Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-08-12 / 33. szám

^ Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Az iskolareformról. Vagy két hónappal ezelőtt Az Est hozta hirül, hogy a közoktatásügyi minisztériumban a középiskolák reformján dolgoznak és hogy a képviselőházi tárgyalása legközelebb várható. A középiskolai oktatás reformálását, az egységes iskolát, a polgáriskola fejlesztését már két évtized óta sürgetik a közép- és polgáriskolai tanáregyesületek, de a mostani háborús világban senkisem hihette, hogy a reform tárgyalását célszerűnek, időszerűnek fogják tartani és Az Est hírét kétkedéssel fogadták. Azonban a kormány a mult hónapban az országgyűlésen a középiskolákra vonatkozó több törvényjavaslatot nyújtott be és ezzel, valamint újabb nyilatkozatokból világossá lett, hogy a reformjavaslatokat le fogják tárgyalni és törvényerőre fogják emelni. A nagyközönség, mely az iskolaügyekkel nem igen foglalkozik, a javaslatoknak nem tulajdonít nagy fontosságot. Ma mindenkit a háború véres eseményei, a megélhetési gondok, az élelem beszerzése és az erszényen eretvágó adójavaslatok izgatják, az iskolareform amolyan epizód, hamupipőke, akire senki se hederít, akit senki meg nem lát, noha aranycipellőt és mindenki figyelmét megérdemelné. Mert az iskolareform volna hivatva a magyar középosztály nevelését helyes irányba terelni és megteremteni azt a törekvést, amely a hozzáértő tanárság kiforrott meggyőződése szerint a nevelés-ügyre üdvös hatással lehetne. Magyaroszág túlnyomó részben agrárállam, ipara fejletlen, kereskedelme aránylag csekély. Ebből az következnék, hogy sok gazdasági, kevesebb ipari és még kevesebb kereskedelmi iskola nevelje az ifjúságot a szükséglet arányában intelligens, müveit honfiakká. E helyett azonban középfokú gazdasági iskola egy sincs az országban, középfokú ipari iskola vagy három, kereskedelmi iskola körülbelül 50, tehát a szükségletekkel éppen fordított arányban. Hogy ez az állapot nem egészséges, azt fölösleges bizonyítani. Éppen ilyen fonák a helyzet a gimnáziumok és reáliskoláknál, amelyek sokkal nagyobb számban bocsátják fel az egyetemre, az u. n. lateiner pályákra az ifjakat, mint azt az ország tényleges szükséglete igazoltnak mutatja. Ezért minden szakember érezte és hirdette, hogy a középiskolákat alkalmas módon tehermentesíteni kell, hogy a gimnázium és reáiskolába tényleg csak azok járjanak, akik tudományos pályára szándékoznak menni, a gazdasági, ipari és kereskedelmi pályákra készülők pedig lehetőleg az első osztálytól kezdve, de mindenesetre a négy alsó osztály elvégzése után megfelelő szakirányú iskolába tereitessenek. Ezen mindjobban gyökeret verő eszme az 1868. évi XXXVIII. t.-cikkel hat osztályban megalapozott polgáriskola felé terelte az illetékes körök figyelmét, mert ezen iskolatípust alkalmasnak találták arra, hogy megfelelően kifejlesztve a polgárság nevelését szolgálja. így született meg a hét osztályú polgáriskola terve, melyet kísérletképpen Békéscsabán és Orosházán felállítottak és amelyhez nemcsak az állam, hanem az ottani társadalom is tetemes áldozatot hozott. A két kísérleti iskola szépen indult és fejlődött, mígnem kitudódott, hogy a kormány a hét osztályt végzett tanulóknak az egyévi önkéntességi jogot nem fogja megadni. Ezzel megadták a gazdasági irányú hét osztályú polgári fiúiskolának a haláldöfést, mert senkisem óhajt a négy alsó osztály után nagy költséggel még három évet iskolában tölteni, ha meg nem szerezheti magának a katonai