Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-07-08 / 28. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: IJK- KÖRÖS K N"L)RE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 18. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Pár szó a közélelmezésünkről. Jövő hó 15-től kezdve a város liszttel való ellátása, illetve a róla való gondoskodás a legeminensebb feladata hatóságunknak. Eddig igen jól és szinte kifogástalanul oldottuk meg ezt a nehéz kérdést. De vájjon leszünk-e a most következő új ciklusban is abban a helyzetben, hogy aggodalmak, esetleg zavarok nélkül elégítsük ki a korgó gyomrok jogos követeléseit? A kormány rendelete szerint előreláthatólag a város csak lisztet kap a Haditermény Részvénytársaságtól. Gabonát nem vásárolhat, ennélfogva nem is őrölhet. Hiszen, ha a nevezett társaság városunknak már augusztus 15-től kifogástalanul szállítja a lisztet, akkor nincs baj, sőt a múlthoz képest ránk nézve könnyítést jelent, mert nekünk nem kell másról gondoskodnunk, csupán csak a liszt törvényszerű kiosztásáról s a városi lisztirodával s a vele járó költségekkel egyáltalán nem kell törődnünk. Ámde, ha agusztus 15-én és talán még továbbra is, a Haditermény nem felel meg elvállalt kötelezettségének és lisztet nem adhat elegendőt nekünk, akkor mi lesz? Ezért is okosan teszi hatóságunk, ha az ilyen várható körülmények elhárítására is már most fordítja sürgősen cselekvő figyelmét. Lehet azonban az is, hogy a kormány meghajolva a városok kérelme előtt, megengedi nekik a gabonavásárlást, vagyis a tavalyi módon miénk lesz az őrlés gondja. Ez az eset föltétlenül jobban biztosítaná számunkra r a lisztkérdés kielégítő lebonyolítását. És ha így történik, akkor újra föllép a lisztiroda felállításának kérdése. Erre nézve volna nekünk egy szerény, de mindenesetre megszívlelendő javaslatunk. Anélkül, hogy a mai lisztirodai működést csak gondolatban is kritizálni akarnók, a mi véleményünk szerint ezt az egész irodai tevékenységet más módon kellene megvalósítani, amely olcsóbb is a mainál és tisztán hivatalos felelősséggel kötelezett hivatalnokok kezére lenne bizva. A mi fogyasztási hivatalnokainknak tudvalevőleg e háborús időkben nagyon megcsappant a dolguk, de még jobban leszállt a keresetök. Már pedig nekik mai napság a békés napokénál kisebb jövedelmet juttatni nem emberséges, de nem is méltó a városhoz. Ennélfogva, mert idejük van rá, az egész lisztirodai működést rájok kellene bizni, amit ők a mai személyi kiadásokhoz viszonyítva, feléért is elvégezhetnének, így nekik is emelkednék a keresetök, a városnak is kisebb lenne az e cimü kiadása s azon kivül hivatalos egyének körében állna az egész dolog. Ehhez nem kellene külön bolthelyiséget kibérelni a városnak, mert a fogyasztási hivatali helyiségben simán lebonyolítható ez az ügy. S végül tudtunkkal, a fogyasztási adóhivatalnokok, mivel ők a terepet jól ismerik, legbiztosabb garanciát nyújtanak affelől, hogy a lisztvásárlásoknál a lakosok közül egyik-másik visszaélést nem követhet el. Egyelőre ezeket óhajtottuk a közélelmezőink jóakaratú figyelmébe ajánlani és a vele való foglalkozásra fölhívni az illetékes tényezőket. Gy. A tuberkulózisról. — Irta: Kovácsics Sándor járási tisztiorvos. — Hazánkban a tuberkulózis-kérdést állandóan napirenden tartja a nagyszámú halálozás, amelyről a statisztikai évkönyvek évről-évre beszámolnak s amely beszámolás 60—70 ezer ember — többnyire munkabiró ember — kidölését jelenti. A társadalmi, szociális, közegészségügyi