Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.
1915-09-18 / 38. szám
s a rendői kapitány tegyen javaslatot a hadbavonult rendőrök pótlása tekintetében. A szegényügyi kiadásoknál Győri Gyula melegedő szobák felállítását indítványozta, mire a polgármester kijelentette, hogy a hidegebb napok beálltával a népkonyha helyiségeit e célra egész napon át füttetni fogja. A felekezeti iskolák segélye ellen dr. Kende Ádám szólalt fel s annak törlését indítványozta. Ezzel szemben Blau Henrik kéri a segélynek további megadását, mit a többség meg is szavazott. Grátzer János az apácák ovodasegélyének 600 koronáról 800 koronára való felemelését kérte, de a közgyűlés e tételt is-változatlanul a tanács javaslata szerint szavazta meg. A színházépítési alapra előirányzott 5000 K megszavazása ellen felszólalt dr. Kende Ádám s kérte, hogy az idén kivételesen a háború által reánk parancsolt takarókosságból e tétel töröltessék. Dr. Hoffner Sándor figyelmeztet arra, hogy ez az 5000 K évi hozzájárulás a színháztérnek a református egyház részére történt átengedésekor mintegy paktum gyanánt éppen dr. Kende Ádám indítványára lett megszavazva -s a tétel mostani törlését később precedensnek tekintenék a hozzájárulás teljes elejtésére, holott a várost szerződés kötelezi színház építésére. Miután dr. Kende Ádám indítványát visszavonta, a közgyűlés megszavazta a tételt. Ezek után már gyorsan végeztek a költségvetés többi tóteleivel s a tárgyalások eredménye az lett, hogy egész terjedelmében minden változtatás nélkül elfogadták a városi tanács javaslatait. A jövő évi pótadó tehát 78 7% l es z» vagyis 7'8%-kal több, mint az idén. Drágasági pótlék. A napirend többi tárgyai közül egyedül csak a drágasági pótlék ügye adott nagyobb vitára alkalmat. Győri Gyula törvénytelennek tartja az ügynek napirendre tűzését, holott az ügy korábbi tárgyalása óta még nem telt el három hónap. Helyteleníti a pénzügyi bizottság eljárását, hogy azoknak is ajánlja a drágasági pótlék megadását, akik azért nem is folyamodnak. Elismeri egyébként, hogy vannak a városi alkalmazottak között, akik rászorultak a város segítségére, de az amugyis súlyos annyagi válságban levő várost nem lehet terhelni olyan tisztviselők drágasági pótlékával, kik nagy vagyonnal és nagy jövödelemmel rendelkeznek. Sem az állam, sem más intézetek nem adnak drágasági pótlékot a magasabb fizetési osztályba tartozó tisztviselőknek. Ne drágasági pótlékot adjunk tisztviselőinknek, hanem segedelmet, akik kérik és azoknak is anyagi helyzetüknek megfelelő mértékben. Dr. Hoffner Sándor tiszti ügyész felolvassa a szervezeti szabályok ama rendelkezéseit, melyek szerint három hónapon belül is újból tárgyalható a közgyűlésen bármely ügy, ha a városi tanács annak sürgősségét újból kimondotta s noha a közgyűlési meghívóban csak a folyamodó tisztviselők kérvényének tárgyalása volt jelezve, mégis tárgyalható a pénzügyi bizottságnak az a javaslata, hogy minden tisztviselő kapjon drágasági pótlékot, mert rendes közgyűlésen minden indítvány tárgyalható, mely 24 órával korábban bejelentetett. Sarudy György polemizált Győri Gyulával és lehetetlennek tartja annak vizsgálását, hogy a tisztviselőknek mennyi magánvagyonuk van. A drágaságot egyaránt érzi a kishivatalnok, valamint a magasabb osztályba tartozó tisztviselő is, akivel szemben a megélhetésnek magasabb követelményei vannak. A személyválogatás pártoskodásra s így igazságtalanságra vezetne, s azért egyaránt meg kell a drágasági pótlékot adni minden tisztviselőnek. Bornemisza József csak a 2000 K-ig terjedő fizetések után hajlandó a drágasági pótlékot megszavazni. Dr. Kende Ádám: Az összes tisztviselőknek meg kell adni a drágasági pótlékot, mert a középfizetésü hivatalnokok megélhetése aránylag nehezebb, mint a rendőröké és kocsisoké, kik kertjükből a maguk munkaerejével házi szükségleteik egy részét könnyen előteremthetik. Baldauf Gusztáv indítványt tesz az iránt, hogy a kilencedik fizetési osztályig bezárólag szavaztassák meg a drágasági pótlók, mig Blau Henrik igazságtalannak tartaná, hogy éppen az az öt tisztviselő mellőztessék, kik a mai fokozott munkában a legfelelőssógteljesebb munkát végzik. Ezután a polgármester szavazásra tette fel a kérdést s a szavazásnak eredménye az lett, hogy 17 szavazattal 10 szavazat ellen elfogadták a pénzügyi bizottság javaslatát, mely szerint 1200 K-ig 12%, ezt meghaladó fizetésnél pedig 8% lesz a drágasági pótlék. Egyél) ügyek. Ezután minden vita nélkül elfogadták az állandó választmány javaslatát, mely szerint sem az apáca-zárdától a Korvin-utcáig vezető aszfaltjárdát, sem az Erzsébet-városiak által kért földalatti csatornát ez idő szerint nem csináltatják meg. Ezzel a közgyűlés berekesztetett. ESTERHÁZYAK. (Legenda.) — A „Társaság" aug. 12-iki számából. — A véres harcnak, véres napnak Most lett csak vége napnyugtával. A föld borítva véges-végig Temetetlen, hideg hullákkal. Hősök virága hullott itt el; Tavasza, nyara daliáknak — Kik erre jönnek majd temetni, Halál rózsás kertjében járnak. A többi között feküdt ö is : Kapitánya a hős csapatnak. Elhulltak mind, de valamennyi Egy életért száz halált adtak. A többi között feküdt ö is: Kis buzogánya hűlt kezébe, A kelő hold szelíden, lágyan Szemfedőt szőtt fáradt szemére. Holt dalia halovány arcát Holdsugár-szemfedő takarja, S egyszerre csak a halott mintha Megmozdult volna ott alatta. Kezét a homlokához kapta, S üdvözölte akiket látott: Antal, a kuruc generális Mentésen, süvegesen állt ott, S r mellette: Bem apó huszárja, Óbester : Esterházy Kálmán, S a generális halkan így szólt: Gyerünk, az Ur odafent vár mán! S Pál gróf felkél csendesen, lassan. A véres seb sajog még mellén; Még tántorog, még lassan lépked Es vér csurog végig a mentén. A vércseppek földre peregnek. De ahova hull egy-egy cseppje; Mindenik cseppből rózsa nyílik, S az ut végig rózsákkal szegve. Megy három hős az ZJr elébe. Piros rózsák közt mennek, mennek . . . Üveges szemek újra látnak, 8 a friss sebek frissen hegednek. Piros rózsák közt, piros uton, Halványan megy három levente — Es fejük felett mintha három Ragyogó fénykorona lenne . . . Yértesy Gyula. Nagyszerűen bayált a harctéren küzdőknél és általában mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapító bedörzsölés meghftlAa, rhetrma, köszvény, Influenza, torok-, mű- és hátfáj ás stb. eseteiben Dr. Klohtcr-iéle iapsici compos. Horgony-Liniment. Horgony-Pain-Expeller patiéka. Üvegje K —130, 140, f—. Kapható gyógyszertárakban vagy közvetlenül a* „Arany oroszlánhoz címzett Dr. Richter-fóle gyógyszertárban, Prága I, Klisabethstr. 