmentése iránt. Somogyi József földjeinek a katonaság által történt letipratása miatt panaszkodott, mire a polgármester úgy e panaszt, mint Halász Mihályét a maga illetékes fóruma elé utalta. Somogyi József felemlíti azt is, hogy a városnak a vasúti raktárban levő szenét folyton lopják, de megnyugodott abban, hogy e miatt a tettesek ellen a büntető eljárás folyamatba tétetett, végül ajánlotta, hogy a legutóbbi országos vásáron történt zsebmetszések tetteseinek elfogásáért Márkus Lajos rendőr jutalomban részesíttessék, amit a polgármester kilátásba is helyezett. így elintézvén az interpellációkat, a napirend tárgyalására tértek át és pedig dr. Antal Géza indítványához képest először a cigányügyet kezdték tárgyalni, melyet Csoknyay Károly főjegyző ismertetett. Barthalos István volt az első felszólaló, aki nem tartja helyesnek, hogy e kérdést a tanács a közgyűlés elé terjesztette s bár megérti és méltányolja is a somlói-ut lakosainak a kellemetlen szomszédok ellen való felzúdulását, mégis abban a meggyőződésben van, hogy két fontos állami iskola szomszédságában egy percig sem szabad megtűrni a cigánytanyát s a cigányoknak e helyen való megtürése a város kulturérzékét helyezi ferde világításba. Baráth József nem tartja helyesnek a somlói-utra való áttelepítését, mert ott több száz birtokos érdekét és közbiztonságát veszélyezteti a cigánytelep, mig eddigi helyén csak egy szomszédot érint kellemetlenül. Dr. Lakos Béla támogatja az állandó választmánynak azt a javaslatát, hogy a cigányoknak koncentrációs táborokba való elhelyezése és ott szigorú felügyelet mellett való őrzése iránt a kormányhoz felterjesztés intéztessék. Ez az egyetlen módja annak, hogy ezt a másféiszázezernyi antikultur elemet közelebb hozzuk, sőt meghódítsuk a kultúrának. Addig azonban, mig ez megtörténhetik, hagyjuk meg a cigánytelepet a mostani helyén, ahol a köznek mégis kisebb károkat okoznak, mintha utcasorba telepítjük őket. Dr. Antal Géza is helyesli az állandó választmány javaslatát, de mivel a háború annyi sebet üt a nemzet testén, hogy a béke első éveiben a kormány sokkal sürgősebb orvoslást igénylő nagy dolgokkal lesz elfoglalva és így a cigányügy országos rendezése még hosszú időig alig várható, kéri a tanácsot utasítani, hogy a cigányoknak lehetőleg a város beépített részeitől távol eső területen való elhelyezése iránt mielőbb tegyen előterjesztést, mert a mostani helyről való áttelepítés sürgős szükség. Gyurátz Ferenc a cigányügy radikális megoldását tartja egyedül helyesnek s minthogy ilyen radikális megoldást lát áz állandó választmány javaslatának keresztülvitelében, ezt elfogadja dr. Antal Géza módosításával. Sarudy György ajánlja, hogy a városi tanács javaslatának megtételénél hallgassa meg a cigányok elhelyezése körül érdekelt összes faktorokat s a tanácskozásba vonja bele a földmives-iskola és tanítóképezde igazgatóit is. Barthalos István zárószava után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az áll. választmány javaslatát dr. Antal Géza és Sarudy György pótlásával. A napirend egyéb pontjai már nem keltettek nagyobb vitát, sőt legnagyobb részt az előadó főjegyző referátumának puszta elfogadásával nyert elintézést. Elfogadták az állandó választmány javaslatát a csecsemővédelem ügyében s a helybeli jótékony egyesületek közös szervezete elé utalták a megyei tiszti főorvosnak e kérdésben beadott s helyesléssel fogadott indítványát. A végrehajtói becsüsök pótlékát együtt óhajtják tárgyalni azon városi alkalmazottakéval, akik nem fognak részesülni az államnak 20%-os háborús segélyében. A kárpáti falvak felsegítésére 1000 K-át szavaztak meg. Weisz Ignác vendéglősnek bérleengedés iránt beadott kérvényét elutasították. Elhatározták a városi ipariskola épületnek csatornázását is, noha Böhm Samu ez ellen tiltakozott amiatt, mert a Széchenyi-téren levő főcső — amelybe e csatornát bekötnék — nem tudja befogadni a beléje ömlő csatornák vizét s nagyobb esőzések idején az egész Széchenyiteret elborítja a víz. A közgyűlés e felszólalás ellenére is elfogadta és megszavazta a csatornázást. Sarudy Györgynek azt az indítványát, hogy a város kártérítési pert indítson Koritschoner József és társai ellen a város ellen elkövetett szerződés szegésük miatt, a jogügyi bizottsághoz utasították. Beható megvitatás tárgya volt a Tizesmalom telkén emelendő hadi emlék ügye. A gróf Esterházy Jenő által a háborúban elesett hősök emlékének megörökítésére felajánlott telek rendezése kapcsán többen felvetették azt a kérdést, hogy vájjon a kérdéses hely alkalmas volna-e egy művészi kivitelű emlékmű elhelyezésére. Maga az előadó: Révész Arnold főmérnök azt az aggályát fejezte ki, hogy a kérdéses helyen megfelelő háttér hiányában a hősök emléke alig nyerhetne művészi megoldást. Barthalos István és Teli Anasztáz a néhai Esterházy Pál gróf intencióinak tiszteletben tartását óhajtják s ragaszkodnak ahhoz, hogy az emlékmű ott létesüljön, ahova azt a nemeslelkü adományozó: gróf Esterházy Jenő szánta. Dr. Kende Ádám alkalmasabbnak véli a hősök emlékének a nagytemplom falába való elhelyezését, mig Sarudy György a templom belsejében való elhelyezést tartaná megfelelőbbnek. Böhm Samu arra hivja fel a figyelmet, hogy a Tizesmalomnak a város részére való átengedése esetén a vizierő ne maradjon kihasználatlanul, hanem ipari célokra vétessék igénybe. Győri Gyula az ügyet nem látja kellően előkészítetnek s helytelennek tartja, hogy terv és költségvetés nélkül csak egy fillér is megszavaztassák. A képviselőtestület a telek tulajdonjogának tisztázása után a tér rendezésére az állandó választmány által javasolt 4116 K-át a városi tanács rendelkezésére bocsátotta. Néhány illetőségi ügy elintézése után az ülés Va 7 órakor véget ért. Csak azoknak a cigarettázóknak, kik egészségűkre való tekintetből szivesen költenek naponta 2—3 fillérrel többet $ MODIANO-clubspecialíté szivarkahüvelyek Orvosi tanácsra a hüvelyeken nincsen sem bronz, sem' szinnyomá^n /y K > de minden hüvelyben benne van viznyomással a gyáros aláírása: ^fC&P***'**?