Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-08-29 / 35. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Legújabb harctéri hirek. Budapest, aug. 28. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nagy­/ezérkar közli: Az angol hadsereget, amelyhez lárom territoriális hadosztály csatlakozott, csa­ptaink St.-Quentin felől északra teljesen szét­>erték. Az ellenség St.-Quentinen túl az egész onalon visszavonult. Több ezer foglyot ejtettünk s hét tábori-, egy nehéz üteget zsákmányoltunk­Egy üteg 4 ágyúból áll.) Mezierestől délnyugatra sapataink széles harcvonalban átkeltek a Maas Dlyón folytonos harcok közepette. Balszárnyunk ilenc napig tartó, hegyes vidéken folytatott saták után a francia csapatokat Epinaltól keletre isszaverte és győzelmesen nyomul előre. Brüsszel polgármestere ma közölte a város émet parancsnokával, hogy a francia kormány űdomására hozta a belga kormánynak, hogy em támogathatja offenzív módon, mert maga • teljes defenzívára kényszerült. A miniszterelnökség sajtóosztálya. Budapest, aug. 28. A sajtóhadiszállásról hitelesen jelentik a lagyar Távirati Irodának: A hadsereg parancs­oksága délután 2 órakor közli: Az orosz harc •interén több nap óta döntő harcok vannak úyamatban. Amig azon csapataink, amelyek a raszniki harcban győztek, az oroszokat Lublin lé követik, egy szomszéd csoport a Bug és Wieprz közt ellenséges földön szintén győzel­esen előnyomulva a Zemoszt körüli területet glalta el. A miniszterelnökség sajtóosztálya. Berlin, aug. 28. A Wolff-ügynökség jelenti: Az antwerpeni ílyőrség megkísérelt kirohanása közben Lőwen :lga város lakossága, nyilván összebeszélés apján, a házakból német csapatokra lövöldö­itt. A várost ezért teljesen rommá lőtték. Berlin, aug. 28. A Wolff-ügynökség jelenti: Longwy vité­1 ellen állott. A várost a parancsnok csak kor adta át, amikor már csak egy használható yuja volt. A német trónörökös ezért elisme­sül meghagyta a fogságba jutott parancsnok rdját. a miniszterelnökség sajtóosztálya. Széljegyzetek a háborúról. Szikrát vet az acélra csapások ereje, Bámulva nézi őket Vogézek erdeje. A Waltharius manu fortis régi germán s világa elevenedik meg azokban a ,rcokban, amiket a németek most viv­k. „Bámulva nézi őket Vogézek erdeje", az időbeli távolság, amely az akvitán liter és frank Hadavrát harcát attól a ;ászi küzdelemtől elválasztja, amit most ott a Vogézek, az a másfélezer esz­ídő lehellet, semmiség a nézetek külön­zetének kifejezésére, ami a világ valaha olyt harcai és e között volt. Stein fö­dszállásmester (a magyar közönség fülé­li de jócsengésü is lett ez a jelenték­3n „Stein" név!) nagyon megbízható di tudósítónak bizonyult, az ö szavára rget lehet venni (nem mint a fran­kéra, akik szerint a szerbek már aug. 18-án Ferencz Józsefnek születésnapi bosszantására „elfoglalták Buda-Pesthet" s lám a magyar lapok még mind pon­tosan s még hozzá magyarul megjelen­nek !), nos tehát Stein föhadszállásmester elsőrendű harctéri riporter, csak egy hi­bája van: nagyon is szűkszavú. Részle­teket mindig igér, de sohasem ad. Igaz, mire adni akarná, akkorra mindig van valami új kedves meglepetése, amely fölötti örömében elfeledheti bátran a régit részletetezni. így azonban mégis tisztára a saját fantáziánkra vagyunk utalva, amikor egy oly harcot, helyesebben harcoknak láncolatát elképzelni próbálunk, ahol IV2 millió ember állott a két részen egymással szemben. A mi fantáziánk azonban — meg azé is, aki valaha egy u. n. „nagy" gyakor­latot látott — föltétlenül csődöt fog mon­dani. Egyszerűen elképzelhetetlen, emberi fantáziát felülhaladó, ami ott végbement. Majd ha valaha lesz hadi történetiró, aki­nek az adatok mind-mind rendelkezésére állnak s lesz tolla is, mely méltó a tör­téntekhez, akkor lesz fogalmunk talán a germánok e legűjabb hareráiól, amelyben : Bámulva nézte őket Vogézek erdeje. * * Amit egy hét előtt még csak remél­tünk, az kezd immár szépen teljesedésbe menni. A magyar honvédségről, a magyar honvédség képzettségéről, vitézségéről, hadi sikereiről olvasunk, büszkeségtől dobogó szivvel és különösen jóleső érzéssel azért, mert az elismerés legszebb koszorúját ép­pen arról a helyről hozzák, ahonnan a múlt­ban nem koszorút, egy árva, sárga cserleve­let se kaptunk, — egyenest Bécsből. Azon­ban ha igazán örömöt keltő és lelkesítő is mindaz, amit Frigyes főherceg a honvédségről parancsban kiad, amit a bécsi sajtóban a haditudósítók dicséretet zengenek, előttünk ez minden lehet, csak meglepő nem. Az köztudomásu, hogy a honvédség már a béke-háboruban is meg­állta a helyét, igen szokszor derekabbul, mint a tradíciójukra büszke közös ezre­dek, de az kevésbbé ismert dolog, hogy ennek magyarázatát nem a légénység alap­kvalitásaiban kell keresni, mert hiszen a magyar had kiegészítésű közös ezredekbe végre is ugyanazokat a legényeket soroz­zák, akik ugyanazon a területen esetleg a honvédséghez is kerülhetnek, az ember­anyag tehát tulajdonképen egy, hanem inkább a legénység kiképzettségében kell a honvédség eddig elért gyönyörű sike­reinek nyitját keresni. A kiképzés a tiszti kar dolga s hogy ez munkáját jól végez­heti, annak oka viszont oda vezetendő vissza, hogy a tisztikar saját maga is nagyszerűen van kiképezve. Azok a tan­folyamok, azok a különböző vizsgák, ame­lyeget végeznie, kiállania kell egy honvéd­tisztnek, mig egyik rendfokozatból a má­sikba feljut, részben hiányoznak is a közösöknél, részben nincsenek úgy ki­fejlesztve, mint emitt. És minthogy e tanfolyamokon az elmélet szorosan kap­csolódik a gyakorlatba, a honvéd tisztikar ma a monarchia legnívósabb tisztikara. Hogy ennek a tisztikarnak a munkáját lényegesen előmozdítja az édes anyanyelv használ hatása szolgálatban, vezényletben egyaránt, az megint egyik oka lehet az elért fényes sikernek, amit, hogy újak tetézzenek, adja a magyarok Istene ! A jövő évi költségvetésünk. A városi tanács most adta ki az 1915. évi költségelőirányzatot. Mint a közélet minden jelenségére, úgy városunk háztartására is ki­hatással van a háború. Városunk fejlesztését buzgón munkáló képviselőtestületünknek majd minden ülésén merül fel egy-egy idea, mely­nek megvalósítását a jövő év költségvetésétől várják s a sok szép ideát most félre kell tenni, egy jobb időtől várva annak megvalósítására — a pénzt. Az igaz ügy győzelmébe vetett reménnyel higyjünk és reméljünk egy jobb idő mielőbbi elkövetkezésében, a háborúnk szeren­csés kimenetelében, mely után a nemzet összes erői — közöttük elsősorban a városok — a kultúra, a haladás szolgálatában új lendületet kapnak. * A városi tanács előterjesztését nyomon követi az illetékes birálat a pénzügyi bizottság részéről, melynek jelentését mi is közreadjuk a következőkben: Városunk háztartására is egész súlyával nehezedik a világháborúnak s az ezzel járó pénz­ügyi válságnak minden hátránya. A város fejlesz­tése s a lakosság részéről a város iránt békés időkben jogosan támasztható minden kívánság­nak el kell némulnia e súlyos időkben. Be kell ér­nünk azzal, ha a közigazgatásunk kerekei meg nem állanak, le kell tennünk ez évre minden haladásról és reformról. A bizottság mélyen fájlalja, hogy a reánk következő nehéz időkben a kereset nélkül maradt munkások részére kellő munkaalkalmakat a város háztartása keretében nyújtani nem tud, mert új közmüvek létesítésére ez idő szerint még gondolni sem lehet s még a legszükségesebb ut- és járdajavításokat is a legkisebb mértékre kellett korlátozni. Bár e tekintetben már a városi tanács is elég taka­rékos volt előirányzatának készítésében, mégis a bizottság indíttatva érezte magát arra, hogy a következő kiadások törlését javasolja a köz­gyűlésnek : 1. A városi mérnök mellett alkalmazandó dijnok fizetésére előirányzott 1460 K az I. 2. tételből töröltessék, mert ez idő szerint új állás rendszeresítését nem tartjuk helyesnek. 2. A II. 13. tétel alatti 400 K az 1915. évig beállott birtokeladarabolásoknak a városi térképen való keresztülviteléért későbbre halasz­tandó. 3. Ugyancsak egy pénzügyileg kedvezőbb év költségvetésében lehet gondoskodni új pénz­tári vasszekrény beszerzéséről s igya II. 16. j) pont alatt előirányzott 1500 K törlendő. 4. A közismereti szaktanfolyam hallgatá­sára előirányzott 300 K-ból (VII. 33. d) pont)

Next

/
Thumbnails
Contents