6. Naponkénti szétküldés. HETI ÜJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. Vértesy Gyula kir. tanfelügyelő iskolai ügyekben a héten városunkban tatózkodott. — Megyegyülés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága e hó 13-án tartotta meg rendes őszi közgyűlését Hunkár Dénes főispán elnöklése alatt. Napirend előtt a főispán megható szavakban emlékezett meg Vaszary Kolos volt hercegprímás és Bélák István megyebizottsági tag elhunytáról. A gyűlésnek százon fölüli tárgya közül legérdekesebb mozzanat a háborúban elpusztult felvidéki falvak segélyezésénél és a cigánykérdésben fordult elő. A közgyűlés a kárpáti falvak segélyezésére a honvódalapból már előzőleg megszavazott 2000 kor. segélyen kivül gyűjtés rendezését is elhatározta. Az első adakozó Hunkár Dénes főispánunk volt, aki a szokásos ebédmegváltás összegét, 50 koronát e célra átadta dr. Véghely Kálmán alispánnak, amit az azonnal be is szolgáltatott a veszprémi adóhivatalnak. — A cigányügy kérdésében Mohácsy Lajos megyebizottsági tag szólalt fel először s hivatkozott arra, hogy vármegyénk alispánja már főjegyző korában behatóan foglalkozott e kérdéssel s egy memorandumot is készített a minisztérium számára, amelyben e kérdést beható tanulmányozás alapján behatóan tárgyalja, kérte, hogy különösen a mai viszonyok között, amikor az ellenőrzési közegek száma a háború folytán nagyon megcsökkent, foglalkozzanak az illetékes tényezők komolyan ez üggyel. Juraszek János törvényszéki elnök felszólalása után, aki ez üggyel már régen foglalkozik, elfogadta a vármegye dr. Magyar Károly somlyóvásárheiyi orsz. képviselő amaz indítványát, hogy irjon fel a megye a kormányhoz eme kérdés rendezése érdekében. Dr. Véghely Kálmán alispán kijelentette, hogy addig is utasítani fogja a közigazgatási hatóságokat, hogy a gyermekvédelem és a dologkerülőkről szóló törvények alkalmazásával járjon el az e téren felmerülő esetekben. — Még megemlítésre érdemesebb ügyek voltak a következők : A megye közönsége Székesfehérvár, továbbá Selmecz ós Bélabánya városok átiratait a katonai szolgálat aluli felmentések tárgyában részben illetéktelenségi szempontból, részben azért, mert a megfelelő eljárások már az egész országban folyamatban vannak, tudomásul vette. — A megye gabonaszüksógletónek fedezésére 1000 waggon, Veszprém város lakossága érdekében 207 waggon és Pápa város érdekében 293 waggon gabonavásárlásának engedélyezését kérik a minisztertől, — Városunkból jelen voltak a gyűlésen dr, Antal Géza, Bélák Lajos, Mészáros Károly és Sült József. — Közélelmezési bizottsági ülés. F. hé 16-án ismét egybegyűlt az állandó választmány mint közélelmező bizottság, hogy részint tudo másul vegye a hatóság ide tartozó intózkedé seit, részint újabb indítványokban döntsön. A szerződést elfogadó lisztkereskedők kérelmével szemben kimondotta, hogy a gabonavásárlás; határidő előtti 15 nappal föltétlenül követel a kikötött mennyiségű gabona beszerzését i ennek igazolását. A kínálat hiánya miatt sürgő sen felir a kormányhoz a mielőbbi szigori gabonarekvirálás végett. Köszönettel veszi tudo másul Wittmann Ignác nagybérlő azon értesítését, hogy ámbár máshol drágábban értékesít- » hetné, a pápaiaknak ezután is 28 fillérért hajlandó a tejet behordatni, ami naponként körülbelül ezer litert tesz ki. Gyurátz Ferenc püspöl indítványára a bizottság fölkéri a hatóságot hogy a szegényebb néposztály élelmezése vé gett még idejében gondoskodjék kellő mennyiségű burgonya beszerzéséről és a fenyegető tüzelő-anyag hiány folytán jó előre rendeljer szenet eladásra a város lakosságának. — Előmunkálati engedély meghosszab bítás. A kereskedelmi miniszter a pápa—deve cser—sümegi helyi érdekű vasút előmunkálat, engedélyét újabbi egy évre meghosszabbítottf — Sebesült katonák érkezése. Vasárna délután ismét 240 sebesült ós beteg katona érkezett hadi kórházainkba. A sebesültek közö volt 30 orosz katona is, kik többnyire súlyosa sebesültek. A muszkák igen meg vannak elégedva a kivételt nem ismerő, szeretetteljes, gondos ápolással, amely bennük csak a szenvedő ember látja.
