Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-02-21 / 8. szám

hely erre a célra, akkor a városnak magá­nak kellene kezébe vennie e közügy köz­megelégedésre szolgáló elintézését. Viga­dónak, nagyszállónak való hely azonban csak egy van a városban s ez a Griff helye. Mindenki tehát, aki e város javát szivén hordja, Esterházy Pál gróf felé fordul bizakodó reménységgel s az ö jóakaratá­tól, az ö tetterejétől várja a kezdeményező lépést, amely ez elhatározásra régen meg­érett kérdés dűlőre vitelére vezet. Szemben a Griffel a gyönyörű plébánia­templom minden időkre Isten dicsőségét s egy Esterházy gróf érdemét hirdeti. Egy másik Esterházy gróf nevéhez miért ne fűződhetnék egy bár profáncélu, de köz­gazdasági vonatkozásaiban azért egy egész nagy városra üdvös hatású diszes új palota megépítésének éppen nem kicsinyel­hető érdeme?!' DR. K. E. Megtakarítást érhet el a háziasszony a főzésnél MáGGI 6 kockával (kész húsleves), 'ja 5 f. drbja Minden kocka — csupán 1/ 4 liter forró vízzel leöntve egy tányér igen finom húslevest ad betétes levesek készítéséhez, főzelékek, mártások feíeresztéséhez stb. A bevásárlásnál kérjünk határozottan MAGGI-féie kockát a keresztcsillag védjeggyel. A Vöröskereszt bálja. — 1914 február 14. ­Bált irtunk a meghívón jelzett estély helyett, mert ha ez se volt bál, akkor legjobb lesz ezt a szót, hogy bál egyszerűen kihagyni a szótárból. Bizony bál volt a szombat esti, bál a javából. Bál, amely bűbájos fényével, farsangi tarka-barkaságával, a megjelentek sokasá­gával, túláradó jókedvével a régi időkre emlékez­tetett, mikor még a szerény (és szörnyű magyar­talan) estély szóval nem kellett leplezgetni — szegénységünket. Mint ha az osztrák-magyar bank kamatlába egyenesen a Griff termében szállt volna le, feledve a múlt év minden baját, minden jaját, végre valahára egyszer egész Pápa egybegyűlt, mulatni — bálba. Im tehát bál volt. Bál a javából, melynek csak bevezetője, kedvre hangolója volt az a vidám farsangi komédia, amellyel kezdelét vette. Ez pedig így esett meg. Mikor a Griffben szép asszonyok, lányok, szmokingos urak annyian egybegyülekeztek volna, hogy ha ez ellenzéki gyüléskedés céljából történik vala, hát a rendőr­ség menten kiürítteti a termet, mondom, mikor már annyian voltanak, hogy többen igazán nem lehettek, akkor mégis megszaporodtak egy furcsa társasággal. Vezette a társaságot Göre biró uram s ott voltak a társaságban Durbints meg Kacsa és a többiek. Hogy az eset cifrább legyen, velük vala egy nyári ruhás izraelita, a panoptikum tulajdonosa. Göre biró úr jelenté a vásárt, a panoptikumos meg a látványosságo­kat. Ilyenek voltak a koldusok siralmas éneke, a boxolók szörnyűséges harca és sok más egyéb bolondságok. Közbe meg Tóth Annus éneke is zengett s hat szép lány fátyoltáncban lengett. Mig ezek folytak, a terem egyik végén, misfelé mérték már a jófajta pezsgőt, kínálták a mézes­bábot s szörnyűségesen hű tiikör-gyorsfotográQá­kat készítettek. Nagy lön azonban a riadalom, mikor szöfrazsettek, akarom mondani szufre­zsattok rémes csapata jelent meg a színen. Vezetőjük ékes rigmusokban hirdette a nők jogait, mindaddig mig Göre biró uram el nem kergette a nadrágos asszonynépet