Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-09-09 / 37. szám

téveszteni, nem fogják feledni, hogy mivel tartoznak a hűséges, gondos, vérrel és könnyel áztatott anyaföldnek. Hiába kacsingatnak tehát a románok az Árpád hódította szent hazai földre. Még ilyen harcot és ilyen hősöket nem látott a világ, mint amilyennek most mutatkozik a magyar. És megfogjuk mutatni nemcsak Romániának, de az egész világnak, hogy apáink évezredekre szerezték nekünk az országot és mi is megvédjük és megtartjuk azt még akkor is, ha a poklok minden ördöge is ellenünk támad. A menekülők vonata még ott robogott a sorskimélte ronaságokon, amikor szerte az országban megindultak azok is, kik minden szomorúság alkalmával az első sorokban láthatók, hogy letöröljék a könnyeket, megvigasztalják a bánat gyötörte sziveket. Az államhatalom megteszi a maga kötelességét az erdélyi menekültekkel szemben, de tudjuk jól, hogy a társadalom segítségét semmiféle mozgalom nem nélkülözheti. Első sorban a társadalom feladata az, hogy akik tulajdonképpen mi helyettünk tűrik a számkivetés szomorúságát, az idejöttek ne érezzék azt, hogy ők menekültek, hanem érezzék azt, hogy itt e hazában testvérek vannak, kik egyek az örömben, egyek a balsors viselésében is.^ Vajda. Erdélyi menekültek Pápán. Az erdélyi lakosságot teljesen váratlanul és készületlenül ért román orvtámadás következtében elmenekült székelyek és szászok nyugat felé, védettebb helyekre, menekülvén városunkban is befogadásra találtak. Hogy mily készületlenek lehettek szerencsétlen testvéreink, mutatja azon körülmény is, hogy sokan egyenesen az erdőből, mezőről szaladtak el. — Tehát még házukat, övéiket felkeresni sem volt idejük. Teljes a részvétünk, teljes a segíteni akarásunk velük szemben, de legyen is az mindenki részéről, mert nem ember az ember, ha ily nyomorultá lett testvére mellett hideg szívvel tud elmenni. Az első menekülők szeptember 1 én érkeztek városunkba, amikor is az esti vonat 230 menekülőt hozott; másnap szept. 2-án délben pedig 380 menekült érkezett Pápára. Tekintve, hogy a legtöbben — különösen a vasutasok — néhány bútordarabot, ágyneműt, sőt baromfit, sertést is hoztak magukkal, a kivagonirozás oly lassan ment, hogy csak 3-án vasárnap délben nyert befejezést. A város részéről Szokoly Viktor jegyző, a városgazdával s a rendőrséggel intézte dolgaikat minden dicséretet megérdemlő buzgalommal. A behordás mintegy 250 fuvart vett igénybe. Rajtuk kivül még különösen Mayer Istvánné, Vaszary Gyuláné és Fürst Sándorné úrnők, továbbá Bélák Rózsika és Tompa Böske úrhölgyek segédkeztek. Élelmezés szempontjából a város lakossága nyújtotta az első segítséget, amikor is szombaton és vasárnap egész nap hordta a vasútra a különféle élelmiszereket. Szokoly Viktor jegyző kérésére Szeöke Bálint honv. huszár alezredes 30 huszárt s egy szakácsot bocsájtott rendelkezésre, akik a rendőrszobában főztek s látták el élelemmel az agyoncsigázott menekülőket. Külön ki kell emelnünk a czeli vasutasok áldozat készségét is, akik mindjárt az első napon 600 lit. gulyást küldöttek át a Pápára menekültek részére. Vasárnap azután megkezdődött a rendszeres ellátás előkészítése is, amikor is e nap délutánján, 3 órakor a jótékony egyesületek közös bizottsága dr. Antal Géza országgyűlési képviselő elnöklete mellett a menekültek érdekében megindítandó segélyezés megbeszélése céljából ülést tartott. A gyűlés minden dolgot megbeszélvén az elszállásolás és élelmezés szempontjából kimondotta, hogy az egységes vezetésre egy központi iroda létesítését tartja szükségesnek s a menekülők összes ügyei intézésére a város tanárait kéri fel. Dr. Teli Anasztáz szentbenedekrendi főgimn. igazgató