Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-04-25 / 17. szám

volná; ép azért azt kívánhatja az ország közvéleménye, hogy az arra illetékesek az apró, helyi f'elszisszenésektől vissza nem riadva a közigazgatás minden fokozatában (a községektől a megyékig) keresztülvitt új területi beosztással tegyék emlékezetessé nevüket. Steckenpferd I liliomtejszappan | Bergmann & Co. cégtől Tetschen a/Elbe egyre nagyobb lcedvellségnek és elterjedtségnek örvend szeplő ellen való elismert hatásánál fogva s a bőr- és szépség gondozásában való fölülmulhatatlanságáért. Ezernyi elismerőlevél! Sok legnagyobb kitüntetés ! Bevásárlásnál óvatosság! Ügyeljen nyomatékosan a Steckenpferd védöjegyre és a cég helyes nevére! Darabja 80 fillérért kapható gyógyszertárakban, drogériákban, illatszerüzletekben stb. Hasonlóképen kitűnő Bergmann Maiiéra liliom krémje (70 fillér* egy tubus). Kitűnő szer női keztk gondozására. Záróra-szabályzat. Az üzleti zárórák szabályozásáról szóló 1913. évi XXXVI. törvénycikk a vidéken a zárira szabályozását a helyi hatóságok jogkörébe italta. A győri kereskedelmi és iparkamara snnélfogva felszólította városunkat, hogy a zár>ra-szabályzatot alkossa meg. A városi képviselőestület a fontos kérdéssel legközelebbi ülésén og foglalkozni. Hogy a képviselőtestület tagjai L dologról előre tájékozva legyenek, a keresk. fjak önképzőköre a közgyűlés elé terjesztendő izabályrendelet-tervezetet kinyomatta s megüldötte minden egyes városatyának, a kisérőevélben megjegyezvén, hogy a Lloyd-társulat gyancsak e mellett a záróra-tervezet mellett )glalt állást, mint amely ,úgy a kereskedők, lint az alkalmazottak érdekeit legjobban szolálja". Átolvastuk a szabályrendeletet s nyugodin rámondhatjuk, hogy a közönségnek sem ihet kifogása ellene, sőt örömmel veheti, ha mostani rendetlen állapot, amikor minden gyes üzlettulajdonos akkor zár és akkor nyit, mikor neki tetszik — mielőbb megszűnik, s s üzleti kapzsiságnak hivatalos erővel biró üabályok állítanak korlátokat. De az egységes záróra-szabályzatot még [kor is szívesen üdvözölnők, ha az a közönig mai túlságos kényelmét egy kissé megyirbálná, mert ennél az indokolatlan kényemnél sokkal felettébb áll az a szociális érdek, )gy az agyonfáradt kereskedőknek és alkalazottaknak legyen megfelelő pihenőjük. Hisszük, hogy a képviselőtestületi közülés is ilyen szellemben fogja felfogni és dönteni ezt a fontos kérdést. A kibocsátott szabályrendelet tervezetet yébként teljes szövegében itt közöljük: 1. §. Pápa r. tanácsú város területén a ilt árusítási üzleteket (boltokat) az azokhoz 'tozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt tóbertől májusig este 8 órától reggel 7 óráig, ljustól októberig pedig este fél 8 órától reggel óráig — kivéve a szombatokat, mikor is az letek este 9 óráig nyitva tarthatók — zárva 1 tartani, mely idő alatt az üzleti alkalmattakat foglalkoztatni tilos. 2. §. Nyílt árusítási üzlet (bolt) alatt a zönség számára nyitva álló minden oly helyíl értendő, amelyből az árusítás akként folyik, gy a vevő a vásárolt árut, az esetleg kívánt bizonyos üzletágaknál előforduló átalakítá[ után rögtön magával viszi vagy viheti, vagy rögtön házhoz szállíttatik vagy szállítható. 