Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.
1914-04-25 / 17. szám
Pápára, ha a megyei hatóságokat is a közelben találja. 2. Sopron megye. Székhelye Sopron tjv. Megmarad változatlanul. A székhely, Sopron, minden tekintetben központja a megyének, melynek minden pontja felől gyorsan megközelíthető. Ha két kis rtvárosát, Rusztot, (1535 lakos!) és Kismartont rangjától megfosztjuk, marad 7 járása s két mezővárosa (Csorna, a Rábaköz központja 7679 lakossal és Kismarton). Népessége 249.578 (magyar 50'5 0/ 0). 3. Vas megye. Székhelye Szombathely tvj. Minthogy a székhely bölcs politikával a vasutak egész hálózatával kapcsolta magához az egyes járásokat, a megye területében csak annyi változás indokolt, hogy a tüneményesen fejlődő Szombathely, az ország legintelligensebb s legszebb magyar rt. városa, önálló törvényhatósággá lesz s így a megyéből kiválik. A megyének föltétlen joga van a rég sürgetett új járásra, a felsőlendvaira. A vármegye járási székhelyei közül mezővárosokká tehetők Czelldömölk (4616 1.), Körmend (7153 1.), Sárvár (9052 1.) s Szentgotthárd (2624 1.) szépen fejlődő s városi jellegű községek. Ez együtt 11 járás, 1 rtv., 4 mezőváros, 404.846 1. (magyar 541 °/ 0). 4. Zala megye. Székhelye Zalaegerszeg tjv. E nagykiterjedésű és népes megyének _nincs természetes központja. A székhely a megye északi szélén van; kedvezőtlen fekvését még hibás vasúti politikája — melyen csak most kezd változtatni — is súlyosbította. Nagyon célszerű lenne a megyének legtávolabb eső 3 nyugati járását Veszprém megyéhez átcsatolni, melynek székhelyével az új balatoni vasút által közeli összeköttetésbe jutottak (Balatonfüred Veszprémtől 29, Zalaegerszegtől 121 km.) A túlnépes alsólendvai járás kettéosztása már az idén megtörténik ; két fejlett község, Keszthely (7477 1.) és Csáktornya (5213 1.) mezővárossá emelhető. Ezen amputálások után lesz Zalában 10 járás, 2 rtv., 2 mezőv. s 398.385 1. (magyar 68%). 5. Veszprém megye. Székhelye Veszprém tjv. Mint az előbbiekben említve volt, 1 járását (pápai) s egy várost veszít, 3 járást (balatonfüredi, tapolczai, sümegi) nyer. Nem sokat nyer, de területe inkább a székhely körül csoportosul. Lesz 7 járása, 1 rt városa, 2 mezővárosa (1. Sümeg 5712 1., 2. a gyönyörűen fejlődő s nagy kereskedelemmel biró Tapoicza, 6699 lakossal) s 242.567 lakosa (magyar 89"8%). 6. Fejér megye. Székhelye Székesfehérvár tjv. Területét változatlanul hagyluk. A túlnagy járások megapaszthatók egy újnak (Martonvásár) szervezésével ; Mór (10.654 1.) mezővárossá lesz. így kapunk 6 járást, 1 mezővárost, együtt 214.045 lakossal, melyben azonban nincs benne a székhelv népessége (36.625). Magyarok aránya 85-7%. 7. Tolna megye. Székhelye Szekszárd tjv. Székhelye az összes megyék közül a legszerencsétlenebbül fekszik: egyik-másik járási székhelyről valóságos körutazásba s 6—7 órái időbe kerül elérése. E helyzeten változtatni meglehetősen nehéz. A területen nem javasolunk változtatást (bár lehetne szó Baranyának a Mecsektől északra fekvő részeinek átcsatolásáról). Gazdag és népes nagyközségei közül a rohamosan fejlődő Dombóvár (6785 1.), Bonyhád (6452 1.), Paks (12.561 1.) s Dunaföldvár (12.087 1.) kaphatnak magasabb rangot s indokolt volna egy új járás is. Összesen 1 rtv., 4 mezőv., 7 járás s 267.259 1. (magyar 70'9 0/o). 