Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-02-20 / 8. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KÓKÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Háztartásunk a háború idején. Az alábbiakban az osztrák belügyminiszternek egy hivatalos rendeletét közöljük, mely, ha nincs is benne valami különösebb újság, mégis okos példája annak, hogy a jó közigazgatás mennyire szivén viseli a lakosságnak minden érdekét s egyúttal tanúságot tesz arról is, hogy a takarékosságra való intés nem üres frázis, thanem komoly életelv, melyet szem előtt kell f tartania szegénynek és gazdagnak egyaránt. Ha nem is a mi számunkra készült, megszívlelhetjük mi is a benne olvasható egyszerű, de gyakorlati tanácsokat. Ellenségeink ki akarnak bennünket éheztetni. E terv nem fog sikerülni, ha mindannyian szigorú kötelességünkké és irányelvünkké tesszük az élelmiszerekkel való takarékoskodást. Minden egyes ember hivatva van a mostani háborús időben a közélelmezés biztosításán közreműküdni s ez minden egyes embernek módjában is áll, ha életmódjában a közérdek kívánalmaihoz alkalmazkodik. Nem szabad túlzott aggodalomból a tényleges szükséget meghaladó készleteket összevásárolni, mert ezzel úgy a magunk, mint mások számára is csak felverjük az árakat. Mindenki, de különösen azok, kik nagyobb készleteket szereztek be a maguk számára, figyeljenek arra, hogy az élelmiszerek és különösen a liszt könnyen megromlanak és élvezhetetlenné vilnak, ha ezeket erre alkalmatlan helyen őrizzük. Hus. Nem helyes a hússal való bőséges táplálkozás. Nem szükséges naponta, vagy pláne napjában többször hust enni. Fiatal állatok levágása nem gazdaságos, a borjúhús kevésbbé tápláló. A marhahúsnak és disznóhúsnak egyenértékű pótszerei a birka- és ürühús, éppen úgy a vadhús és a hal is. A husmaradékok sok más étel elkészítésénél értékesíthetők. A tej és a sajt a legfontosabb és aránylag legolcsóbb fehérje tartalmú tápszerek és lényegesen kevesebb költséggel pótolják a hust és a tojást. A zsir használatát minden hátrány nélkül korlátozhatjuk. A főzésnél ezzel a drága és tápértékében könnyen pótolható cikkel takarékoskodjunk. Liszt és kenyér. Kormányrendeletek teszik a lakosságnak kötelességévé, hogy a kenyérkészítésnél a készletek kímélése végett a buzaés rozslisztet árpa, kukorica, vagy burgonya liszttel keverjék. A háztartásban se használjunk keveretlen buza- és rozslisztet. A sötétebb lisztnemek ellen való előítélet teljesen alaptalan, mert ezek is táplálók és Ízletesek. Különösen fontos a kenyérrel való takarékoskodás és fel kell használni a kenyérnek és zsemlyének legapróbb maradékait is különféle ételek készítésénél. Ajánlatos, hogy necsak frissen sült kenyeret együnk, éppen oly tápláló a pár napos kenyér is. Az árpa, zab, köles és rizs nagyon alkalmasak tészták és tejbefőtt ételekhez és sok megszokott ételnek pótszeréül kínálkoznak. Ugyanez áll a kukoricadaráról is. Az árpakása, zabkása, a zabkásaleves és a különféle tejlevesek is igen tápláló ételek. A hüvelyes vetemények: bab, borsó és lencse nagyon tápláló ételek készítésére alkalmasok. A burgonya nagy tápértéke és sokféle ételhez való használhatósága miatt a legalkalmasabb pótlója a különféle élelmiszereknek. A burgonyát héjjában kell megfőzni és csak azután meghámozni, mert különben sok tápereje megy veszendőbe. A főzelékek különösen fontosak azért, mert változatosságot ós izletességet hoznak étrendünkbe, nagyon táplálók és általuk sok más élelmiszert takaríthatunk. Akinek bevetetlen földje, vagy diszkertje van, az ültessen főzelék, saláta s egyéb eféléket s ezzel a saját, esetleg mások háztartását is gazdagíthatja. Cukor és gyümölcs. A cukrot általában csak élvezeti cikknek szokták tekinteni, holott ez rendkívül fontos tápszer, melyet minél szaporábban kell használni. A cukor vegyi összetételénél fogva a zsirt pótolhatja táplálkozásunkban s bőséges használata — ha elegendő készlet van belőle — a folyton dráguló zsirt pótolhatná. Ugyanezen okból ajánlatos az egyéb cukortartalmú ételeknek, különösen a gyümölcsnek mindenféle alakban (kompót, lekvár, stb.), valamint a méznek használata. Ezért óvjuk az eltett, befőtt gyümölcsféléket a romlástól. A helyes fűtés. A takaréktüzhelyre és cserépkályhára ne tegyünk egyszerre sok szenet. Minél vékonyabb az égő réteg, annál jobban kihasználjuk a tüzelőanyagot. A begyújtás után a rostély feletti ajtót zárjuk be, az alsó ajtót (a hamutartónál) nyissuk