szolgálatnál azt a kedvezményt, amelyet a kereskedelmi iskolában ugyanannyi idő alatt megszerezhet. Mert hiába iparkodnak némely oldalról a kereskedelmi iskoia életképességét országos szükségletekkel megokolni. A tény az, hogy a felső kereskedelmi iskolába tódulást az okozza, hogy Magyarországon gyakorlati irányú iskola igen kevés van, de főleg az, hogy a tanulóifjúság 3 év múlva érettségit tesz és ezzel az egyévi önkéntességi jogot megszerzi. Ha az önkéntességi jogot a kereskedelmit végzett ifjaktól megvonnák, amint azt a hét osztályú polgáriskolát végzett tanulóknál megcselekedték, a kereskedelmi iskolák szintén elnéptelednének. A Csengery-féle hat osztályú polgáriskola ezzel ismét visszaesett a régi állapotába és maradt majdnem az egész országban négy osztályú, amit a kormány a mostanában benyújtott törvényjavaslattal véglegesen négy osztályú polgáriskolává akar degradálni. Mi a célja e' jogfosztásnak ? Mire való a törvényhozási tárgyalás olyan tárgyban, amely tárgyalás nélkül is jogerős? A hat osztályú polgáriskola ötödik és hatodik osztálya megszűnt már akkor, amidőn a hat osztályt végzett tanulók jogait megnyirbálta vagy husz évvel ezelőtt. A ma még mutatóban fennálló hat osztályú polgári fiúiskolák ezen iskolafaj életerejének utolsó jelei, melyek igazolják, mivé lehetett volna a polgáriskolát tervszerűen, az ország általános érdekeihez alkalmazkodva fejleszteni. Egyelőre úgy látszik, a közoktatási kormány a polgáriskolának négy osztályúvá visszafejlesztését minden körülmények között keresztül fogja vinni és megtörténik a példátlanul álló eset, hogy egy életerős iskolafajt feljesztés helyett megnyirbálnak és lecsonkítanak. Vigasztalásul kap a magyar középosztály gazdasági és talán ipari irányú három éves tanfolyamokat az alsó egységessé tett négy középiskolai osztály fölé. Ugy hírlik azonban, hogy ezen három éves tanfolyamok nem fognak képesítést adni, önkéntességi jogot pedig semmiképpen se. Afféle segédképző-iskola lesz a tanfolyam, amelynek végzett tanulói vissza fognak menni az édes apa gazdaságába, vagy műhelyébe. Ez a kormány terve, mert felső helyen azt hiszik, hogy ilyen három éves tanfolyamokra az emberek tömegesen fogják küldeni gyermekeiket. Miért ne? Hét évi középiskolai tanulás után segéd lehet az ember és/kaphat alkalmazást valamely gazdaságban esetleg napi 2 koronát kapálásért a jó hosszú nyári napokon. Igaz, hogy ezt egy 15 éves legény minden iskoláztatás nélkül is megkapja és ha jól érti a dolgát, még többet is, de mi csak nem leszünk olyan haszonlesők, annyira anyagiasak, hogy ne járassuk gyermekeinket a három éves tanfolyamokra, amelyek annyira kínálkoznak számukra. Az ellátás a közeli városokban nagyon olcsó. Fizetünk havonként 70—80 koronát (a rendes időket veszem alapul), összesen három évre 2400 korona, tandíj, könyvek stb. három évre 600 korona, összesen 3000 korona kiadás és három évi munkadíj veszteség. Ennyi éppen elegendő, hogy minden józan gazdát, vagy iparost arra csábítson, hogy gyermekét a kvalifikációt és önkéntességi jogot nem adó három éves gazdasági, vagy ipari tanfolyamokra okvetlenül beírassa. Érdemes erről gondolkodni! Blau Henrik. ajánlja kitűnő ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron kölcsönöz, javít és hangol zongorát, pianinót. Pápa, Főtér. Csak azoksak'a cigarettázóknak, kik egészségükre való tekintetből szivesen költenek naponta 2—3 fillérrel tőbbeft -clubspecíalíté szívarkahüvelyek Orvosi tanácsra a hüvelyeken nincsen sem bronz, sem színnyomás, . ^ *