Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.
1914-03-21 / 12. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. lőfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Caillauxné. Nincs könnyebb, mint hangos szólamok kedvéért állást foglalni valaly ügyben, de nincs egyben könnyelműbb i, ha nem ismerjük az ügy összes részleteit, llauxné, a legnagyobb francia párt vezéréfelesége, lelőtte a szerkesztőt, aki férjét ladta. A nő, mint férje becsületének védője, étlenül rokonszenves jelenség. Ám hogy en a minőségében az emberölés is jogébe tartoznék, azt jogosan a nő és férfi asságbeli együttérzésének legékesebb szavú stolai sem hirdethetik. Igen — felelik erre —, Caillauxné nemcsak a férje becsületét védte, ern a magáét is. HTa ezt elfogadjuk, akkor • mindenesetre valamivel többünk van, amit önbiráskodó mentségére felhozhatunk. Csaky az a baj, hogy éppen e pont részleteit az a mély homály, amelynek eloszlatása ül túlságosan korai a gyilkos bűnt mentő mszenv kitöréseit hallatni. Az összes lapok ik azt a Figaróbeli levelet, mely Gaillauxnét bírta, hogy revolveres leszámolásra indulÁtolvastuk ezt a levelet egyszer, kétszer, imszor, de egy betűt sem találtunk benne, Caillauxné becsületére vonatkoznék. Férje neki ezt a levelet, igaz, abban az időben, >r még másnak a felesége volt, de viszont legalább a közlött részben — egyetlen myi vonatkozás nélkül arra, hogy közöttük miféle viszony állott volna fenn. Az van ,n a levélben, hogy Caillaux kétszínű poliviselkedésével „hazájának nagy szolgálaett". Ezt bizony bármily hölgy ismerősémegirhatja egy politikus anélkül, hogy árny miatta akár a levelet küldő, akár a levekapó egyéni becsületét. Ilyen tartalmú ért embert ölni őrület, pláne ha megolja az illető, hogy tettével nemcsak egy iri életet semmisít meg, de esetleg megnisíti annak a férfiúnak politikai pályáját kit szeret, akit védeni akar. így állván a í, nagyon nehéz Caillauxné ügyében pártatlan Ítéletet mondani. Meg kell várni majd a véres ügy bírósági tárgyalását, mikor kiderülnek az ügy ma még ismeretlen fontos részletei is. A város utcáiról készített uj rendezési tervről. A város képviselőtestülete 99/1905. kgy. sz. alatt elrendelte, hogy a sérelmes és sok esetben kivihetetlen — 1902-ben készült — utcaszab ályozási terv helyett új készüljön. Ez el is készült és 1909-ben és 1292/1909. tan. sz. alatt a v. tanács is letárgyalta, de mivel már akkor megszerződött a város a pénzügyi kormánnyal az újabbi és 1910-ben foganatosítandó városfelmérésre — úgy határozott, hogy ezen újabbi rendezési tervet csak akkor terjeszti részletes tárgyalás végett a képviselőtestület elé, amikor a kicsinyített (1: 7000 méretarányú) térképeket a képviselőtestület tagjai között szétoszthatja. Ezen térképek f. hó 10-én megérkeztek sav. tanács azonnal szét is küldette a tagoknak s a közgyűlés legközelebb foglalkozik is vele. Ezen alkalomból röviden ismertetjük a főbb irányelveket, melyeket az építési és szépítési bizottság a közgyűlés intenciójának és a v. tanács utasításainak megfelelően szem előtt tartott ígHzán nagy munk^jáMl. — Az újabbi terv úgy készült, hogy a változtatásnál szem előtt voltak a lehetőség, a forgalmi, közegészségügyi, szépítési és főleg a város pénzügyi viszonyai. Ezen alapon főcélja volt a működő bizottságnak : 1. A városnak lehetőség szerint városias jelleget adni. 2. Az 1912. évi tervezet merevségén enyhíteni. 3. A záróvonal meghúzásával az extenzív fejlődést, helyesebben terjeszkedést meggátolni. 4. A belterületen ujabb utcákat nyitni, hogy így értéktelen belsőségek értékesekké váljanak és 5. Az Erzsébet-liget mintájára minden városrésznek 1—1 parkozott teret teremteni. Mindezeket úgy, hogy a városnak pénzébe ne kerüljön. Éppen ezért a tervezet elfogadásával együtt javasolja a bizottság, hogy: 1. A v. tanács csakis az építési bizottság javaslata alapján és a közgyűlés előzetes jóváhagyásával jelölhesse ki, hol legyen utca! ? 