Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.
1915-09-18 / 38. szám
PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak; Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS EJ NDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Ko/m Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A polgíír-örség feloszlása. A polgár-örség parancsnoksága közölte a rendörkapitányi hivatallal, hogy tisztét letette, s-az őrség mult szombaton teljesített utoljára szolgálatot. Noha a polgár-örség mint formálisan szervezett testület működését nem annak rendjemódja szerint szüntette be, mert hisz a tagok a feloszlás tárgyában gyűlésre összebíva nem lettek, mégis a parancsnokság leköszönését úgy kell tekintenünk, hogy az őrség működését végleg beszüntette. Mi, akik annyit agitáltunk a polgárörség érdekében s működését a jelen viszonyok között olyannyira szükségesnek tartottuk, sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az intézmény ép akkor szüntette be működését, amikor talán arra a legnagyobb szükség volna. Közeleg a tél; a háboru-elöidézte nyomorúság hatványozott mértékben fogja éreztetni hatását a zordon időszakban, amikor a szegény nép megélhetési viszonyai egyébként is mostohábbak, mint amikor a nap melege befütí a szobákat, pótolja a silány ruházatot s a nagy természet éléskamrájából annyira-mennyire juttat mindenkinek. A napról-napra fokozódó, immár minden képzeletet felülhaladó drágaság a nép anyagi ellenállását lassanként egészen megtöri és a leeső hóval, a beköszöntő fagyos hideggel sok-sok kunyhónak ajtaján ott fog zörgetni aszott kezével az inség, a nélkülözés. Kérdés, ilyen körülmények között a magántulajdon szentsége részesül-e olyan tiszteletben, mint azt a társadalmi rend megköveteli, s nem történnek-e gyakrabban kihágások a közbiztonság ellen? A nyomorúság a bűn szülőanyja. Máris hallunk lopásokról panaszokat, máris hallunk súlyos kifakadásokat a megélhetési viszonyok elviselbetetlenségei ellen. Nem akarunk rémképeket rajzolni, nem akarjuk a nyomorúságot rendőri intézkedésekkel megrendszabályoztatni, egész más a nézetünk erről a kérdésről, de azt határozottan kimondjuk, hogy a jelen háborús időkben a fentebb elmondottakon kivül egyéb szempontokból is, a város közbiztonságának kellő megvédéséről nem gondoskodni óriási mulasztás volna. Csak a múltkor irtuk meg, hogy 9 rendőrünkből 6 besoroztatván, amikor ezek a katonasághoz bevonulnak, szolgálatra 3, mondd: három rendőrünk marad. Ki meri állítani, hogy ez a három rendőr elégséges volna egy 22.000 lakosú város közbiztonságának megvédésére ? Eddig csak meg voltunk nyugodva, mert a rendőrség fele-éjjeli szolgálatát magára vállalta a polgár-örség, melynek buzgóbb tagjai akárhányszor napközben is végeztek rendőri funkciókat, de a polgár-örség sajnálatos feloszlásával jogos aggodalmakat táplálunk affelöl, hogy közbiztonságunk nem lesz-e prédája a rosszindulatú embereknek. A polgár-örség feltámasztásáról beszélni, azt hisszük, felesleges fáradság volna. Arról sem akarunk rekriminálni, hogy a hatóság maga sem mutatott valami nagy jóakaratot a polgár-örség iránt, s részben ez is volt oka feloszlásának, de kötelességünknek tartjuk a hatóság figyelmébe ajánlani, hogy a polgár-örség feloszlásával, a rendőrség létszámának megfogyatkozásával sürgősen intézkedjék a közbiztonság megvédéséről. Hogy miképen ? Erre a kérdésre most kiterjeszkedni nem akarunk. De ha a város közpénztárának terhére kell is a rendőri védelemről gondoskodni, ettől az áldozattól sem szabad visszariadni, mert minden egyes adózó polgár inkább viselheti az ekként előálló tebertöbbletböl származó kis részletet, mint bármi tekintetben ne tudja magát biztonságban. N. P. Yárosi közgyűlés. — 1915 szeptember 11-én. — Alig volt együtt tiz városi képviselő a mult szombati közgyűlés megnyitásakor s az ülés későbbi folyama alatt sem nagyon emelkedett az érdeklődés, — legfellebb 25—30-an voltak mindösszesen az ülés későbbi