ö. m. a. f. Ilyen"vagy ilyesféle volt. a bevezetés. Pon­tosságról nem felelhetek, részben mert nem erényem a pontosság, részben mert akkora volt a zsivaj, hogy nincs az a vásárja Kecskemét nagypiacának, ami ezzel vetekedhetett volna. És íme most jön a csoda. Megpendülvén egy­szerre Füredi szárazfaja, elül a vásári rivalgás zaja s helyet ad annak a nagyvárosias báli morajnak, mely már kellemes a fülnek. És a báli rend meghozza igazi látványát a szemnek. Amint előttünk lejtenek zene taktusára a párok, látjuk mennyi szépség van itten egy csokorban, hatalmas csokorban, mondhatom. Viszont azon­ban a fesztelen jókedv, amit a vásár ricsaja teremtett, megmarad végig a harmonikus báli mulatságon is s távol tart a jelenlevőktől min­den konvencionális feszességet, mindet rideg közönyt. Rózsás felhőként lebeg a jóked. r a báli közönség felett s mindenkinek oly jól esia. az a tudat, hogy mégis csak szép az élet . . . Azt azonban senki ne higyje, hogy ez a feledhetlenül szép bál csak úgy magától terem­tődött meg. Sok fáradság, sok jóért való ön­zetlen munka kellett ahhoz, hogy mindaz, ami szombat este a közönséget szórakoztatta és gyönyörködtette, létrejöjjön. É* ha igazságosak akarunk lenni, akkor le kell rónunk az elis­merés adóját a Vöröskereszt nagyérdemű elnÖ'f­nője, Galamb Józsefné és a páratlanul agilis és ötletes titkár: Strausz Kornél iránt, akik renge­teget dolgoztak a siker érdekében. A szereplők számára pedig, kik bennünket derűs farsangi tréfáikkal mulattattak, az elismerés átadására vezetőjüket a Göre-figurában jeleskedő Hajnóczky Árpádot kérhetjük fel legilletékesebben. Hogy ez a vajmi hiányos krónika mégis valamivel teljesebb legyen, elmondom, hogy a Vöröskereszt-bálon kizárólag a boszton és csár­dás járta. No meg egyszer talán volt négyes is, melyhez nem kevesebb mint 84 pár állt fel. Tartott vala a bál a legjobb hangulatban reggeli hatig, a jelen voit hölgyeknek — bizo­nyára szintén nem kifogástilan pontosságú — jegyzéke pedig itt következik: Asszonyok : Balló Aladárné, Bélák Lajosné, dr. Beke Miklósné, Bőhm Samuné, Bőhm Ignáené (Járiföld), Csizmadia Lajosné, özv. Dvorzák Lászlóné, Dnfek Pálné (Ugod), dr. Fürst Sándorné, Galamb Józsefné, Gőbel Ernőné, dr. Horváth Jenőné, Hajnóczky Béláné, Haj­nóczky Árpádné, dr. Hirsch Vilmosné, Hmauar Zoltánné, dr. Jerífy Józsefné, Klein Jakabné (N.-Acsád), Kocsis Lijosné (Kaposvár), Kraft Józsefné, Kis Józsefné, Kis Istvánné, Karlovitz Adolfné, Kis Móricné, Keményffy Aladárné Krausz Gyuláné, Kiéin Józsefné (Mátyusháza), dr. Kövi Józsefné, dr. Kőrös Endréné, Kerpel Gusztávné, Langráf Zsigáné, Lang Mórné, Mannheim Árminná, Mészáros Ernőné, dr. Molnár Imréné, Nadosy Györgyné, Nagy Sán­dorné, dr. Nagy Imréné (Pápakovácsi), Prauer Károlyné, Révész Arnoldné, Sági Síndorné Sági Samuné, Saáry Lajosné, Sipos Józsefné dr. Sugár Jenőné, Szidnay Antalné, Stichleitnei Edéné, özv. Schlesinger Zsigmondné, Straus? Kornólné, Szelestey Gyuláné, Takács Feronené Tóth Gézáné (Győr), özv. Tompa Sándorné Udvardy Miklósné, özv. Valkó Lajosné, Weis; A PÁPAI TÁRCÁJA EGYEDÜL. Nincs most már senkim ezen a világon, Én mindenütt csak idegen vagyok. — Szivem aranysugárban égő álma.: Szerelmem is