kérdések hivatott képviselői, művelői, már régen felismerték e statisztikai adatok nagy horderejét s hirdették a tudományos alapon nyugvó védekezés szükséges, kötelező voltát. Mindaz, ami e téren eddig történt — valami, de nem elég. A kevés számú szanatórium egy csepp a tengerben. Ide ma, úgyszólván csak a kiváltságosak, a vagyonnal és protekcióval birók juthatnak be; a dispenzérek nem rendelkeznek kellő anyagi tehetséggel és munkaerővel. A nép kioktatása nem történik mindenütt kellő eréllyel, kitartással, gondossággal. Sok helyen az országban meg se kisérlették a nép széles rétegét — műveltségi fokának megfelelően — felvilágosítani. Az állami szervezet vezetői is belátják már, hogy a tuberkulózis s különösen a tüdővész terjedésének minden áron gátat kell emelnünk. Mert nemcsak arról van szó, hogy özvegyek, árvák, támasz nélkül maradt apák, anyák sorsa közelebbről érinti a társadalmat, az államot, hanem arról, hogy az állam adóalany tömege lényegesen csökken. A veszteséget nem pusztán a halálozás teszi ki; nemcsak a beteg munkája esik ki, hanem improduktív elfoglaltságot jelent az államnak — bevételt illetőleg — azoknak a munkája is, kik a tüdőbajosokat ápolják; emellett még kész kiadással jár az államnak, mert hisz a szegény, vagyontalan' betegek gyógykezelése, ellátása is az államra nehezedik. A jó tanács, rendeletek mellett most már egyébre is lesz szükség s egyebet is kell tennie az államnak. A tüdővész terjedése elleni védekezést sürgőssé teszi a világháború is. Az évekig húzódó háborús állapot nagymértékben növeli a tüdőbetegek számát. Az orvosi tudomány katonáinak sokfelé kell harcolniok, hogy az ország lakosságát más, szinte súlyos fertőző betegségek ellen is megvédjék. Az orvosok jó része a harctéren teljesít szolgálatot. Úgy a preventív, mint a kurativ orvosi működés idehaza csökkent. Az egyének hiányos gyógyításának ténye, a közélelmezés, a köztisztaság kisebb fokú ellenőrzése stb. mind hozzájárultak a közegészségügy stagnálásához, romlásához. Ilyen viszonyok között a testi szervezetnek kisebbedett az ellenálló képessége, másrészről pedig gyarapodott a fertőzés lehetősége. Mert p. o. a tüdőbeteg ember kevésbbé lévén szakszerű kezelés, orvosi ellenőrzés alatt, családja, embertársai iránt tartozó preventív, óvó intézkedéseket elhanyagolja; nem tart külön ivópoharat, evőeszközöket, engedi, hogy az övét más is használja, miáltal a nyállal, köpettel ráragadt bacillusok fertőzést okoznak; köhögéskor nem tartja szája elé a zsebkendőjét: a kiköhögött nyálcseppek a levegőbe s innét más ember légzőszervébe kerülhetnek; a köpet a földről felszárad, poralakban a levegőbe kerül a bacillusokkal egyetemben. Ezért elsőrendű követelménye a hygiéniának, hogy a por felkavarásától tartózkodnunk kell. S ha már benne vagyunk e tárgy fejtegetésében, ne vegye tőlem rossz néven Pápa város vezetősége, de részemről nem tartom a lakosság egészségének megóvása szempontjából megengedhetőnek, hogy a reggeli órákban, mikor már megkezdődik az utcai élet, — végezzék az utcai söprést. A köztisztaság jámbor alsó fóruma úgy felkavarja a gyanús port, hogy órák múlva is tüszögteti a „MODIANO-CLUBSPECIALITÉ szívarkahüvelyek/' F

í n-Aral m P7ÍPÍPC ! Mint

h°gy hason1

0 megjelölésű hüvelyek kerültek forgalomba, O y tisztelettel figyelmeztetem a cigarettázó urakat, hogy a Modianoféle Clubspecialité hüvelydobozokon mindig rajta a „védjegy": HAL ASZ FERENC védjegy. az újságot OlvaSŐ és cigarettázó Úr. a Modiano-g-yár vezérképviselője.