folyama alatt, mely délelőtt 1/ 210-től 1/ 2 l-ig, majd 3—6 óráig tartott. Megnyitás, bejelentések. Mészáros Károly polgármester az ülés elején bejelentette a közgyűlésnek, hogy a pápa-ugodi hitbizománynak új ura van gróf Esterházy Jenő személyében. Pápa városát mindenkor szoros és szeretetteljes kötelékek fűzik a gróf Esterházy családhoz, melynek jóindulatára a város mindenkor rá van utalva. Indítványozza, hogy a képviselőtestület üdvözölje a város eleő polgárát s kérje az ő érdeklődését és támogatását a város jövő fejlesztése iránt. Általános helyeslés fogadta a polgármester szavait, ki ezután megemlékezett Vaszary Kolos bibornoknak, városunk díszpolgárának elhunytáról s bejelentette, hogy a város képviseletében részt vett a volt hercegprímás temetésén és koszorút tett az elhunyt kiváló egyházfő ravatalára. A közgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítette Vaszary Kolos emlékét. Végül még megemlékezett a polgármester Qaál János városi képviselő haláláról s indítványára a gyászoló családnak a közgyűlés részvétét nyilvánította. Napirend előtt szólásra jelentkezett dr. Löuy László s felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy a pozsonyi hadtest keretében egy új vadászzászlóaljat állítanak fel s indítványozta, hogy a város tegyen lépéseket az iránt, hogy az új vadászzászlóalj székhelye Pápán legyen. A polgármester megígérte, hogy illetékes helyen utána fog járni a dolognak s mindent elkövet az iránt, hogy városunkba több katonaság helyeztessék. A város költségvetése. Ezután áttértek a napirendre s Freund Ferenc főszámvevő ismertette a városi költségvetést, melyhez elsőnek dr. Löuy László szólt s fájdalommal konstatálja a város jövödelmoinek apadását és a kiadásoknak — különösen a személyi kiadásoknak — emelkedését. Bár a mai helyzet a városfejlesztés minden követelményeinek félretételére, minden kritikáról való lemondásra készti, mint városunk háztart ásának 1872 óta állandó bírálója, nem tagadha tja meg az elismerés szavait költségvetésünk szabatos, világos és könnyen áttekinthető elkészítéséért Freund Ferenc főszámvevő iránt, mit az összes képviselők helyesléssel tettek magukévá. A részletes tárgyalás során először a rendőrségi kiadások idéztek fel nagyobb vitát. Blau Henrik nagyobb összeg előirányzását kéri a hadbavonult rendőrök helyettesítésére, mert a polgár-őrség feloszlott ós a meglevő nyolc rendőrrel lehetetlen a közrendet fenntartani. Szokoly Ignác rendőrkapitány hozzájárul Blau Henrik javaslatához annál inkább, mert a rendőrlegénységnek most meglevő létszáma is apadni fog, ha a közülük besorozott hat rendőrnek is be kell vonulni. Egyébként is a meglevő rendőröket is hivatásuk teljesítésétől elvonják s hivatalszolgai és egyéb teendőket végeztetnek velük, úgy hogy ő nem vállalhatja a felelősségetaváros közrendjének fenntartásáért. Győri Gyula visszautasítja a rendőrkapitány e kijelentését s lehetetlennek tartja azt, hogy egy köztisztviselő egyszerűen elháríthassa magáról a hivatalával járó felelősséget a helyett, hogy a bajok orvoslására pozitív javaslatokaós intézkedéseket tenne. Hogy a polgárőrség feloszlott, abban része van a polgárság közönyének is, de hozzájárult ehhez és lehangolta a polgárőrség buzgóbb tagjait az is, hogy az intézmény a hatóság részéről sem részesült támogatásban, sőt működésének rosszindulatú lekicsinylésével találkozott. Dr. Kende Ádám a város szégyenének tartja azt, hogy a polgárőrség beszüntette működésót s módokat kell találni arra, hogy ez az intézmény ismét életbe lépjen. Joggal várhatjuk ezt az áldozatot a városi polgárságtól, de viszont követeljük azt is, hogy a polgárőrök úgy a hatóság, mint a közönség részéről is kellő támogatásra találjanak. Minthogy a polgármester bejelentette, hogy a besorozott hat rendőrnek felmentése iránt a kormányhoz felterjesztést intézett, a közgyűlés utasította a polgármestert, hogy a felmentések elintézése után az ügyet újból terjessze a közgyűlés elé