2. Amig ilyen utcában az uttest-járdák, folyókák, vizvezeték (kanalizáció), villanyvilágítás és fásítás nem kész, — ilyenekben engedély az építésre ki nem adható. 3. Csakis a záróvonalon belül adhassa a v. tanács az engedélyt s csakis úgy ha 4. az illető telektulajdonosok az összes járulékaikat ezen utca közműveinek elkészítéséhez lefizették. 5. A sásréten átvonuló záróvonal mentén építkezni ne lehessen ós 6. új utca nyitásoknál a költségek előzetesen kiszámítva kivetteseriek s csak ha azok befizetve vannak, legyen szabad az új utca elkészítéséhez hozzáfogni. 7. Záróvonal északon a vasút (fehring— győri vonal), keleten a Bakonyér és irányvonalának meghosszabbítása, délen a földmives iskola díszfaiskolája melletti útvonal és nyugaton a Sorompó-utca a földmives iskolától a Hamuház-utcáig. illetve a vasútig. Ha ezen területen belül megnyittatik (és illetve kihosszabbíttatik) a Jókai-utcából a ref. elemi iskolán át vezetendő, az Irgalmasok kertjén vagy mellette vezetendő, a Sárkányutca hosszabbítása a Jókai-utcára (a Somlói-ut folytatása képen), a Föisk ola-utca folytatása az előbb említett Irgalmas ok melletti utcára, a Tamás, Czuczor és R ozmaring utcák meghosszabbítása a Sorompó-utcára, a Rohonczyutca megnyitása a Tamás és Laki-utcákra, a Lajos-utca megnyitása a Szladik-utcára, a Szladik utca. meghosszabbítása a Kertsoron és Rohonczy-utcákon át a Sorompó-utcára; ha egy teljesen új főútvonal készül az evang. PÁPAI HÍRLAP TÁRCÁJA Az első fog-oly. (Amerikai történet.) Irta: Thomson Harold. Barmingtonnak, a nyugatkanadai városkáilkészült a fogháza, de lakója sokáig nem kezett. Barmingtonnak voltakép nem is volt szükfogházra. Lakói a legjámborabb, törvénylő polgárok voltak a földön. A hatóságok an hajthatatlanok levén, a fogház fölépült, ságteljes kis palota volt, tiszta, szép zár1 és egy rendőrt is tettek bele, hogy szűksetén a város békéjét megvédelmezze. Két év leforgása alatt a fogház még mindig utott ahhoz a ponthoz, hogy céljának szolkezdjen. Nagyon természetes tehát, hogy ngton lakói békétlenkedni kezdtek. Fogháolt, mely üresen állott. Tartottak drága pénzen egy fogházőrt, aki nem csinált egyebet, csak sétált, pipázott, evett és kertjét gondozta. A helyzet már komikussá lett. Ekkor jelent meg Clarké Andy és minden meg volt mentve. Jóhumoru, kedves fickó volt. Pénze nem volt, de kitűnően tudott verekedni. Nos, Andy egy forró nyári délutánon beállított Barmingtonba és „fölidézte az ördögöt". Pompás görbeestét rendezett, melynek végeztével Ford Martint, a kiváló szabómestert ós helybeli kapacitást a saját ablakán át hajította ki lakásából. Félszáz ember volt a tanuja a jelenetnek és kétszer annyian voltak tanúi annak, amikor Mac Rae, a rendőr, büszke lépésekkel kisérte a fogházba. Hurráh! kiáltotta Andy és lelkesedéssel visszhangzott a szó a tömeg fiatalabb tagjainak ajkáról. Még az idősebbek sem tudták megállani, hogy örömmel ne rázzák meg egymás kezét. Az éjszakák éjszakája volt: históriai pillanatok történtek Barmingtonban. Végre szereztek egy foglyot, egy tüzes, harcias foglyot, még hozzá, aki százszor többet ér, mint egy közönséges csavargó vagy tolvaj. Mac Rae betuszkolta Andyt az egyik szellős szobába, aki nagyszerű kedvében volt. Nemcsak, hogy kitűnő tréfát csinált, de ha minden jói megy, a közvetlen jövőjéről sem kell gondoskodnia. Szépen fog lakni, lessz ellátása és nem kell dolgozni. — Menjen be, dörögte Mac Rae. Feküdjék le és csendben maradjon! Andy nevetett. — Isten vele, édesem! Fáradt és álmos gyok, én is azt hiszem, legjobb, ha magamra hagy. Másnap óriási izgalmak közben tartották meg a tárgyalást. Az Ítélet gyorsan .elkészült. Kihirdették. — Két hónap 1 csapta össze Andi neglepetten a kezét. Ez az egész? Gondolják meg, uraim, hogy Mr. Ford kitörhette volna a nyakát! És csak két hónap? >gelizés előtt félpohár :hmidthauer-féie nálata valódi áldás gyomorbajosokszékszorulásban szenvedőknek Keserűvíz az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fill. Nagy üveg 60 fill. $pH" Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárban és jobb fiiszeriizíetben.