ki. Ha már a tüz meggyulladt, akkor a felső ajtót félig kinyithatjuk, s az alsó ajtót pedig annyira tegyük be, hogy csak kis hasadék maradjon nyitva. Ha már csak lángnélküli szikra van a kályhában, akkor mindkét ajtót zárjuk be, hogy ezáltal a légvonatot lassítsuk s a kályhát minél jobban átmelegítsük. Minthogy a kályhaajtók nem zárnak légmentesen, zárt ajtók mellett is elég égési levegő jut be a kályhába. Az alsó ajtó semmi esetre se legyen egy ujjnyi nyílásnál jobban nyitva. Vaskályháknál a tüzelőajtót csak akkor nyissuk ki, ha a tűzre teszünk. Égési levegő vagy a hamuajtó félretolásával, vagy a szabályzó csavar beállításával jusson csak a kályhába. Töltőkályhákat a tüzelőajtó magasságáig kell megrakni. Alakuló közgyűlés. — 1915 február 17-én. — Alig két hete, hogy lezajlottak a városi képviselőválasztások, máris megtörtént az új képviselőtestület megalakulása, mely iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult. A városháza nagytermét majdnem zsúfolásig megtöltötték a képviselők, mikor belépett a terembe Véghely Kálmán, vármegyei főjegyző, ez idő szerint helyettes alispán, kit zúgó éljenzés köszöntött, midőn az elnöki széket elfoglalta. Mély figyelemmel hallgattak és sokszor éljenzéssel és tetszésnyilvánítással kisérték a megnyitó beszédet, mely az alakulás formaságainak elintézése után következőképen hangzott: Tekintetes Képviselőtestületi Közgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Urak! Végtelen örömömre szolgál, hogy alkalmam van Pápa város közönségének intézőit, a város szellemi és hivatalos életének vezéreit e helyen együttesen köszönteni. Régi vágyam teljesült ezáltal, mert habár semmiképen sem volt módomban a város ügyeinek intézésére befolyni, mégis élénk érdeklődéssel és őszinte jóindulatu figyelemmel kisértem e szorgalmas, törekvő város örvendetes fejlődését. A rohanva haladó huszadik század hatalmas lendületet vett s e kor szellemét rögtön megértették a város öntudatos képviselői, kiknek kiváló vezérei: érdemes polgármestere és jeles munkatársai a szociális alkotások egész seregét létesítették. Nagykiterjedésű, hatalmas gyárak, óriási áldozatokkal létesített közoktatási intézetek, villanyvilágítás, vízvezeték s számos népjóléti intézmény büszkén hirdetik Pápa város haladását. Igen tisztelt Képviselő Urak! Végzetes gondokkal terhes, nehéz időket élünk, melyek során az alkotó munka egy időre természetesen szünetel. Ámde a történeti igazság és nemzetünk géniusza őrködik felettünk s erős a meggyőződésem, hogy a háborúnak diadalmas végét követő békében a munka újra megindul s Önökre, kiket e város közönségének bizalma vezéreivé emelt, az új korszak hajnalán nehéz, de dicsőségteljes feladatok várnak s e helyen kérve kérem Önöket, hogy nagynevű elődök nyomdokait követve s azok példájától buzdítva hasonló megértést és komoly törekvést tanúsítsanak a város ügyeinek intézésében s kizárólag a közérdeket szem előtt tarló s az egyéni érdeket soha érvényesülni nem engedő, önzetlen munkával igyekezzenek szép városuk érdekeit előmozdítani és istápolni. Feladatomat bevégeztem és midőn még a törvényeknek megfelelően az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Baráth Károly, dr. Hirsch Vilmos, dr. Hoffner Sándor, Kristófy Gyula és Lippert Sándor képviselő urakat felszólítom, egyúttal az Önök alkotó munkájára, a város érdemes elöljáróira s a képviselőtestület minden egyes tagjára az Isten áldását kérem s ezzel az alakuló közgyűlést bezárom. A szónoki készséggel elmondott beszéd mély hatást keltett s a helyettes alispán a közgyűlés tagjainak lelkes éljenzése között hagyta el a termet, melyben nyomban kezdetét vette a képviselők munkája, amennyiben a Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt Csoknyay Károly főjegyző ismertette a vármegyei törvényhatósági közgyűlés határozatát a városi építészeti szabályrendelet ügyében. E szabályrendeletnek életbevágó fontossága s városunk jövőjét súlyosan érintő kérdései közül csak a Fő-tér, helyesebben a Korein-ház vonalának sokszor emlegetett ügye keltett annak idején viharosabb érdeklődést s az erre nézve hozott közgyűlési határozat ellen adtak be két fellebbezést is. A közgyűlés többsége úgy határozott, hogy a Korein-ház vonala a régi maradjon s maradjon meg ott a szomszédos ház vonalától való négy méteres kiugrás. A vármegyei törvényhatóság Tavaszi női kabát újdonságaink megérkeztek. = KRAUSZ és KÖREIM divatnagyárnháza. ..