3. §. Nem tartozik ezen tilalom alá oly lt üzlet, amelyben : a) anélkül, hogy az üzlet isításra is be volna rendezve, kizárólag anyagnkálással foglalkoznak, például: a műhelyek, yképészeti műtermek stb.; b) árusítással n kapcsolatos személyi szolgálatokat teljesíte;, például: a borbély- és fodrászüzlet, cselédszerző és állásközvetítő üzlete stb.; c) anélkül, hogy a vett áruk onnan rögtön elvihetők volnának kizárólag árukra avagy munkára való megrendelések gyűjtésével foglalkoznak, például: a kelmefestők, ruhatisztítók gyüjtőüzletei, áruértékpapiros és más ügynökök irodái stb.; d) a közönségnek kizárólag helyben való fogyasztására szolgálhatnak ki élelmiszereket, például : kávéház, kávémérés, cukrászda, korcsma, vendéglő, bodega, kifőző stb.; és e) a kizárólagos dohányárudák, amennyiben azonban az előző bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt nyilt üzletek ott megjelölt rendeltetésükön túl árusításra is be vannak rendezve; amennyiben továbbá a d) pontban megjelölt üzletekből nem csupán helyben való fogyasztásra, hanem azonkívül az utcán át is árusítanak élelmiszereket; amenynyiben végül dohányárudák üzletkörébe eső cikkeken kívül egyebet is árusítanak; ebbeli tevékenységük tekintetében az 1. § ban foglalt tilalom hatálya ezekre az üzletekre is kiterjed. 4. §. Kivételesen az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt is foglalkoztathatók az üzleii alkalmazottak: 1. leltározásnál az ehhez szükséges munkák tekintetében és idő alatt;-2. az üzlet berendezésénél vagy átköltözésénél ; 3. olyan munkálatoknál, amelyeket az áruknak romlástól való megvédése érdekében, vagy más kényszerítő okból haladéktalanul kell végezni ; 4. vásárok látogatásánál a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében a vásárt megelőzőleg és követőleg 1—1 napon ; 5 rendkívüli munkatorlódás esetében, azonban évenkint összesen legfeljebb 14 napon a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében. Az e szakasz alapján kivételesen az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt foglalkoztatott alkalmazottaknak a munkaadó köteles 24 óránként egyhuzamban legalább 10 órai megszakítás nélkül való pihenőt biztosítani. 5. §. Az 1—6. §-ban foglalt rendelkezések az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. törvénycikk rendelkezéseit nem érintik. 6. §. A munkaadó köteles az előző szakasz 1—2. és 4. pontjai alapián az 1. §-ban az üzlet kötelező zárvatartására nézve megállapított idő alatt foglalkoztatott alkalmazottainak számát, ezek naponkénti munkaidejét, a munkaközi szüneteket, az egyhuzamban nyújtott pihenő időtartamát és a napokat, melyeken a rendkívüli munka végeztetik, 24 órával a munka megkezdése előtt, az előző szakasz 3. pontja esetében pedig ugyanezeket a szakaszokat legkésőbb a munka megkezdésétől számított 24 óra alatt az elsőfokú iparhatóságnak írásban bejelenteni. A munkaadók által ez a törvény alapján előterjesztett kérvények és bejelentések bélyegmentesek. 7. §. Kihágást követ el s amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, 300 K-ig, visszaesés esetében pedig, ha a büntetés kiállása óta két év még nem tellett el, 100 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik az a munkaadó, ki e szabályrendeletnek az üzlet nyitására és zárására, az alkalmazottak munka- és pihenőidejére, valamint az iparhatóságnál való bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseit nem tartja meg. Az e szakaszban megállapított kihágások eseteiben első fokon Pápa r. tanácsú város, másodfokon Veszprém vármegye alispánja, harmadfokon a magyar kir. kereskedelemügyi miniszter, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben követendő rendőri büntető eljárás szabályai szerint jár el. E szabályrendelet a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter jóváhagyása után kihirdettetik és kihirdetése után azonnal életbe lép. A VÁROSÍÍÁZÁROL § Közkönyvtár. Megírtuk egy izben, hogy a város tanácsa egy közkönyvtár felállítása tárgyában véleményt kért a Jókai-kör elnökségétől s ennek alapján most a tanács arra való tekintettel, hogy a város a színházzal kapcsolatban kulturház felállítására is kért államsegélyt, amelyben a népkönyvtár is elhelyezhető lenne, úgy határozott, hogy mindaddig, mig e tárgyban a minisztériumtól érdemleges válasz nem érkezik, az ügyet függőben tartja, mert a város közkönyvtár céljának megfelelő helyiséggel jelenleg nem rendelkezik. § Választók összeírása. Az országgyűlés képviselőválasztók új névjegyzékének összeállítását az új törvény alapján mindenkor az irni és olvasni tudásnak kellő igazolása előzi meg. Azok számára, akik iskolai bizonyítványt nem tudnak felmutatni, de 24-ik életévüket betöltötték, irni és olvasni tudásuk megállapítása végett vizsgát tehetnek. Ezen vizsgákra vonatkozóan tájékozásul közöljük a következőket : A vizsgázni akarók 1914 május l-ig jelentkezhetnek a városi jegyzői irodában akár személyesen, akár levél utján, amikor nagykoruságukat és magyar állampolgárságukat is igazolniok kell. A vizsgák 1914 május 1., 4., 7., 11 és 14 én reggel 8 órakor a városháza nagytermében tartatnak. A vizsgálat ingyenes és nyilvános. A vizsgálatra jelentkezők, jelentkezésük sorrendjében vizsgázhatnak le s a vizsga sikeres letételéről a vizsgázó egyén, díjmentesen bizonyítványt kap, mely az egész országra érvényes. Az irni és olvasni tudás megállapításánál a következő bizottságok működnek: május I-én Csoknyay Károly elnöklete alatt Szűcs Gyula és Domonkos István, május 4-én Lampérth Lajos elnöklete alatt Molnár Kálmán és Máder György, május 7-én Kemény Béla elnöklete alatt Szokoly Viktor és Hetessy Dániel, május II-én Szokoly Ignác elnöklete alatt Török Mihály és Horváth Pál, május 14-én Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt Török Mihály és Mód György tagokból álló bizottság. Vizsgára május 1-je után már nem lehet jelentkezni. § A vízügyi bizottság folyó hó 23-án Mészáros Károly polgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen a polgármester bejelentete, hogy az utóbbi napokban a városban vízvezetéki zavarok voltak észlelhetők, ami abban nyilvánult, hogy bár a vízmedencében túlfolyás volt, az emeletes házak, első és második emeletén még sem volt viz kapható. A v. főmérnök javasolta, hogy a medencétől a papiros malomig a főcsőre három-négy légszelep alkalmaztassék, mert szerinte az emeletes házakban azért nem kaptak vizet, mert a medence tisztogatása alkalmával a csőbe levegő hatolt s e miatt nem volt a viznek akkora nyomása, hogy az emeletekre feljuthatott volna. Egyúttal javasolta, hogy a vízfogyasztás ellensúlyozására a forrásfoglalástól a medencéig egy második cső fektettessék le. A bizottság a főmérnök jelentését tudomásul vette, de a légszelepek beiktatását, valamint a második föcső lefektetését mellőzte; elhatározta azonban, hogy a vízvezetéki alap terhére még két drb. 10 hektoliteres új öntöző kocsit szerez be s nehogy az utcaöntözés tetemes mennyiségű vizet emésszen fel, elhatározta, hogy az öntözés hez szükséges vizet abban az esetben, hí a közegészségügyi bizottság megengedhetőnek tartja, a Tapolczából veszik s így a vízvezeték vizét az utcaöntözés nem fogja apasztani. Karlovitz Adolf indítványára még elhatározta a bizottság hogy a vízvezetéki főcsőre vízórát alkalmaz, amellyel a vízfogyasztás ellenőrizhető, a városházán pedig egy készüléket állít fel, mely a rendelkezésre álló vízmennyiséget jelzi. f§ödki¥ííl ®ksé, meri ksücsufe&íl készült