Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.
1915-02-20 / 8. szám
igazat adott a fellebbezőknek abban, hogy a szabályrendelet birtokon kivüli fellebbezhetőségének kimondása törvénytelen volt, de érdemben, t. i. az utcavonal kérdésében jóváhagyta a városi közgyűlés határozatát s elutasította az ez ellen beadott fellebbezéseket. Ámde köztudomású dolog, hogy azóta már a Korein-ház jóformán teljesen megépült és pedig nem azon a vonalon, ahova a város és vármegye rendelték, hanem ott, ahol a fellebbezők kívánták s így joggal kérdezték a közgyűlés tagjai : hát akkor miért nyeltük le a békát? Miért kellett napokon át valósággal verekedni a közgyűlés két pártjának ? A szabályrendelet 4. §-a az új utcanyitások összes költségeit az ottani telektulajdonosokra rótta s e kérdésben a vármegye azt a változtatást tette, hogy az e cimen kivetendő járulékokból csak 2/s részt kell előre befizetni a telektulajdonosoknak, mig 1/ 3 részt csak az egyes építkezések alkalmával kell az építtetőknek telkük frontja arányában befizetni. A közgyűlés tudomásul vette a vármegye határozatát, de Steinberger Lipót és dr. Lővy László felszólalásai után az utóbbi pont helyesebb szövegezése érdekében előterjesztést ad be a vármegyéhez. Ezzel ki is merült az első ülés napirendje s rövid fél óra után a polgármester berekesztette az ülést. HETI ÜJDONSÁGOK. — Személyi hir. Véghely Kálmán várm. főjegyző e hó 17-én a városi képviselőtestület megalakítása céljából Pápára érkezett és nyomban a gyűlés végeztével Veszprémbe visszautazott. — Katonai előléptetés. Reich Árpád honvéd huszár őrnagyot, a pápai 7. honvéd i huszárezred tisztikarának volt rokonszenves tagját, aki a háború elején az északi harctéren vitézen és hősiesen küzdött s most mint betegállományban levő tiszt a budapesti sajtócenzurabizottságban működik, őfelsége alezredessé nevezte ki. Reich Árpád előléptetését városunkban is örömmel fogadták, mert benne mindenki szerette a modern és derék katonát, aki lelkesen közreműködött a polgárság és katonaság közötti jó viszony fenntartásában is. — Uj ügyészségi megbízott. Az igazságügyminiszter dr. Herczog Manó pápai gyakorlóügyvédet a veszprémi királyi ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottul rendelte ki. — Elmúlt a farsang. Hát farsang is volt idén ? Kérdjük csodálkozva. Kellett lenni, mert e hó 16-án húshagyó kedd volt, ez pedig naptári beosztás szerint a farsangot zárja be. Ám az idei „farsang ő-ban — hát csak mondjuk így l — pókháló szőtte be a báltermeket, megnémultak a zene hangos szerszámai — elfelejtett mulatni a magyar! Lelkünk nem a vigság tanyáin —, a harcmezőkön kalandozott, a hólepte Kárpátokban, a Drina sziklás partján, Lengyelország kietlen pusztaságain, s féltő aggódással gondoltunk szerette véreinkre, a fiakra, apákra, akiknek életéért forró sóhajok szálltak a magyarok Istenéhez a kis családi szobák borongós csendjében. Ilyen volt a mi farsangunk, és méltatlanok volnánk dicső hőseinkhez, ha nem ilyen lett volna. De „lesz még ünnep a világon! 8 — örülni, vigadni akarunk egyszer még mi is! Amikor győzelmes fegyvereink meghozzák az áldott békét, és sokat szenvedő hőseink cserkoszoruzottan visszatérnek körünkbe, kebleinkre. Ez lesz a mi igazi farsangunk, örömünk, — a viszontlátás öröme. Böjti áhítatba borul a lelkünk, imát rebegnek ajkaink, hogy ezt az örömünket mielőbb megérjük 1 — Tiszti értekezlet és jegyzői gyűlés. Járásunk főszolgabirája f. hó 24 ére a járás jegyzőit tiszti értekezletre hívta össze Pápára. Értekezlet után a szokásos jegyzői gyűlés lesz megtartva. Az értekezlet legfontosabb tárgya a mezei munkák mikénti ellátásának megállapítása és a gabona stb. termékek biztosítása leend. — Városunk élelmezése. F. hó 13-án, a városházán szűkebb körű tanácskozás volt, amely a város lakosságának élelmezésével foglalkozott. Az értekezletet a polgármester hivta össze s ő is elnökölt azon s ugyancsak ő terjesztette elő, hogy a gabonarekvirálás dolgában Budapesten járt küldöttség a bel- és a földmivelésügyi