Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-06-13 / 24. szám

és egy okos, következetes és céltudatos kommunális politika idővel helyrehozhatja azokat a mulasztásokat, amelyeket e téren elkövettünk. A vegyes gazdasági üzem semmiféle más államban nem birhat oly nagy jelentőséggel, mint éppen nálunk. A magyar törvényhatóságok és községek önerejükre és önsegélyre vannak hivatva. Az ö gazdasági fejlődésükkel nem igen törődött eddig senki és úgy látszik, hogy most, amikor már igen nagy bajba jutottak és a kormány kénytelen-kelletlen, mégis csak kényszerülve van, bajaikkal foglalkozni, a törődésben még ekkor sincs köszönet. Bizonyság erre az a mód, amellyel a pénzügyminiszter legutóbbi akciójával „szanálni" próbálta meg a városok bajait. Kieszközölt számukra hazai pénzintézetektől mintegy száz millió korona hitelt olyan súlyos feltételek mellett, hogy város legyen, amely e feltételekbe bele nem pusztul. Ha pedig a városok külföldről netalán olcsóbb hitelhez tudnának jutni, a pénzügyminiszter előre kijelenti, hogy az ilyen külföldről szerzett kölcsöntől — még ha az elönyösebb is lenne — jóváhagyását meg fogja tagadni. Külföldön bizony elbámulnának az ilyen „szanálási" akción és dacára „hiányos" kommunális érzékünknek, mi is megütközünk rajta nem kis mértékben. Egyenesen páratlanul álló dolog az, hogy egy vagyonfelügyeleti hatóság ilyen módon fejtse ki a maga vagyonfelügyeleti hivatását és ilyen körülmények között valóban nem lehet jogosulatlan amaz állításunk, hogy a magyar törvényhatóságok és községek egyedül önerejükre és önsegélyre vannak utalva. És éppen ez a legutóbbi financiális esemény az, amely mai cikkünket aktuálissá tette. Itt van a legfőbb ideje annak, hogy a magyar törvényhatóságok és községek egy új, céltudatos és okos kommunális politikához fogjanak. A községi közmunka nem halasztható el időtlen-időkre, mert nő a munkanélküliek száma, emelkedik a kivándorlás és elkövetkezhetik — Az Öreghegyen. — Ki lánya vagy? A lánynak egyszerre arcába szökött a vér, s makacsul leütötte a fejét, aztán leoldotta a kötényét és azonmód, telve gombával, átnyújtotta. — Itt a kötényem! — Azt kérdeztem, hogy hínak ? — szólt az erdőőr szigorúan s nem vette el a kötényt. — A nevemet nem mondom meg — makacskodott a leány —, itt a kötényem, itt a gomba is, érje be vele. Se nem loptam, se nem raboltam, ha gombát szedtem, tudtomon kivül cselekedtem rosszat. Többet nem teszem be a lábamat az erdőbe. Gsete azonban szigorú maradt. Egészen közel lépett a lányhoz s elővette a „notec'-t. — Ide be kell irnom a nevedet. A lány még vörösebb lett s ahogy felnézett az erdőőrre, könny futotta be nagy, dióbarna szemét. Aztán tenyerébe hajtotta arcát ós sirt. — Ha nem mondod meg a nevedet, bekísérlek a biróhoz. A lány nem felelt, csak csendesen sirt. Az erdőőr megzavarodott, ellágyult, valami édes, fájó érzés, megbánás lopódzott a szivébe, olyan, mint mikor a galambot megsebezzük s az ártatlan madár pihegve hajtja fejét a tenyerünkbe. Minek ríkatja ő itt ezt a szép gyermeket ? Érdemes ezért a pár rongyos gombáért, meg azért a pár facsemetéért, amit esetleg legázol ? Megsimogatta a lány fejét és föléje hajolt: — Ne sírj no, iszen nem bántalak. egy olyan nagyarányú depopuláció, aminőt egyhamar jóvátenni aligha állna módunkban. Keresni kell tehát egy olyan expedienst, amely a közigazgatás szekerét kizökkenti abból a kátyúból, amelybe évek hosszú sora óta elkövetett bűnök és mulasztások révén besodortatott és erre legalkalmasabbnak a közérdekű vállalkozásoknak amaz új alakulata látszik, amely a legutóbbi évek során, bárha más okokból kifolyólag, a német birodalom államaiban oly diadalmasan tért hódított. Ne adjunk koncessziókat, monopóliumokat közérdekű intézmények létesítésére a magánvállalkozásnak, de ne törekedjünk kizárólagos kommunális üzemekre sem. Vonjuk be a magántőkét közérdekű vállalatok létesítéséhez, mert ezzel kettős irányban is segítünk magunkon. Egyfelől áthárítjuk a drága beruházási töke egyrészét a magánjellegű ipari társaságokra, másfelől biztosítjuk a kommunális üzemek számára azokat a kiváló kommerciális és technikai erőket, amelyek az ilyen közérdekű vállalatok szervezéséhez és viteléhez szükségesek. A vegyes jellegű gazdasági üzem egyenesen a magyar viszonyokra látszik teremtettnek és csupán arra kell ügyelni, hogy községi társulás csak olyan kifogástalan hitelű ipari céggel történjék, amely teljes egyéni megbízhatósága mellett nem zárkózik el olyan, korrektivumok alkalmazása elöl sem, amelyeket az ilyen vegyes jellegű gazdasági vállalkozás a közérdek szempontjából esetenként megkíván. Szives figyelembe! Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy fűszer nagykereskedésemet a ház újból építése folytán Fő-tér 28-ik szám alá, a Schwartz-söröde szomszédságába helyeztem át. Koréin Vilmos fűszer nagykereskedő. A lány ismét felnézett rá, könnybe borult szemmel, rózsás arccal. A tavaszi verőfény rásütött a hajára, keblére s Gsete, az erdőőr egészen elbódult. — Igazán nem bánt? — Most az egyszer megkegyelmezek — mondta az erdőőr jószívűen, méltósággal. — Nem visz a biróhoz? Gsete a fejét rázta s ellágyulását igyekezvén lerázni magáról, hátralépett. — Most elmehetsz, mondta, de többet ne lássalak. A lány engedelmesen, lehajtott fővel állt előtte, s hálálkodva mondta : — Maga igen jó ember. Az erdőőr, mintha nem hederítene rá, ismét szigorúan szólt. — Öntsd ki a kötényedből a gombát és eredj. A lány szót fogadott, de nem nagyon mutatott hajlandóságot a menésre. Lassan cihelődött, a kötényét sokáig igazgatta, aztán a haján talált valami igazítani valót. Az erdőőr nézte, nézte, s a tavasz illata, a teljes magány érzete, melyben egyedül van Méltányosságot kérünk. (Áz aüótárgyalások előtt.) Megszokottnak fog feltűnni s talán untatja is az olvasók egy kis százalékát a most pusztító gazdasági válságról napról-napra hallható siránkozás, azonban sajnos, e gazdasági depreszszió mindjobban elhatalmasodik. E rettenetes válság közepette, szinte meglepetéssel keL tapasztalnunk, hogy egyes tényezők figyelmer kivül hagyva a tömeg exisztenciális érdekét oly fegyverrel igyekeznek a kereskedő és iparos osztályt megnyomorítani, mely után már csak a végleges tönkrejutás következhet. Gsak alig egy hete, hogy a grófi uradalon — mint e lap mult heti száma is megírta — szokatlan, nagy béremeléssel állt elő a bolt béreknél s ime követi ezt nagyobb érdekkörrí kiterjesztve az állam, midőn a III. osztályt kereseti adót az egyesekre oly hatalmas száza lékkai irányozza elő, hogy bizony jól fundál milliomos legyen az, ki ezt fizetni képes les2i Ugy tudom, az előirányzott összeget csak nagyor kevés esetben szokták véglegesíteni s a terve zett összeg azért szokta a mindkét fél részére később véglegesnek elfogadottat meghaladn hogy ebből engedni lehesesn. Hát ez, ha ninc is egészen rendben, de ha a megegyezés sike rül, úgy végül is mindegy. E^ évben azonba az előirányzás oly nagy, szemben a legutób meghatározottal, hogy ebből ugyan elengec hetnek sokat, nagyon sokat, de a tényle fizethető összegben a megállapodás még sei fog sikerülni. Mert az adóemelés a lehetőse szerint mindenkire ki fog terjedni. Ehhez alka mazkodnia kell az előadó urnák, mert arról legmagasabb helyről, hol úgy látszik kitür üzleti viszonyok lehetnek, így jött az utasítá De hát mire alapítják tulajdonképen e az adóemelést? Az állítólagosán elmúlt nag válság idejéről megmaradt cégek 1914-es leltá ját megnézheti a pénzügyminiszter úr ő kegye messége. Előre merem mondani, hogy a nyer ség megállapításánál az ezresek, százasok helye üres rubrikákat fog találni. A nagybani eladáss foglalkozók a szokatlanul nagy inszolvenciá nál és csődöknél vesztették el, amit csak let tett, a detail üzletek legjobbika is pangott, hi ezzel a szép, fiatal leánnyal, a csillogó vei fény, mely bearanyozta, megcsillogtatta a Iái minden mozdulatát, — elvették a nyugalm a méltóságát, a szigorúságát. Arra gondolt, hogy ha ő ezt a kis Iái megölelné. De a kötelességérzet fojtogatni keze s szívdobogást kapott a feltámadt, nagy ine lattól. Végre a lány elkészült. — Hát Isten vele, mondta szorongva, félénken nyújtotta a kezét. Az erdőőr megragadta és el sem ere tette. A lány nem szabódott a kézszorí ellen, csak az arcát fordította félre. — Hogy hínak? — lihegte az erdőőr. — Klárinak — mondta a lány és uj ráemelte a szemét. — Te, mondta ekkor az erdőőr, szapor lihegve, — én megkíméltelek, valami jutalr megérdemelnék ám! Klári elpirult és mosolyogva válaszolt. — Otthon van egy szép selyemkendt magának adom, — A kendő csak jegyeseknek val£ felelt az erdőőr —, más jutalmat kérek. SALVATOR 3E=T vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható dsvdnyvizkereskedésekben QrHTTT TF^ ATíl^T Szinyelipóczi Salvatorforrás-vállala' és gyógyszertárakban. OtnULlE^ AKjVJdl Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.