másnapra össze is hivta a városban tartózkodó tanárokat, kik a munkára kivétel nélkül szívesen vállalkoztak s a tudakozódó irodát a városházán megnyitották és akképen, hogy két óránként felváltva végzik az összes teendőket. Szeptember 7-én azután megnyílt a népkonyha is, ahol a város közönsége által összeadottakból ingyen élelmezést kapnak a menekülők. Hogy ez minél jobb s minél rendesebb lehessen igen kérünk mindenkit, hogy pénzbeli adományát Kiss Tivadarné úrnőhöz, a nőegylet fáradhatlan pénztárnokához, természetbeli adományát pedig a kath. kör helyiségébe küldje el. A természetbeli szükségletek közül különösen gyermek cipő, ruha, fehérnemű, az élelmiek közül meg zöldség, liszt, zsír, hüvelyes hagyma, só, baromfi stbre van szükség. Szeptember 6-án és 7-én ismét jött 220 menekült s így az összes eddig ide érkezett menekültek száma 830. Ez utóbb érkezettek elszállásolása most történik. E referádánkhoz örömmel füzzük hozzá, hogy hatóságunk is és lakosságunk nagy része is, a leglelkesebb s legfeláldozóbb módon teszi meg hazafias és emberséges kötelességét szerencsétlen honfitársainkkal szemben. Pénz és terménybeli adomány még vidékről is bőven gyűlik. A bizottság önfeláldozó munkájáról és az adományokról jövő számunkban emlékezünk meg részletesen. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Németh István püspök a szept. 3—7-én tartott lelkészi vizsgák ideje alatt Pápán tartózkodott s a lelkészképesítő vizsgákon elnökölt. — Közélelmezési bizottsági gyűlés. A folyó hó 2-án tartott közélelmezési bizottság javarészt a menekültek ügyével: élelmezésével és segítésével foglalkozott. A hosszas vitában elhatározták, hogy a polgármester 3 nap alatt a menekültek élelmezéséről jelentést tegyen. Ugyancsak jónak látták a népkonyha felállításának sürgetését és kimondották, hogy a menekülők részére a belügyminisztertől külön kellő mennyiségű gabonát, illetve lisztet kérnek és ennek elintézésére dr. Antal Géza orsz. képviselőt kérik fel. Addig is, amig ez a dolog végleg eldől, a menekültek kellő számú kenyérjegyet kapnak. Végül segítőbizottság létesítését határozták el a helybeli jótékony egyesületek közreműködésével és e bizottság a mnnekültek pénzbeli, elhelyezési és élelmezési segítségéről gondoskodik. A gyűlésen ezen tárgyon kivül foglalkoztak a tej árának emelésével s megbizták a polgármestert, hogy egyik termelőnek a tej literjéért 46 fillért Ígérjen. A tej árusításának módja a régi marad, a hatósági árusítást ismét elejtették. A polgármestert felhatalmazták 30 vaggon krumpli vásárlására. A város 10 vaggon csirátlan kukorica vásárlására jegyeztette elő magát a Korpaközpontnál. A polgármester jelentése szerint eddig a Hadi Termény Részvénytársaságtól 10 vaggon lisztet kaptunk, legközelebbre 5-öt kapunk még. Balla Miksának, a lisziroda jelenlegi vezetőjének 300 K-t adtak ki. A gabona és lisztjegyek gyorsabb és könynyebb kiosztása végett elrendelik, hogy a városi főjegyző, aki ez ügyeket vezeti, a Koritshonerboltban tartsa ezen dolgokban hivatalos óráit, még pedig reggel 7-től 10-ig. Utolsó ügy volt a rendőrök sérelme, akik a polgármestertől kibocsátott íven szintén föliratkoztak gabonavételre, de a megígért gabonából nem kaptak semmit. A polgármester szerint ennek oka az volt, hogy már nem jutott. Majd más módon fog a sérelem orvosoltatni. Az állatorvos jelentése alapján a hatósági szappant még elárusítani nem engedik, mert mindössze 220 kgr. van belőle. — Egyiptomi sötétség Pápán. Szeptember 8-án, pénteken, hajnalban a budapesti személyvonat másfél órás késéssel érkezett Pápára. A szakadó esőben az állomásnál sem kocsi, sem hordár nem volt; — no de hát háború van ! — Elindult tehát az érkezett utasok nem éppen kis csapata a szépen megvilágított és viztócsákkal tele Esterházy-uton befelé. Alig hagytuk el a dohánygyárat, egyszerre eloltották Pápa utcáinak valamennyi lámpáját, szeptember 8-án, reggel 3/