8. Baranya megye. Székhelye Pécs tjv. Területe nem változik. Feltétlenül szükséges 2 új járás szervezése, melyek közül a villányi jövőre életbe is lép; Siklós (5791 1.) s Mohács (17.092 1.) mezővárossá lesz. így a megyének az 50 000 lakosú Pécstől eltekintve, 302.656 lakosa (52'2% magyar), 9 járása s 2 mezővárosa leend. 9. Somogy megye. Székhelye Kaposvár rtv. A nagy megyét a székhely ügyes vasútépítési politikával teljesen magához kapcsolta ; területi változtatás tehát nem szükséges. Kell azonban a kilenchez egy új járás (Nagybajom) s 2 mezőváros (Barcs 6415 1., Szigetvár 6153 1.). Lakosainak száma 365.961 (magyar 91'2%). 10. Komárom megye. Székhelye Komárom rend. tan. város. Semmi sem indokolja a lassan fejlődő s kisnépességü Komárom (18.863 polgári lakos) drága törvényhatósági szervezetét. Állításunk mellett szól az a fontos tény is, hogy e város a rangjával járó nagy terheket a neki kiutalt hatalmas államsegély mellett sem tudta s akarta fedezni s így újabb, rendkívüli államsegélyt kellett számára kiutalni. A megyéhez csatolandó a liliputi Esztergom megye székhelye s hasonló nevü járása és túlnépes járásaiból szépen kihasítható egy központi járás. Az egyesített Tata-Tóváros rend. tan. várossá (11.489 1.), az amerikaiasan fejlődő Tatabánya, mely a szomszédos s hasonlóan fejlődő Felsögallával (9563 1.) egyesíthető, szintén rt. vagy legalább mezővárossá emelhető. így a 255.575-re nőtt megyei lakosság (84'5% magyar) 4 rtv.-ba s 6 járásba osztható. Az ily módon kíméletesen végrehajtott átalakulás csak 2 helyet, Magyaróvárt és Esztergomot sujt; e csapás azonban — tekintve, hogy egyik helyen sincsenek ma sem nagyobb állami intézmények — nem épen nagy. A nagy aránytalanságok ugyan nem voltak megszüntethetök, de sikerült mégis a megyéket jobban kikerekíteni s székhelyük köré csoportosítani oly módon, hogy az állami nagyobb hatóságok egytől-egyig megmaradhatnak mai helyükön. Sokkal radikálisabb a beosztás a Duna balpartján, hol a megyéket hárommal csökkenti s a megmaradtakat lehetőH leg egy folyó völgybe szorítja. Árva, Liptö és Turócz megyékből új Vág megyét alakít, Barsot és Honlot egyesíti. A DunaTisza közön Pest és Bács megyékbö két-két megyét alakít s létesít új Szegec megyét. A Tisza jobbpartján Ugocsá Bereggel egyesíti. A Tisza balpartján í kis Hajdú megyét kétszeresíti ki. A Tisza Maros szögén a földrajzi és közlekedés viszonyok tekintetbe vételével Krassó Szörényböl új Keve vármegyét szakít fc Versecz székhellyel. Erdélyben feloszla négy kis megyét (Brassó, Fogaras, Kis küküllö és Besztercze-Naszód) s ezálta helyesebb s a magyarságra is kedvezöb beosztást nyer. Végeredményképen népes ség tekintetében így alakul nála a lakosság jelenleg ezután 100.000 alatt van a lakosság 8 — 100—150.000 közt van „ 11 1 150-200.000 „ „ „ 11 6 200—300.000 „ „ „ 13 23 300—400.000 , „ „ 11 23 400.000 fölött „ „ 9 3 Fejtegetései végkonkluzióit ezekbe vonja le: Ez a beosztás lehetőleg egyenletesen oszt meg a munkát: ügyel arra, hogy a meg^ székhely a vidéknek igazi centruma legyen, a bejövő polgár együtt találjon minden hat ságot, lebonyolíthassa üzleteit, bevásárlásait, úgy ő, mint a hivatalnoki kar gyermekeit isko! tathassa. A megyék összevonása, a középponti meg tisztviselők számának jelentékeny csökkenté folytán előállott igen tekintélyes költségmegtah rítás, az apró városok s néhány túlkicsiny jái megszüntetése bőséges fedezetet nyújtana szükséges új járások azonnali szervezésére járásokkal egy tekintet alá eső 97 mezővár nak létesítésére. Igazi demokratikus, népba politikának lehetővé kell tenni, hogy a ember az alsóbbfoku hatóságokat gyorsan, költséggel felkereshesse. Szeretném, ha a felhozott adatok és éri legalább annyit nyilvánvalóvá tennének, hog^ jelenlegi beosztás változatlan fenntartása 1: — írja le nekem leányát! — tudakozódott a fiatal ember. — Karcsú, szőke — kék posztóruhát viselt — piros kalapot, fölhajtott karimával . .. így járt mindig a télen . . . Most emlékezett a deák. Gyakran találkozott a fiatal leánnyal a lépcsőn. Valóban nagyon csinos volt: vonzó arcocska, melyet ő néha futólag megfigyelt, de minden intenzivebb érdeklődés nélkül . . . Tehát titokban szerette őt ez a gyermek és csak egy szavára várt, hogy karjaiba boruljon. Tőle jöttek hát a kis ibolyacsokrok, melyeket naponta ajtaja kilincsére tűzött valaki és melyek oly gyakran fölkeltették kíváncsiságát ... És ő úgy képzelte: a szomszédnője, az az elegáns, tüzesszemü asszony tüntette ki őt eképpen, míg a bájos kis virágok ama szerény, megható szerele mről akartak beszélni, melyet ő nem is sejtett . . . Gregornak ellágyult a szive. — Örülnék, ha valamit tehetnék érte. De mit? . . . Nem tudnám . . . Ekkor az öreg ember összeszedte minden bátorságát: kulcsolt kezekkel könyörgött: — Jöjjön el velem — hiszen nemsokára meghal. ... A nagyon egyszerű, de tiszta szobácskát elárasztotta a reggeli nap fénye. Arany sugarai végigtáncoltak a szegényes fekhelyen , a beteg leány halottfehér arcán, melynek pillái le voltak hunyva. A leány leült az ágy mellé ós csendesen várt. Az alvó pihegő melle alig emelte a takarót, mozdulatlan, sápadt arca, élettelen márványképre hasonlított. Száraz köhögésnek egy görcsös rohama ébresztette fel. Arca megvonaglott, szemei nyíltak: ráismert Gregorra s vértelen arcát hirtelen pír borította. — Ön ! — suttogta. — Ön itt! . . . De ugyan miért jött el ide ? Egyedül voltak; az öregek észrevétlenül visszavonultak. — Mert szeretlek . . . válaszolta Gregor. — A beteg keskeny kezecskéi megremegtek és a fájdalmasan összeszorított ajkakon halk kiáltás tört elő. — Ah! ha tudnád, drágám, ha tudnád .. . Elhallgatott. Nem talált szavakat, melyekkel kifejezhette volna szive titkos, gyengéd érzéseit — a szerelmének, boldogságának ujjongását. Csak a tekintete beszélt. . . lázas sus zással. Ám hirtelen összerázkódott. Minthe kegyetlen valóság érzése markolt volnál szivébe. — Hogyan — hogyan is történt, ön itt van? kérdezte félénken. — Szóltam apádnak — megkérter kezedet. Alighogy egészséges leszel: megi az esküvőt. A leány szemében sajátságos sugár vi| föl. Az extázis, a hivő remény tündöklő suj Görcsös erőfeszítéssel iparkodott fölegyenesí átszellemült mosollyal rebegte: — Ó, ez nem lesz soká . . . sokkal, se jobban érzem már magam. De mikor kf meg a jeggyürüt? Gregor keskeny aranykarikát húzott kis ujjáról s a leány ujjára csúsztatta. — Mátkám vagy, édesem. . . . Alkonyatkor békésen elszenderül| lány. Jegyese kezét az övében tartotta és szólt utolsó, suttogó szava : — Oly jó vagy ... Ó oly bol( leszünk . . . Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek keserűvíz az elrontott gyom| 2—3 óra alatt teljej rendbehozza. Kis üveg 40 ffl Nagy üveg 60 f Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárban és jobb fiiszerüzletben.