kitagadott! . . . Es most hol leljem meg az éltem útját: Előttem és mögöttem csak vadon / Úgy tévelygek e zordon rengetegben, Talán veszélyes utakon . . . Néha egy szörnyeteg ragad magával, S oly kárörvendöen száguld és liheg, Hogy azt hiszem, a nagy, haragvó Isten : Az gyűlölt meg és számkivet. S erdők, hegyek, folyók mind elmaradnak, Előttem csak a nirvána lebeg. S én holt szivemben egy kihalt világgal Nyomtalanul elpihenek ! . . . Peterdi Andor. A tánc tartalmi fejlődése. Irta : Sándor Pál. (Vége.) A Cybele-kultusz hatása alatt fejlődött ki Görögországban a bor és a vidámság istené­nek, Dionysosnak, vagy a Bacchosnak lármás ünnepe. Eleinte egyszerű volt, később mind­inkább elfajult. Férfiak és nők kecskebőrt öltve magukra Dionysosnak kiséreteképen Horák­nak, Charisoknak, Coribasoknak, Nympháknak, Maenasoknak, Bachansnőknek öltözve mámoros fővel járták a nagy, szent táncot a nagy isten templomában: a szőlőhegyen, a berkekben és a források tövénél. Velük táncolt maga Aphrodité, a szépség istennője is; továbbá a naiadok, driadok, oreadok, az erdőknek, hegyeknek, völgyeknek, csörgedező patakoknak táncos tündérei. A Dionysos-kultusz Rómában is érez­tette hatását. Ott is kifejlődött és elterjedt Bacchusnak és a speciális. római istennek, a nagy Pan-nak táncai egybekötött tisztelete. Pan kíséretét a nymphákon kívül Silenus és a Satirok képezték. kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknal, köszvenynéi, czukorbetegségnél, vört.enynél, errész­tési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható dsvdnyvizkereskedésekben cruiu '] EC AffKT Szinvelipóczi Salvatorforras-vállals & gyógyszertárakban. O^riUl, IEO AVjU^I Budapest, V Rudolf-rakpart 8. Hogy a vallási érzelmeknek tánc forrná jában való kinyilatkoztatását az ókor népei mi komolyan vették, mutatja az, hogy a táncnál mint művészetnek külön védő istennője, Mú zsája volt: a ma is annyiszor emlegete Therpsichore. Sőt mi több, Rómában külö papi testületek voltak, akiknek kötelessége vo bizonyos napokon a várost ugrálva, táncolv bejárni. Ezek a papok a Fratres Arvales és Salii, vagy magyarosan : táncoló papok volta! De a tánc vallásos jellege nemcsak < ókorban, hanem a középkorban is teremte vallásos rajongókat, kik táncolva fejezték istenük iránti alázatukat, hódolatukat. Azt hiszem, mindenki sejti, hogy a derv sekre gondolok. A dervisek az iszlámban világ javairól lemondó, aszketikus életmód folytató emberek, kik a keresztyén szerze rendekhez hasonlóan (az iszlám egyenes rende kezése ellenére is) rendekbe csoportosu élnek és ordítozó, táncoló koldulással hird tik Allah dicsőségét s tengetik életüket. A sok rend közül nevezetes a Rufái-rei (ordító rend), továbbá a Sázili-rend (mely tal, azonos a latin Salii-papok rendjével), végül Mevlevik-rend, vagy a táncoló papok renc E rendet Dzsélal ed din Rumi híres perz vallásos költő alapította 1273-ban. E rend ar is nevezetes, hogy neki van meg az a kivá ságos joga, hogy a mohamedán koronáz szertartás egyik legfontosabb részét a Mevlev rend főnöke végzi még most is. A trónra lé szultánt ez övezi mindig föl a hatalmas Oszm kardjával. A tánc vallási használatáról szólva, n

Next

/
Thumbnails
Contents