45 órakor, ami pápai helyi középidőben reggeli 4 órának felel meg. Hol van ilyenkor még a Nap ? — Különben az is meglehet, hogy a pápai utcai lámpákat is a régen megállapított órákban, de az új nyári időszámítás szerint gyújtják és oltják, mintha bizony a Nap járásának is ehhez kellene igazodnia ! — A lámpák eloltása után a szakadó esőben oly abszolút sötétségbe jutottunk, amilyen egy év alatt is csak néhányszor fordul elő, amikor a fák lombját alig lehet megkülönböztetni a fekete égtől. Ez a leirás a várkert melletti útrészletre egyáltalában nem túlzás; a mellettem két lépésnyire járó embert egyáltalában nem lehetett meglátni, és csak tapogatás utján tudtuk megállapítani, hogy hol járunk. És ebben a pokoli sötétségben a vámsorompó közelében minden lámpás nélküli kocsik robogtak szembe velünk. Kitérni nem lehetett, mert hiszen a pár lépésnyire levő kocsiból még semmi sem látszott. Nagy kiabálásra állott csak meg a láthatatlan kocsi s talán csak így tudtuk elkerülni, hogy egypár emberen keresztül ne menjen. — Amit itt leírtam, az utolsó betűig a tiszta valóság 1 Vájjon a rendőrség nem ellenőrizhetné jobban, hogy amikor a villanytelep jóvoltából beköszönt Pápa utcáin az egyiptomi sötétség, legalább lámpa nélküli kocsik ne szaladgáljanak jobbrabalra. — És talán a villanyoltogató kezét is egy kis józan belátás vezethetné és nem csupán a számukra tán kissé hibásan megcsinált — kalendárium 1 — Hiszen csak az ablakon kellett volna kinézni, hogy megtudja, milyen messze van még a hajnal! (Beküldetett.) Egy régi pápai. — Jótékony főúr. Gróf Esterházy Jenő, a jótékonyságról ismert főurunk, ismét gyarapította nemesszivü tetteinek sorozatát. Mint értesülünk, a várkertben a kastélyában ápolt sebesült katonák szórakoztatására kuglipályát csináltatott, s azt a mult vasárnap az ő költségére ünnepélyesen meg is nyitották. A megnyitáson jelen volt a valóban nemeslelkü gróf is. — A nemes gondolkozású zárda. A háború történetében is ritkaságszámba megy az olyan esemény, amilyen a mult napokban ment végbe Pápán. Egy Erdélyből ide menekülő úrinő ugyanis, ki anyai örömöknek nézett elébe, éjjel a városba érkezve fiakkeren a női kórházba sietett; innen azonban elutasították, mert nem volt igazolványa. A fiakkeres most az irgalmasok rendházába vitte az ut fáradalmai és izgalmaitól testileg-lelkileg megtört beteg urinőt, akit az irgalmasok készségesen felvettek és elhelyeztek. Reggel megjelent a gólya, meghozta az új honpolgárt: egy egészséges, erős fiúgyermeket. Atyjának, ki Erdélyben mint vasutas visszamaradt, bizonyára örömet szerez majd annak a hire, hogy fia született, s örök hálával gondol a zárdára, amely sokkal nemesebben és emberiesebben viselkedett beteg neje iránt, mint a mai rendkívüli helyzetben is igazolványokon rágódó női kórházunk. — Felhívás az erdélyi menekült tanítókhoz. A veszprémmegyei tanfelügyelőség a vármegye községeinek elöljáróságát felkéri, hogy a községekben tartózkodó erdélyi menekült tanítókat, tanítónőket és óvónőket hívják fel, hogy mostani tartózkodási helyüket azonnal jelentsék be nála. Közöljék olvashatóan nevüket, az iskola, ovoda székhelyét és jellegét, ahol működtek, szolgálati viszonyukat, vallásukat és nevezzék meg azt az adóhivatalt, hol illetményeiket felvették. Próbadobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyermeknevelésről teljesen díjtalanul küld a Nestlé-féle gyermekliszt társaság, Wien, I., Biberstrasse 40. e,