Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-02-07 / 6. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Nyugtalanság. Megvalljuk, egy percre min­ket is rabul ejtett az a nyugtalanság, ami a héten mindazoknak, akik régi presztízsünknek védői, izgatott perceket szerzett. Olvasván az országgyűlési választókerületekről szóló tör­vényt, amelyben városunk a vármegyei törvény­halóságok területén belül, egyszerűen mint ke­rületi székhely van megemlítve, aggódni kezd­tünk, vájjon nem fenyeget-e bennünket az a veszedelem, hogy Pápa szekhelyhez a 4000-es választó létszám kikerekítése végett vagy 5—6 községet hozzácsapnak. Ám a törvényjavaslat megokoló része szórói-szóra ezeket mondja : „A kizárólagos városi érdek, a maga­sabb kultúra s az emelkedettebb gazdasági jólét merlegelése minél több külön városi kerület alakítását kívánná: viszont jelentős közérdek az is, hogy a falusi községek ne maradjanak egészen elszigetelve s hogy a nagyobb kulturális és gazdasági fejlettséggel rendelkező városoknak sok tekintetben üdvös vezető hatását egészen ne nélkülözzék. A helyes középúton tehát akkor haladunk, ha a törvényhatósági városok kerületeinek szá­mát jelentékenyen gyarapítják, a nagyobb rendezett tanácsú városokat — tekintet nél­kül a státuszkvóra — külön városi kerületekké tesszük, vagy ilyenekül meghagyjuk, kivéte­lesen ugyanazon vármegye területén fekvő kisebb rendezett tanácsú városokat külön városi kerületekké egyesítjük, végül, ahol vegyes (városi, falusi) kerületeket alkotunk, lehetőleg ügyelünk arra, hogy a városhoz csak annyi falusi község csatoltassék, amennyi a városi elemnek uralkodó helyzetét netn veszélyezteti. Mind az önálló rendezett tanácsú vá­rosi, mind a vegyes, de határozottan vámosi jellegű kerületek kiválasztásánál az illető városok népszaporodásának az országos átlag­nál kedrezöbb volta, tobábbi ipari jellege erős nyomatékkal esik latba. Pedig sok olyan — ma külön képviselő küldésének jogával fol­ruházott kis város veszti el ezt a jogot, amely az illető város csekélyebb jelentősé­genél fogva eddig is csak látszólag szaporí­totta a városi választókerületek számát." Mindaz, ami e mondatokban tiszta (falu­mentrs) kerületekre egyáltalán vonatkozhatik, reá illik speciálisan a mi városunkra. S így tel­jes bizalommal várjuk a törvényt kiegészítő rendeletet, mely Pápa városát a maga 2000 választójával továbbra is önálló választó-kerü­letnek fogja deklarálni. Mivelhogy ez máskép nem is képzelhető. Sávoly. Aki városunk közgazdasági életét figyelemmel kiséri, szomorúan látja azt a pangást, ami az utolsó években észlelhető. Ha ennek a gazdasági hátramaradott­ságnak, általános stagnálásnak okát keres­sük, főleg két dologban és pedig először városunk pénzintézeteinek és tőkéseinek vállalkozási kedvetlenségében, másodszor pedig a város szerencsétlen geográfiai helyzetében találjuk meg. Valóban érthetetlen, hogy pénzinté­zeteink, melyek a lefolyt évi gazdasági válságot olyan szépen, hazánkban szinte példátlanul kiállották, évtizedek óta nem mutathatnak egyetlen olyan üzleti alko­tásra sem, amelyek a város gazdasági életét bármi tekintetben föllendítették volna. Pedig éppen virágzó pénzintézeteink feladata lenne közgazdasági életünkbe új életerőt bevinni, akár a mezőgazdaság, akár az ipari alkotások terén, hogy ezál­tal a Győr—Szombathely között legszeren­csétlenebb fekvésű városunk gazdasági életét föl!enéílsék. ~ _ . . ' „ Városunk lakosságának legelhanya­goltabb rétegét a kisgazdaosztály képezi, pedig ők alkotják a lakosság legnagyobb kontingensét, akik nagy számukhoz ké­pest aránylag csekély, 70%-ában teljesen lekötött hataru földön a terjeszkedésnek minden módjától teljesen el vannak zárva. Nem csoda tehát, ha városunk lakossá­gának éppen ez a része, a földmives­osztály fogy állandóan az amerikai kiván­dorlás következtében. Örömmel jegyezhetjük föl, hogy az Esíerházy-uradalom a mezőgazdaság föl­lendítése céljából pusztáinak egy kis ré­szét apró parcellákra felosztva kisgazdáink­nak bérletbe kiadta. Bár a legnagyobb elismerés illeti ezért az uradalmat, külö­nösen annak vezetőit, de ez a földbérlet magában véve távolról sem volt képes életrevaló terjeszkedésre hivatott kisgaz­dáink nyomasztó helyzetén gyökeresen javítani. Az uradalmi kisbérletek eszméjével egy időben kezdett a pápai Hit Szövet­kezet foglalkozni Sávoly megvételének és parcellázásának gondolatával. 1912 május­ban kapott biztos Ígéretet arra, hogy Savoly pusztát gróf Esterházy Sándor tulajdonos a pápai és a környékbeli kisgazdák ren­delkezésére bocsátja. A nemes gondolko­dású gróf részéről a legideálisabb, leg­nemesebb eszme volt ez, amennyiben éppen azokon kivánt városunkban segí­teni, akik a legnyomasztóbb helyzetben voltak az anyagi haladás tekintetében. Csak azok tudják kellően értékelni azt a küzdelmet, amelyet a sok ajánlkozóval ^zeniben a pápai Hitelszövetkezetnek meg kellett harcolni, akik maguk is több, vagy kevesebb részt vettek Sávoly megszerzé­sében. A Hitelszövetkezet azonban kép­telen lett volna Sávolyt megkapni, ha Németh Károly orsz. képviselő teljes ön­zetlenséggel nem jön a Hitelszövetkezet segítségére és nem támogatja azt humá­nus fáradozásában városunk és az ugodi kerület orsz. képviselője. A birtok megszerzése után legna­gyobb nehézséget a helyi Hitelszövetkezet­nek a leltár okozott, mert azt az altruista bank mindaddig átvenni nem akarta, míg a helyi hitelszövetkezet tiz, legtöbbnyire kiágazd* igazgatósági in.gja nem garan­tálta. Csak ennek megtörténte után fogott hozzá a műszaki hivatal a parcellák ki­hasításához. Az 1,085.718 négyszögöl területü Sávolyt 226 parcellára osztották fel, me­lyet 172 kisgazda vett meg. Ebből 56 pápai, 116 pedig gyimóti és teveli lakos, de a birtok legnagyobb része mégis a pápaiak kezére került, amennyiben 487.322 négyszögölet a pápai gazdák, 380.029 négyszögölet a teveliek és 198.858-at a gyimótiak vettek meg, a többi fönnmaradó területet pedig utak létesítésére használ­ták fel. Talán nem lesz érdektelen a parcel­lázás pénzügyi lebonyolításával is röviden foglalkozni, hisz mindenki tudja, hogy a balkáni háborúk következtében éppen a lefolyt években milyen sok gondot okozott mindenkinek a rossz pénzügyi helyzet, de a pápai Hitelszövetkezet, mely önzetle­nül csak humánus és altruista eszmék megvalósítását vallja hivatásának, módját találta annak, hogy a rendkívül nyomasztó pénzügyi helyzet dacára is a viszonyok­hoz képest a lehető legolcsóbb kamatláb mellett tegye lehetővé, hogy kisgazdáink 600-tól 3000 gyertyafényig, belső és külső világításra. Pótolja az ívlámpát 1 Szcncsere nincs! Egyszerű és o'csn szerelés! Magyarországi képviselő: Finger és Fia, Budapest, VI., Hajós-utca 41 szám. A valódi Gsrara drótlámpák kaphatók íápán, ifi. Sisler jftór üvegkereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents