Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-09-09 / 37. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utea 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Gigler Béla urak üzletében is. Közélelmezésünk kilátásai. A tavalyi háborús év, amelynek ciklusa mult hó 15-én járt le, szerencsésen mult el. Nem vetekedett ugyan a békés esztendők jó viszonyaival, de mégis a helyzethez mérten kielégítő volt és a sok félelmet, sőt rettegést, amellyel iránta voltunk, nem váltotta valóra. Csak Pápánál maradjunk! A lisztkérdést kedvezően oldottuk meg, és ezért nem is hányjuk hatóságunk szemére, hogy felesleges bőkezűséggel ráfizetett pár ezer koronát, amit meg is takaríthatott volna. A tejjel való ellátásunk is még mindig tűrhető volt sok városéhoz képest. A maximális árakat ugyan egymás után gyorsan emelgette fel a közélelmezési bizottság és a tejhamisítás sem hiányzott, de mindamellett az idők nehézségeit nagyobb zúgolódások nélkül lebírtuk. A burgonyában szűkölködtünk ugyan és magas árakat fizettünk érte, de azért még mindig jutott mindenkinek annyi, amennyivel a viszonyok belátása mellett meglehetett elégedni. Ami pedig a hus és a zsir ellátást illeti, sok vajúdás után igen szerencsésen oldottuk meg, úgy, amint talán egyetlen városunk sem: talán nálunk árulták a legolcsóbb sertéshúst, s talán nálunk jutott a legtöbb ember hetenként legtöbb sertéshúshoz és zsirhoz. Egy szóval: a letűnt közélelmezési ciklusra nem tekinthetünk vissza rossz emlékekkel. Bár hasonlónak remélhetnők a most megkezdődőt! Sajnos, e tekintetben nem kecsegtetjük magunkat kellemes kilátásokkal. A lisztkérdéssel kezdjük. Ami a lisztiroda kezelését, szorgalmát és praktikus ügybuzgalmát ületi, látjuk már, az kifogástalan lesz. Ámde ez nem elég. Liszt kell első sorban. A Haditermény Részvénytársaságnak vagyunk kiszolgáltatva és ez a társaság többet igér, mint pontosan cselekszik. Már pedig Ígéretekkel a lakosságot élelmezni nem lehet. Igéretszóból kenyeret nem süthetünk. Valóságos torturán megy át minden megrendelésünk, amig egy-két hétre való lisztet kapunk. Itt gyorsabban és pontosabban kell lebonyolítani az ügyeket. Nem szabad, hogy a társaság waggonhiánnyal mentegesse magát, ha lisztet nem küld. Ily viszonyok rettenetes eredményeket szülnek, amelyektől óvjon Isten. Mizériás állapot fenyeget a tejügyben is. Tej volna kielégítő mennyiségben. Ámde egyes vidéki nagyszállítónk, akiket tejhamisítás cimén kapitányunk megbüntetett, — magyarán szólva: felhúzta az orrát és piacunkra tejet nem hoz. Azt hiszi, máshol ilyen csekélységért nem büntetik meg, oda viszi tejét. Szomorú dolog, hogy a mai rettenetes állapotok között akad hazafias termelő, aki ránézve sérelmes hatósági eljárás miatt egy egész várost akar sújtani csupa boszuból. Kétségbe esnünk ennek ellenére még sem kell. Szerezhetünk máshonnan tejet, csak akarjunk. Igaz ugyan, hogy egyes termelők rövid időközönként emeltetik a tej maximális árát és ez is megnehezíti a szegényebb lakosság tejjel ellátását, ámde még mindig jobb a helyzet így is, mintha hiányaznék e tápláló szer. Mindenesetre e pontnál jó tanács jut eszünkbe, amelyet hatóságunk a tejmizéria enyhítése céljából megvalósíthatna. Ugyanis vagy minél előbb hatóságilag áruljuk a tejet, vagy más városok példájára tejszövetkezetet alakítsunk Pápán. Máskor erről többet. A burgonyát illetőleg a tavalyinál alighanem rosszabb körülmények között leszünk. Hogy a termés jót igér-e, nem tudjuk. Csak azt tapasztaljuk, hogy a kormány által kiszabott maximális áron burgonyát venni nem birunk. Már pedig ez nagy bökkenő. E nélkül nem merhetünk vásárolni és akkor a tél idején mit csináljunk, ha e fontos élelmiszerünket kellő mennyiségben nem biztosítjuk? Hatoságunk és közélelmezési bizottságunk üdvöset cselekszik a város lakosságával, ha bölcs határozattal elosztatja e révén támadt aggodalmunkat. Legnyugodtabban néznénk a sertéshús és a zsirral való ellátás elébe, ha a sertések tápláléka minden körülmények között biztosítva lenne. Mert a mai állapottal meglehetünk elégedve és ez a helyzet változatlanul meg is maradna a jövőre, ha korpát és kukoricát a város hizlalója elegendőt kapna. Itt ügyeskedjék és szorgoskodjék hát hatóságunk! Egyébként ha a jelen élelmezési ciklusunk nem is mutatkozik olyannak, mint a tavalyi, azért még mindig nem oly sötét, hogy rettegnünk kellene tőle. Okos hatósági intézkedések sokat lendíthetnek rajta. Románia orvtámadása. Románia augusztus hó 27-én este órakor háborút üzent Magyarországnak és Ausztriának. E hadüzenet nem egyébb, mint a szövetségessel szemben mindenféle előzetes tárgyalás, vagy kívánság nélkül elkövetet példátlan orvtámadás. Becstelenségét még azzal is tetőzte, hogy a hadiállapot beálltának óráját úgy állapította meg, hogy az egybeessék a jegyzék átadásának órájával. Sejtettük már régebben, hogy hányadán vagyunk Romániával s éppen azért Erdély védelmére, a közrend és nyugalom feritartására, az ellenség által netalán fenyegetett lakosság biztonságba helyezésére minden intézkedésre felhivatott a kormány figyelme. Az olaszok legalább fölmondották a szövetségi szerződést, mielőtt hadat üzentek. A dicstelen román kormány a szerződés felmondása nélkül egyenesen a hadiállapotba lépett. Ez a legszemérmetlenebb és legközönségesebb árulás, amelyet a történelemben ismerünk, ez még az olasz hűségárulással szemben is fokozatot jelent. Felháborodott kedéllyel és jogos haraggal, de nyugalommal lépünk ebbe, a reánk kényszerített új harcba, azzal az erős eltökéltséggel, hogy ezt az áruló szövetségest is megsemmisítjük, mint Szerbiát. A románok világtörténelmi szereplése előttünk ismeretes. A második balkáni háborúban is akkor támadta meg orvul Bulgáriát, mikor az már hosszú, dicső küzdelem után kifáradt. Istenben, a magunk és hatalmas szövetségeseink erejében feltétlenül bizva, hideg vérrel és önbizalommal felvesszük azt a harcot is a biztos győzelem reményében. Ez a hadüzenet ami lelkesedésünket, végső győzelemben vetett hitünket, erőnket, akaratunkat csak megszászszorozza. A kaszárnyákban egymással versenyezve jelentkeznek a magyar hősök a legújabb frontra, hogy minél előbb megtorolják a gaz árulást. Hogyne volna ekkora a lelkesedés — mikor Románia Erdélyt akarja a Tiszáig! „Ur akar fölötted lenni, aki félszázad előtt még arra sem volt méltó, hogy sarud sziját megoldja ; az a Románia akar feletted uralkodni, aki minden kulturáját Erdélytől kapta. Romániának soha történelmi joga erre a területre nem volt; sem rokonság, sem hódítás, sem elbirtoklás jogán egyetlen fűszálat sem nevezhet itt a magáénak. A jog, amit formál, bitorlásra épül s a sérelmek, amelyekre hivatkozik, sehol sem láthatók. Magyarország románjai pedig nem fogják magukat szemfényvesztő hazugságok által meg_ Harctéren küzciö szeretteinknek küldjünk /V\ODI A N ©-CLUBSPECIALITÉ hüvellyel készített cigarettákat

, hogy lássák, hogy nekik mindenből a legdrágábba

t (egy doboz 70 fillér), tehát a legjobba

t is választjuk. — Kapható minden jobb tőzsdében.