minisztériumokban egyelőre nem birta elnyerni a kért rekvirálási jogot, azonban, ha a város megokolt fölterjesztésben fordul hozzájuk még idejében, nem zárkóznak el a közélelmezésnek kormány uton való segélyezésétől. Az ott nyert értesüléseknek megfelelően az értekezlet elhatározta, hogy a nevezett minisztériumokhoz felir, s e felterjesztésében kiterjeszkedik mindarra a körülményre, amelyek közélelmezésünkkel összefüggnek. E felterjesztésben hivatkoznak arra, hogy Pápán a gondos hatósági megállapítás szerint 17050 lakos van olyan, aki mindig és az új aratásig is biztosan, mindennap a boltból veszi lisztjét vagy a kenyerét. Ezeknek f. évi augusztus l-ig a kormányrendelet szerinti mértékben is legkevesebb 8525 mm. liszlre volna szüksége. Ámde városunkban a hatósági összeírás 3629 5 mm. lisztet és gabonanemüt talált a lisztkeréskedőknél. Mégpedig lisztből: 1668 5 mm.-t, búzából: 1330 mm.-t; rozsból: 258 mm.-t; árpából: 199 mm.-t. Tengeriből és zabból: 87—87 mm.-t. Ez még akkor sem lenne elegendő, ha egy csöpp lisztet, illetve egy szem gabonát sem adnának el kereskedőink a városon kivül. De minthogy ez élelmiszerek legnagyobb része, a barna liszt majdnem mind, a vidékre kerül, tehát a kimutatott liszt- és gabonamennyiség a pápaiaknak még 6 hétre is alig lesz elegendő. Kéri tehát a főhatóságokat, hogy minél előbb utalványozzák a miniszteri rendeletnek megfelelőleg, a városunk részére eső gabonanemüeket és nevezzék meg a forrásokat, ahonnan a lisztkeveréshez szükséges kukoricalisztet beszerezhetjük. A város mindent készpénzzel fizet, ő őrleti meg a gabonát, ő adja el és szigorúan ő ellenőrzi, hogy ebben az üzletben visszaélés ne legyen. Az értekezlet után a polgármester a helybeli lisztkoreskedőkkel megegyezett abban, hogy addig is, míg a kormány az igért segedelemben részesíteni fog, vidékre sem lieztet, sem gabonát eladni nem fognak, kivéve azt vitethetik ki a városból, amire nézve már előbb kötésük volt. A barnaliszt használatához is hozzászoktatják a lakosságot s oly arányban árusítják a lisztet a vevőknek, amint azt az őrlésből kapják. Tiszta búzalisztet legfeljebb annak adnak, aki nekik nagyobb mennyiségű gabonát ád el s ez sem kaphat többet 1 vagy 2 mm.-ál. — Halál a déli harctéren. Részvéttel vettük a szomorú hirt, hogy Molnár Géza kataszteri mérnök, népfelkelő hadnagy a déli harctéren, Srebrenicán, életének 35., boldog házasságánák 6. évében f. hó 12-én hirtelen elhunyt. Földi maradványait ugyanott e hó 13-án temették el katonai dísszel. Halála, melyről a pápai m. kir. 19. felmérési felügyelőség tisztviselői külön gyászjelentést adtak ki, nejét, Neuhauszer Erzsit és három kis árváját, valamint kiterjedt rokonságot borított gyászba. — A polgári kör vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését Hercz Béla elnök vezetése mellett. A gyűlésen a tagok szép számmal jelentek meg. A zárószámadások előterjesztése kapcsán örvendetesen tudomásul vették, hogy az 1914. évi nyomasztó esztendő ellenére a Kör számadása felesleggel zárult. Egyben kimondották, hogy a hadban levők tagdíjhátralékát a mult évről törlik. Kemény Béla városi tanácsos általános helyesléssel fogadott beszédben fejtegetvén a Polgári Kör célját, dicsérőleg emlékezett meg a Kör működéséről. Ezután — a tisztviselők mandátuma lejárván — elnök a maga és tiszttársai nevében a közgyűlés rendelkezésére bocsátotta előzőleg nyert megbízatásukat ; mire a választásokat egyhangúan a következőkép ejtették meg: Elnök: Hercz Béla, alelnökök: Bodai István és Kunszt Henrik, pénztárnok: Szeleczky Ferenc (munkásbizt. tisztviselő), könyvtárnók : Dalmady Géza, jegyző: Régner Pál, számvizsgálók: Cser Béla, Horváth Elek és Wandlich Antal. Választmányi rendes tagok: Hajnóczky Béla, Rédei József, Tamás József, Szűcs Gyula, Szijjártó Gyula, Vágó Dezső, Edelényi Szabó József, Kummer János, Lippert Sándor, Bauer Károly, Id. Horváth József, Rapoch Vilmos, Milkovits Antal, Bolla János építő, Schmiedhoffer Antal, Stern Ernő, Erhardt Dezső, Fekete Ferenc; póttagok: Szkurszki