Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.
1916-09-16 / 38. szám
PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. <16 fizetési árak; Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptula.irfonos föszertcnsztö: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Gig'er Béla urak üzletében is. Gondoljunk a télre. A borússá vált hűs őszi napok előre figyelmeztetnek a közelgő télre. Néhány esztendő óta kötelességszerűig szóvá szoktuk tenni ez időtájt a tüzelőanyagról való gondoskodást. Most is ez a kötelességérzet parancsolja, hogy vele foglalkozzunk. Annál is inkább, mert mig ezelőtt csupán a magunk lakossága érdekeit védtük, most az ide utalt szerencsétlen menekült honfitársainkra is kell gondolnunk s a tél hidege ellen őket is, mint egy közös anyának a gyermekeit, édes testvéreinket is, megóvnunk kell. Hogy a tüzelőanyag, főleg a fa beszerzése az idei télre még nehezebb lesz, mint tavaly volt, azt senkibe sem szükséges belemagyaráznunk. Mindenki tudja, látja. Drága is lesz, de meg kellő mennyiségben ide fuvarozni is szinte lehetetlenség lesz. Ezt előre látva, akarta közélelmező bizottság a hatóságot rávennni arra, hogy a pápai uradalmi tűzifát vegye meg. A jó szándék a hatóságban meg is lett volna, ha a fa árán az üzlet el nem bukott volna. Megelégedett ezután a város vezetősége azzal, hogy helybeli első tűzifa kereskedőnk előnyös ajánlattal biztosította a várost elegendő tüzelőről. Örülni fogunk, ha ez az igéret és szóbeli kötés a hozzája fűzött várakozásokat kielégíti. Ámde mi tamáskodunk benne. Ami ebből esetleg veszedelmül támadni fog, azért a hatóság felelős. Ugyancsak még egy fél évvel ezelőtt intézkedett hatóságunk, hogy a villanytelepen kellő mennyiségű szén legyen felhalmozva a lakosság számára eladás végett. A telep ügybuzgó vezetője eleget is tett az intézkedésnek — mondhatni — rendelkezésére állt a vevőknek, csakhogy a melegebb időjáráskor nem vásárolták azt oly mértékben, mint várni lehetett volna. Most már ismét megélénkült a kereslet. A telep még idejében rendelt is kellő mennyiségű tüzelőt, t. i. szenet, de — és ez a mi véleményünk — félni lehet, hogy a mai vasúti közlekedési viszonyok következtében a megrendelt szén nem érkezik be akkorra, amikorra kell és lakosságunk egy része a tél hidegének lesz kitéve. De mindenek között lakosságunkból a legszegényebb sorsuakat és az ide menekülteket sajnáljuk. Ezekről hatóságunknak semmi esetre sem szabad megfeledkeznie. Már mostantól fogva oltalmába kell vennie vezetőségünknek e szerencsétleneket. A jótékony egyesületek támogatásán kivül a hatóságunk szerezzen a részükre, ha lehet, ingyen tüzelőt. Itt felemlítjük, hogy már két éve adott a ,grófi uradalom 107 öl tűzifát a város szegényeinek, amelyet eddig fuvar hiány miatt nem hozatott be a város. Most hozassa be. Ha a kereskedő el tudja onnan szállítani azt a fát, a városra nézve sem lehet végrehajthatatlan teher. Mi e fát s annak ügyét figyelemmel fogjuk kisérni. Ezenkivül a tayalyi példára a hatóság a város utain még mindig igen sok fát találhat, amelyeket kivágathat és az emberek között ingyen kioszthat. Hasonlóképpen — bár kisebb mértékben — igyen szén is juthatna nekik a város jóakaratából. A téli hideg ellen való védekezésre szolgálna a városi melegedő szobák felállítása. Ezt a szép és humánus tervet nem szabad megvalósítatlanul hagynunk. A mai napokban pedig többszörös kötelességünk ennek létesítése. Ne fázzon tőle annyira hatóságunk. Igen! Emberbaráti és honfitársi szeretetből is gondoljunk a