János, Schlosser István, Dattler Szilárd, Balogh Gyula, Saád Lajos, Almersdorfer Lajos. A háborúban levőket tisztségeikben mind meghagyták. A választások megtörténte után a gyűlés elnök éltetésével véget ért. — Az alispánválasztási mozgalom. Egyhangúnak jelentették és csendesnek az alispáni állás betöltését a megyei politika időjósai. De csalódtak. Már eddig is 3 röpiratot, illetve körlevelet váltott ki a mozgalom. Az elsőt a Belák-párt bocsátotta ki alispánjelöltje Bélák Lajos, pápai főszolgabíró mellett. A másodikat az enyingi járásbeli megyebizottsági tagok egy nagy csoportja küldte szét azért, hogy vele az ő járásukban megüresedett főszolgabírói állás betöltésénél Kenessey Pongrácnak, jelenlegi szolgabirájuknak szerezzenek győztes szótöbbséget. Az alispánválasztásról egy szót sem említenek, noha az agitáció az alispáni szék betöltése körül erősen belekapcsolódott az enyingi főbíróság ügyébe is és vele szervi összefüggésbén van. Legérdekesebb azonban valamennyi között a harmadik körlevél, amelyet a zirczi járásbeli földbirtokosok és gazdatisztek adtak ki annak bizonyságára, hogy ők dr. Véghely Kálmánt akarják alispánnak, Huszár Gyulát, a zirczi főszolgabírót főjegyzőnek és Körmendy< Bélát, a zirczi járás tb. főszolgabíróját pedig a r zirczi járásba, Huszár helyébe főszolgabírónak. Az agitáció minden szándéka nélkül ettől — lapunk távol áll ebben az ügyben — magunk is kijelentjük, hogy Körmendy Bélával csak nyer az a járás, ahova őt a megye megválasztja. Senkivel olyan igazságtalan és méltatlan bánásmód nem történt, mint ezzel a derék, munkabíró s kötelességteljesítő közigazgatási hivatalnokkal. Csaknem teljes 20 éve működik és teljes megelégedésre működik a megyén és őt, a legméltóbbak közé tartozót mindig mellőzték a főszolgabírói állásoknál. Reméljük, hogy a megye most jóvá teszi hibáját vele szemben. De tudtunkkal zirczi főbiró nem lehet, mert hallomás szerint a paktum a főjegyzői állásra meg van már Bibó javára s Huszár ennélfogva tovább is zirczi főbiró marad. Ebben az ügyben vigyázzunk mí pápaiak is, nehogy a két szék közötti pad alá esés sorsa érje a mi jelöltünket. — Elhunyt esperes. Baldauf Gusztáv ev. püspöki titkárt és családját mély gyász érte. Apósa : Tornka Gusztáv, a tolna baranya-somogyi egyházmegye esperese, e hó 16-án 61 éves korában váratlanul elhunyt. A boldogult a népes györkönyi egyháznak volt régi idő óta közszeretetben állott lelkésze. Kiváló tehetségeit azonban méltányolta az egyházkerület is s fontos tisztségeket bizott reá. Egyizben, 1907-ben az a rendkívüli megtiszteltetés érte, hogy a Frigyes főherceg birtokán Karapancsán vadászó Vilmos német császár részére isteníti sztélét tartására kérték fel. A császár figyelmesen hallgatta a jeles szónokot s elismerése jeléül a II. osztályú vörös sasrendet személyesen nyújtotta át neki. Halálát neje, szül. Hoffmann Mária, öt gyermeke és kiterjedt rokonság gyászolja. — Pénzintézeteink. Három vezető pénzintézetünk közgyűlése már ki van tűzve s mindegyik közrebocsátotta a mult évről szóló zárószámadásait is, melyeket legközelebb ismertetünk. Holnap délelőtt V2II órakor lesz a Közgazdasági Bank s délután 3 órakor társintézetének az Önsegélyző szövetkezetnek közgyűlése. A Pápai Takarékpénztár február 28-án délután 3 órakor, a Pápa városi és vidéki Takarékpénztár pedig március 7-én délelőtt 10 órakor tartja közgyűlését. — Hősi halál. Konta Dezső, a pápai főszolgabiróságnak volt hivatalnoka, mint értesülünk, az ivangorodi csatában kapott sebében meghalt. — Népfelkelői szemlék. Az 1896, 1895. és 1891. években született népfelkelők ellenőrzési szemléi városunkban f. évi március hó 9, 10. és 11. napjain lesznek az állami tanítóképző-intézetben. Ezeken a napokon úgy a helybeli illetőségű, mint a városunkban tartózkodó idegen illetőségű népfelkelők évfolyamuk szerinti sorrendben kötelesek lesznek a szemléken megjelenni. Ugyancsak megjelenni tartoznak azokis, akik az eddigi szemlékről bármi okból elmaradtak. A szemlék mindenkor reggeli 8 órakor kezdődnek.