télre. Gy. (iy. Buza, rozs és kétszeres rekvirálása. A közélelmezés megkönnyítése céljából a kormány a 2836. M. E. számú rendelettel intézkedett a termelő buza, rozs és kétszeres feleslegének igénybevéte tárgyában. Felhívjuk gazdatársaink figyelmét ezen rendelet pontos betartására, annyival is inkább, mert a legkisebb mulasztás is súlyos büntetést vonhat maga után. Ezen rendelet 1916. évi augusztus 26-án lépett életbe és abban a következők foglaltatnak. A 400 katasztrális holdnál kevesebb szántófölddel biró termelő köteles a cséplés befejezése után vagy annak netaláni félbeszakításakor buza, rozs és kétszeres készletének a házi és gazdasági szükségletének számításba vétele után maradó fölöslegét az elöljáróságnál bejelenteni és ennek felhívására közszükségleti célokra átadni. A felesleges mennyiséget vita esetében az érvényben levő rendeletek értelmében a községi elöljáróság állapítja meg. E határozat három nap alatt fellebbezhető. Amig a bejelentett felesleg át nem vétetett, joga van a termelőnek abból a vásárlásra jogosultaknak eladni. Köteles azonban ezen eladásokat az elöljáróságnak a vásárlási igazolvány bemutatása mellett azonnal bejelenteni. Az a termelő, akinek a község területén 400 katasztrális hold vagy ennél több szántóföldje van, köteles minden hónap 2 ik és utolsó vasárnapján az eddig kicsépelt búzának, rozsnak és kétszeresnek feleslegét és pedig a megelőző szombati napon volt állapot szerint a Haditermény Részvénytársaságnak Budapest, V-ik ker., Nádor-utca 9. megvételre Írásban felajánlani. Az ajánlatban megjelölendő az addig kicsépelt készlet egész mennyisége, valamint az, hogy abból a termelő saját házi és gazdasági szükséglete cimén mennyit tartott vissza. Továbbá a vevőknek, valamint az eladott menynyiségnek feltüntetésével az, hogy esetleg készletéből mily mennyiséget adott el vásárlásra jogosultaknak. Ha a termelő a felajánlott termény menynyiségeket a nyerendő felhívástól, illetve felajánlástól számított három héten belül nem szállítja, az elszállításról a termelő költségén a törvényhatóság első tisztviselője gondoskodhatik és pedig a szükséghez képest a közerő igénybevételével. Az a termelő, aki a rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy megszegésénél bármely módon közreműködik, hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, a többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében saját házi és gazdasági szükséglete cimén megilleti. B. S. Kolics Ahmed. — Portré egy katonai kórházból. — A . . . i tartalék-kórházban egymás mellett volt az ágyunk. Kolics Ahmedé és az enyém. Kolics Ahmed, az 1. számú bosnyák gyalogezred katonája, beteg volt szegény, én meg bajmegállapítás végett tartózkodtam a kórházban. Máskülönben, azt hiszem, soh'sem láttuk volna egymást. Aminthogy most sem váltottunk egymással soha egy szót sem. Nem azért, mintha haragudtunk volna egymásra — ellenkezőleg, a legőszintébb rokonszenvvel viseltettem az „öreg" iránt —, hanem egyszerűen azért, mert én egy szót sem tudok bosnyákul, Ahmed bajtársam előtt pedig a magyar nyelv ismeretlen fogalom, így a legteljesebben magunkba rejtettük egymás előtt gondolatainkat. Kolics Ahmed különben is rendkívül zárkózott természetű ember volt. Reggel, amikor felkelt, kopott fezével a fején ágya szélén óraHarctéren küzdő szeretteinknek küldj ünk MODIANO-CLUBSPECIALITÉ hüvellyel készített cigarettákat , hogy lássák, hogy nekik mindenből a legdrágábba t (egy doboz 70 fillér), tehát a legjobbat is választjuk. : Kapható minden jobb tőzsdében.